Vukovoj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vukovoj
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Varasd
Község Klenovnik
Jogállás falu
Polgármester Andrija Golub
Irányítószám 42244
Körzethívószám +385 042
Népesség
Teljes népesség 158 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 51,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 338 m
Terület 3,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vukovoj (Horvátország)
Vukovoj
Vukovoj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 16° 03′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 16° 03′ 40″

Vukovoj falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Klenovnikhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Varasdtól 22 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1857-ben 265, 1910-ben 477 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben a falunak 158 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falutól északra emelkedő 475 méter magas hegytetőn áll a Szent Wolfgang (Sv. Vuk) kápolna. Építése 1508 előtt történt, a kápolna belsejében jobbra található konzolon ugyanis ez az évszám látható. Klenovnik kastélyából a kápolnáig négy kilométer hosszú zarándokút vezet, melyet képoszlopok és szobrok szegélyeznek. A hagyomány úgy tartja, hogy az oszlopokat Draskovich grófnő temetésekor férje állíttatta azokra a helyekre, ahol a temetési menet megállt pihenni. Egy másik legenda szerint a kápolnát egy német királyné látogatta meg nehéz terhessége idején és miután ezen az úton végigment sikeresen megszülte gyermekét. Ennek emlékére állíttatta a szobrokat. A valóság azonban teljesen más. Az oszlopokat gróf Draskovich János és felesége született Nádasdy Mária Magdolna grófnő állíttatta 1672-ben. A grófnő, aki a lánya volt az 1671. április 30-án Bécsben a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt lefejezett Nádasdy Ferencnek férje távollétében korábban is gyakran kijárt a kápolnához imádkozni. Édesapja emlékére állíttatta a 15 oszlopot, melyek a szentolvasó, a Rózsafüzér Miatyánk imáit jelképezik. Az oszlopok közötti 120-300 méteren pedig a szentolvasó 10 Üdvözlégy imáját kell mondani a rózsafüzér kiválasztott titkával. Az ilyen zarándokösvény meglehetősen ritka. Európában csupán egy korábbi példája ismert, az ausztriai Mariazellben 1644-ből, amely az itteni zarándokút mintájául szolgált.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. november 23.)