Sopron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Scarbantia szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Sopron
A Fő tér, a Városháza és a Tűztorony
A Fő tér, a Városháza és a Tűztorony
Sopron címere
Sopron címere
Sopron zászlaja
Sopron zászlaja
Becenév: A leghűségesebb város (Civitas Fidelissima)
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállás megyei jogú város
Polgármester Fodor Tamás (Fidesz)
Irányítószám 9400
Körzethívószám 99
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 62 246 fő (2017. jan. 1.)[1]
Népsűrűség366,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület169,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sopron (Magyarország)
Sopron
Sopron
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 16° 34′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 16° 34′ 59″
Sopron (Győr-Moson-Sopron megye)
Sopron
Sopron
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Sopron weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron témájú médiaállományokat.

Sopron (németül: Ödenburg, horvátul Šopron, az ókorban latinul: Scarbantia) mintegy hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja. „A leghűségesebb város” (latinul Civitas Fidelissima). A Soproni járás székhelye.

Műemlékekben második leggazdagabb település Magyarországon.[2] Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 9. legnépszerűbb települése. 2016-ban ICOMOS-díjat kapott a Várfal sétány és a Várkerület megújítása.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és Fertő tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében épült.

A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.

Közúton a várost Balatonedericcsel összekötő 84-es sz. főúton, vonattal pedig a GYSEV 8-as számú Győr-Sopron vasútvonalán érhető el.

Története[szerkesztés]

A borostyánút rekonstrukciója a Fő téren

A terület az őskor óta lakott. A közeli Várhelyen a kora vaskor idején, az i. e. 7. században földvár épült. Ennek a hallstatti földvárnak és a hozzá kapcsolódó halomsíroknak a feltárását Bella Lajos soproni tanár, régész kezdte el 1887-ben.

A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt. A jelenlegi városháza építése során 1897-ben innen került elő az a három nagy méretű római szobor, amely Jupitert, Junot és Minervát ábrázolja.

A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínűleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is.

A 911. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.

1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 m magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.

1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét 8000 aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A várost csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadta a koronát és az elzálogosított területeket.

1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból.

1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből.

1529-ben a törökök feldúlták a várost, de nem került a törökök kezére. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassanként a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt.

1605-ben Bocskai hadai dúlták fel Sopront. A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. 1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is.

A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta, az 1705-ös kuruc ostromnak még ellenállt, de egy évvel később Bottyán János bevette a várost. II. József idején Sopron lett a Sopron vármegye székhelye.

1753-ban Sopron erdejében, a később Brennbergbányának nevezett helyen nyílt meg Magyarország első szénbányája, ami a 19. század utolsó évtizedeire az ország egyik legkorszerűbb bányájává vált.

A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Az egyik ilyen az Esterházy-palota mögött bújik meg, benne az 1789-ben épült, elöl nyitott, kerek kupolás zenepavilonnal.

Leírás a településről a 18. század végén: >>>>>>>
"SOPRON: Sopronium, Sempronium. Szabad Királyi Város Sopron Vármegyében, fekszik kellemetes, és egésséges helyen az ország-útban, Bétshez is, Pozsonyhoz is nyóltz mértföldnyire. Lakosai leginkább Németek, katolikusok, és evangelikusok, ’s kevés másfélék.
Eredete:
Minthogy e’ Város hajdan is felső Pannóniában nevezetes vala, és nagyon régi, eredete is homályban van. Lázius hajdani Scarabantiának állíttya. Bizonyos az, hogy a’ Rómaiaknak lakó helyek vala, a’ mint ezt a’ sok kűlömbféle régi írások, pénzek és maradványok is bizonyíttyák. Nagy Károlynak, és Henrik Tsászárnak idejek után el lévén pusztúlva, a’ Németektől megújjíttatott, és ekkor vette e’ német nevezetét edenburg, némellyek szerént; Hemberger ellenben Eden, Berech, v. Barach zsidó szavaktól származtattya, melly kies, és gyönyörűség’ helyét jelent. P. Mayer ismét másképen véllekedik. A’ Lakosok Grachustól származtattyák, minthogy vidékjén ez írattal: T. Sempronii Grachi számos pénzek találtattak. Nyilvánvaló az, hogy a’ Rómaiaknak idejekkor nevezetes Férfiak lakták. Ezt a’ nagy Konstantin a’ maga nevéről új Romává igyekezett tenni. Megtörvén erejeket a’ Rómaiaknak Pánnóniában először a’ Vandalusok, majd a’ Gothusok, majd a’ Hunnusok, majd Attila, a’ sok hadakozások által lassanként kiküszöböltettek, ámbár némellyek a’ Gothusokkal, és Hunnusokkal, honnyokban maradtak vala.
Históriája:
Idővel annakutánna, II. HENRIK Tsászár, SZ. ISTVÁN Királynak házassági adóúl adta Gizelával, a’ ki e’ Várost különös gondal gyarapíttatta; de nem sokáig tarthatott öregbedése: mert III. HENRIK, PÉTERnek elűzettetéséért boszszút akarván állani a’ Magyarokon, Sopron Városát felette nagyon sanyargatta. SALAMON alatt már ismét öszve szedték vala erejeket, mert a’ Beszszusok, és Bolgárok ellen férfiasan hadakoztak mellette, ’s hasznos szolgálattyokért jelesen meg is ajándékoztattak Salamon, és Geiza által. Újjabb ínségbe merítette e’ Várost, és Lakosait Henrik Ausztriai Fő Hertzeg, midőn II. GEJZA ellen fegyvert fogott vala; melly nagy veszély után ismét meggyarapodván, mindenkor hív szolgálatokat tettek a’ Magyar Királyoknak, kivált Ottokár ellen; ’s érdemeikhez képest jelesen meg is tiszteltettek, ’s ajándékoztattak azoktól. Nevezetes öröm vala azután Sopron Városában, midőn a’ Magyar Sz. Korona Fridrik Tsászártól, olly példa nélkűl való alatsonyító haszon keresésből származott nagy áron viszsza vétettetett: mert hatvan ezer aranyat kénteleníttettek fizetni érette a’ Magyarok, minekutánna azt Palocsay László, a’ két Fridrik által készíttetett Koronáktól megesmérte vala. Valamint 24 esztendeig nagyon fájlalták a’ Magyarok, Koronájoknak, idegen kézben való lételét; úgy egészszen megelevenedtek, ’s különösen tisztelték azt a’ mindenfelől Sopronba öszve gyűlekezett Magyar sokaságok, míg a’ Budai Várba viszsza nem vitetett. Méltán sajnosan esett e’ nagy fizetés a’ Magyaroknak; de az után 27 esztendővel, az Ausztriaiakkal folytatott had által elég bőven viszsza nyerték vala. Elveszvén azonban az Ausztriai igazgatás alatt a’ Sopronyiaknak régi szabadságaik, azokat MÁTYÁS Királytól viszsza nyerték vala, sőt meg is öregbíté azokat 1464, és 1465-dikben, ’s személlyes jelenlételével is háromszor megtisztelte e’ Várost. Alig halálozott vala meg MÁTYÁS Király, és már új veszedelem lebegett Sopron Városa körűl, mert Maximilián az Országot magáénak állítván, az 1463-dik esztendőbéli kötés szerént hadi erővel ostromlotta Sopront, és ez néki fel is adatott, olly feltétellel, hogy míg az akkori had tartana, a’ Városbéliek sem Maximiliánnak, sem pedig Ulászlónak pártyára ne tartozzanak. Viszsza adatott annakutánna Ulászlónak, a’ több elfoglaltt helyekkel egyetemben, és 1493-dikban jelesen meg is ajándékoztatott tőle; kétszer személlyes jelenlétével is megtisztelte. MÁRIA Királyné pedig a’ Zsidókat tiltotta-el innen. Jelesen óltalmazák vala magokat Szolimánnak hadi ereje ellen, és minekutánna a’ Várost megerőssítették, a’ külső Városokat is készek valának felégetni; melly hívségjekért Ferdinánd által szépen meg is jutalmaztattak, a’ ki itten 1553-ikban Ország Gyűlést tartatott vala. Megkárosították ezután Sopron Városának Lakosait, és vidékjét a’ temérdek sáskák, mellyek után nagy drágaság vala; 1577-dikben pedig az égés által sanyargattattak számos Lakosai Még sokkal károsabb vízáradást szenyvedtek 1579-dikben, de a’ gazdag szűret által tűrhetőképen megvígasztaltattak. A’ tűz-támadások is nagyon sanyargatták e’ Várost, és ha az égi Gondviselés az 1586-dik esztendőbéli gazdag szüret által nem elevenítette vólna Lakosait, sokkal tűrhetetlenebbek lettek vólna külömbféle viszontagságaik. – Félelemes vala a’ Soproniaknak az 1594-dik esztendő is, mert elfoglaltatván Győr Városa, könnyen terjedhetett széjjel, zsákmányozás végett az ellenség. – A’ Győri Káptalantól is eléggé vonogatták magokat Lakosai. Ditséretesen, és hathatósan viselték magokat a’ Sopronyiak Bocskainak követői ellen, mert minekutánna ezek mind a’ Tsalóközt, mind Sopron vidékjét feldúlták vólna, Sopron Városát meg nem vehették; noha három tsatát tettek ellenek, először Hagymásinak végre pedig Németinek vezérlések alatt: melly hívségekért RUDOLF által jelesen meg is jutalmaztattak. A’ Bétsi békekötés után megpihentek ugyan a’ Soproniak, de Bethlen által elég sokféle terhes nyomorúságokat szenyvedtek: mert először nem szűntek vala meg addig az ostromlástól, míg hatalmokba nem ejtették; megnyervén elég tetemesen kártékonykodtak itten. Azután ismét elvétetett tőlök, mellyet Betlen nem szívelhetvén, esztendő múlva ismét ostrom alá vétette, de alóla elnyomattatott. Meg lévén a’ békeség, FERDINÁND Ország Gyűlést hírdettetett ide, a’ midőn ANNA ELEONORA megkoronáztatott. 1621-ikben ismét meg erőssíttették a’ Város’ falait. Betlennek utóbbi ostromoltatása után, ismét Ország-Gyűlése vala Sopronban, a’ midőn III. FERDINÁND a’ Sz. Ferentz’ Szerzetebéli Atyáknak Szentegyházaokban megkoronáztatott. Ekkor is kevés időig tartott a’ Soproniaknak nyúgodalmok, mert Rákóczi Györgynek erejétől tartván, ismét kéntelenek valának erőssíteni a’ Várost. Azután pedig a’ nagy égések által sanyargattattak, a’ mint Gruber Ábrahám elő adta; majd pedig a’ temérdek sáskák által. Ezek után az Ozmanoknak is kénteleníttettek engedni, és kevés ideig Tökölyinek hatalma alatt vóltak, ’s kivált öt hétig elég sanyarúságokat szenyvedtek. Megváltozván a’ kétséges környűlállás, azonnal Követek által viszsza adák a’ Várost LEOPOLDnak 1683-dikban. Nehezen gyarapodhatott a’ mostoha idők miatt akkor e’ Város; 1699. pedig 29-dik Mártziusban az égés által is szerentsétlen vala. – Még szomorúabb időket szenyvedtek e’ Századnak elején, mert Rákócziak által nyóltz esztendőnél tovább háborgattattak; Leonhárd hegyéről valóban keserves ostromot szenyvedtek, és valamint az előtt való ostromkor Serpilius hathatósan fáradozott e’ Város mellett; úgy ekkor Dobner Ferdinánd különösen kitündököltette jeles érdemeit. Melly véres, és veszedelmes ostromnak kiszenyvedéséért, ’s valóban igen hív magokviselésekért JÓZSEF Tsászár által jelesen meg is ditsértettek, ’s meg is ajándékoztattak. 1710-dikben, fából készűltt, ’s fedezett tornátz készíttetett a’ Városnak falán, nem meszsze a’ régen úgy nevezett zőld toronyhoz; 1728-dikban pedig kőből készíttetett. A’ belső Város nem igen nagy, de külömb féle jeles, és számos épűletekkel, Tornyokkal, ’s Szent egyházakkal díszeskedik; ellenben a’ külső Városok elég nagyra terjednek, ’s ezek is kapukkal, és útszákkal jelesen vagynak építve. Valóságos képét e’ Városnak, és nevezetesebb épűleteinek magyarázattyokat, valamint a’ több Kir. városokét is, nem sokára közölni fogjuk a’ Hazával. Lakosai e’ Városnak kiváltképen szorgalmatosak mind a’ kereskedésre, mind a’ mesterségekre, mind pedig a’ gazdáskodásra nézve. Kebelekből számos, és nevezetes Tudósok származtak. Oskoláik most is szép virágzásban vagynak. Kereskedések nevezetes, boraik híresek, és nagy erejűek, vásárjai népesek: egy szóval Sopron Városa kedves, egésséges, és bóldog lakást szolgáltat gyors Lakosainak. Ez az oka, hogy számos Méltóságok is lakó helyeknek választván, úri épűleteik által nevezetesítik e’ Várost. Leg közelebb, Nagy Méltóságú Gróf Szécsényi Ferentz ő Excellentziája ide által szállíttatván Czenkről híres Könyvtárját, egyéb külömb féle, Tudományokhoz tartozó betses Gyűjteményeit, vajmi nagy hasznot szolgáltat mind azoknak az Olvasóknak, a’ kik a’ tudományokat kedvellik. Határja e’ Városnak néhol jó, néhol közép termékenységű; legnevezetesebb hasznot szolgáltatnak a’ Lakosoknak híres bort termő szőlős hegyei; fájok mind a’ kétféle van; réttyei, legelőji hasznosak; vagyonnyaiknak eladására igen is jó módgyok van." 
Forrás:	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze.

Mivel közel van a határhoz, az 1848-as szabadságharcban Sopront korán megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent. 1890-ben az első vidéki távbeszélőközpont itt épült ki. 1900-ban megindult a villamosközlekedés a városban, azonban a két vonalból álló hálózat nem bizonyult hosszú távon jövedelmezőnek, így 1923-ban felszámolták.[3]

1919-ben ide telepítették át Selmecbányáról a Selmeci Akadémiát, amelynek jogutódja a Bányászati és Erdészeti Főiskola.

Sopron címere a Tűztorony kapuján 2009-ig

1921-ben, a trianoni békeszerződés után az osztrák kortársak és történészek által vitatott tisztaságú népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak többsége Magyarország mellett döntött. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe. A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.

A város sokat szenvedett a II. világháborúban. 1944-ben több légitámadás is érte. A város zsidó lakosságát (1857 főt) 1944 nyarán szinte teljes egészében haláltáborokba szállították, az elhurcoltak közül 325-en tértek vissza, a többieket zömmel meggyilkolták. A Sopron környéki tömegsírokba 2181 éhezésben, járványokban elhunyt és agyonlőtt munkaszolgálatos holttestét temették el. A nyilasok 1944 decemberétől 1945. március 28-ig lényegében Sopronból irányították az országot. A város lakosságának halálozási adatai a nyilas uralom idején rémisztő képet festettek. Az egyleteket és a helyi lapokat betiltották, a lakosság jelentős részét katonai szempontból teljesen értelmetlen sáncok építésére rendelték ki. A több tízezer (egyes források szerint százezer) menekülővel, nyilaskeresztes párttaggal, katonával és csendőrrel hatalmasra duzzadt városban élelmiszerhiány alakult ki, s járványok ütötték fel a fejüket. A Nyilaskeresztes Párt helyi ifjúsági szervezete 1945. január 17-től már a 12 éves fiúkat is „besorozta”. Még a nyilasok március 29-i menekülése előtti napokban is tucatszám szedték össze a fiatalokat a város utcáin.[4]

A várost a szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.

Bár a II. világháború után Sopronban is jelentős ipari fejlődés bontakozott ki, a bányát 1951-ben a bányaművelés ellehetetlenülése (vízbetörések) miatt bezárták, és az 1950-es években a főiskola bányamérnöki karát Miskolcra telepítették át (az erdőmérnöki kar ma a Nyugat-magyarországi Egyetem része). A város bájos barokk arculatát sikerült megőrizni. A Kádár-rendszerben a városban igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét.

A várostól délre, illetve nyugatra elterülő dombvidék 1225 óta az egykori íjászok őrhelyeként szerepel az oklevelekben. Ez a Lővérek (Lőverek, Lövérek – a nyelvhasználat ingadozó), Sopron üdülőrésze. Itt áll Nepomuki Szent János kápolnája és a Mária-oszlop.

1989. augusztus 19-én az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ezt az alkalmat több száz NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel.

2010. május 7-étől soproni kékfrank néven pénzhelyettesítő papírutalványt indítottak a Sopron környéki cégek gazdaságélénkítési céllal.[5][6]

2016. április 18-án ICOMOS-díjat kapott a város a 2012-ben átadott Várfal sétány és a 2015-ben megújult Várkerület műemléki helyreállításáért, megújításáért.[7]

Érdekességek[szerkesztés]

2012-ben itt mérték a legnagyobb éves csapadékösszeget. A Muck-kilátónál 844,8 mm csapadék hullott ebben az évben.[8]

Demográfia[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás szerint Sopron lakossága 60 548 fő, ebből 85% magyar, 5,7% német (osztrák), 0,7% cigány, 0,6% horvát, 0,1% szerb, 0,1% bolgár, 0,1% szlovák és 14,7% nem válaszolt etnikumára. A lakosság vallási megoszlása: 47,9% római katolikus, 5,3% evangélikus, 3% református, 0,3% görögkatolikus, 1,3% egyéb vallású, 12,9% nem tartozik vallási közösséghez, 29,1% nem válaszolt vallására.[9]

A lakosság vallási összetétele

A demográfusok prognózisai szerint ha Sopronba továbbra is ekkora belső migráció áramlik, akkor 2030-ra közel 75 000-en fognak élni a városban.[forrás?]

Településrészek[szerkesztés]

(2001. február 1-jén, a 2003. január 1-jei közigazgatási állapot szerint, forrás: KSH)

Turizmus[szerkesztés]

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 361 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 9. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Németország (24 ezer), Ausztria (20 ezer) és Ukrajna (16 ezer).[10]

Kerékpáros turizmus[szerkesztés]

Fertő menti kerékpárút[szerkesztés]

Sopronból alacsonyabb forgalmú úton (nem főúton) haladva Balfon, erdei kerékpárutat választva pedig Fertőrákoson lehet bekapcsolódni a Fertő menti kerékpárútra, amely körülbelül 120 kilométer hosszú.

EuroVelo 13[szerkesztés]

Az EuroVelo 13: Iron Curtain Trail útvonala Sopronban
Ágfalvi út
Bánfalvi út
Mártírok útja
Ady Endre út
Béke út
Barátság park
József Attila utca
Lővér körút
Egeredi út
Kőszegi út

Az EuroVelo egy európai, nemzetközi kerékpárhálózat, amelynek tizenharmadik vonala Sopronon is áthalad. Az Iron Curtain Trail (magyarul: Vasfüggöny útvonal) Norvégiából indul, és nevéhez híven végig a vasfüggöny egykori nyomvonalán hasítja ketté a kontinenst északról dél felé. Az útvonal 10 400 kilométer hosszú, és 20 országot érint. Sopronba Ausztria, Ágfalva felől érkezik, végül pedig Harka felé hagyja el a várost, és egy rövid időre ismét visszatér Ausztriába. Végpontja Törökországban található. A teljes Iron Curtain Trail egyébként még nincs kitáblázva.[11]

Látnivalók[szerkesztés]

A római kőtár 1977-ben
Fő tér
Az 1897-ben felavatott Széchenyi-szobor Mátrai Lajos alkotása
A szobor leleplezése
A szobor napjainkban

Oktatás[szerkesztés]

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Deák Téri Általános Iskola
  • Gárdonyi Géza Általános Iskola
  • Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola
  • Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola
  • Lackner Kristóf Általános Iskola
  • Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola - Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg
  • Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium
  • Tóth Antal Óvoda, Általános Iskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat

Középiskolák[szerkesztés]

Felsőoktatás[szerkesztés]

  • Nyugat-magyarországi Egyetem - Benedek Elek Pedagógiai Kar; Erdőmérnöki Kar; Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar; Közgazdaságtudományi Kar

Sopron híres szülöttei[szerkesztés]

Sopron híres lakói[szerkesztés]

Liszt Ferenc szobra a Liszt Ferenc Művelődési Központ előtt

Sopron az irodalomban[szerkesztés]

  • Sopron a címadó helyszíne Lipták Gábor A soproni ötvös című novelláskötetének és a címadó elbeszélésnek.
  • Sopronban játszódik Szilvási Lajos három könyvének története :" Bujkál a Hold "(1960),folytatása az" Egyszer-volt szerelem"(1961),illetve a "Fekete ablakok"(1965)
  • Zene Sopronról: Emlékszem Sopronban
  • Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regénye "Eger veszedelme" című része így kezdődik. "Már kéklett a soproni szilva, és nyílt a napraforgó, mikor egy napos, szeles délután ott állt Éva asszony a város egyik házának a tornácán. Valami külföldre utazó ifjúnak válogatott az ura ruháiból." Ezt követően jelenik meg Gergely feleségének, Évának soproni házában Jumurdzsák, aki Balogh Tamásnak kiadva magát elcsalja Gergely és Éva fiát, Jancsikát. Éva ezután megy el az ostromlott Eger várába, hogy megtalálja kisfiát.

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

Sopron testvérvárosai a következők:[12]

Testvérváros[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

Televízió[szerkesztés]

Rádió[szerkesztés]

Újság[szerkesztés]

Online[szerkesztés]

Nevezetes filmforgatások a városban[szerkesztés]

Sopron több alkalommal adott helyszínt filmforgatásokhoz. Itt forgatták például 1937-ben a Mikszáth Kálmán regényéből Székely István rendezte A Noszty fiú esete Tóth Marival című film egyes jeleneteit, 1955-ben Bán Frigyes A császár parancsára című filmjének egyes jeleneteit, továbbá Jókai Mór regényéből 1964-ben Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiai című filmet, a szintén Jókai Mór regényéből 1981-ben készült Zsurzs Éva rendezte Névtelen vár című sorozatot, 1966-ban a Princ, a katona című sorozat utolsó 2 részét, 1975-ben a Jules Verne regényéből készült Sztrogoff Mihály című tévésorozat egyes jeleneteit, 1976-ban a Mikszáth Kálmán regényéből készült Bán Róbert rendezte Kísértet Lublón című film egyes jeleneteit, 1978-ban a Mark Twain regényéből készült A koldus és királyfi című filmet,[14] 1982-ben a Katkics Ilona rendezte Három szabólegényke című filmet, 1985-ben a Nemere István regényéből készült Katkics Ilona rendezte Fantasztikus nagynéni című film egyes jeleneteit, 1991-ben Bujtor István Hamis a baba című filmjének kaszinós jelenetét, ezenkívül 2001-ben a Kisváros című tévésorozat utolsó 4 részét, a Mikor síel az oroszlán? című filmet, 2005-ben a Beethoven árnyékában című amerikai–német–magyar életrajzi dráma egyes jeleneteit,[15][16] 2011-ben a Borgiák című koprudukciós tévésorozatot, 2012-ben a Kristóf Ágota művének filmadaptációját Szász János rendezésében, A nagy füzet egyes jeleneteit, illetve 2013 nyarán Rudolf Péter Kossuthkifli[17] .2017 februárjában A „The Crown” című, készülő angol filmsorozat második évadának, illetve 2018 nyarán a Berlini küldetés című amerikai sorozat harmadik évadjának[18] néhány jelenetét veszik fel Sopron belvárosában.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  2. Látnivalók – Műemlékek (magyar nyelven). turizmus.sopron.hu. (Hozzáférés: 2015. május 28.)
  3. Soproni villamosok
  4. Hiller, István; Németh Alajos (1978). „A háború és a felszabadulás krónikája (Sopron, 1944–1945) II. rész”. Soproni Szemle 32 (3), 1-33. o.  
  5. Kisalföld: Soproni Kékfrank: Új fizetőeszköz Sopronban
  6. HVG: Forgó eszköz – Soproni kékfrank: új pénzhelyettesítő
  7. ICOMOS-díjat kapott a Várkerület és a Várfal sétány
  8. Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  9. http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=08518
  10. Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  11. http://www.eurovelo13.com/
  12. Sopron testvérvárosai (magyar nyelven). sopron.hu
  13. International Exchange (English nyelven). List of Affiliation Partners within Prefectures. Council of Local Authorities for International Relations (CLAIR). (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  14. [1]
  15. Magyar nagyjátékfilmhez, statiszta válogatást tartanak a hétvégén Sopronban (magyar nyelven) (php). soprontv.hu, 2012. március 9. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
  16. Lukácsy György: Csillagvizsgáló (magyar nyelven). valasz.hu, 2010. október 23. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  17. Pluzsik Tamás: A soproni Fő tér pozsonyi helyszín lesz a filmsorozatban: Kossuthkifli a Fő téren (magyar nyelven) (html). sopronitema.hu, 2013. szeptember 27. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  18. [2]

Források[szerkesztés]

  • Somorjai Ferenc: Magyarország : ötödik, javított kiadás. A térképeket Olgyay Géza rajzolta, a fényképeket, rajzokat a szerző, Somorjai Ferenc készítette. A borítót Bede Tamásné tervezte. A kiadásért a Medicina Könyvkiadó Zrt. vezérigazgatója felel. Budapest : Panoráma, 2013. 670 p. ISBN 978 963 243 956 3

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]