Mursella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mursella
Árpás
Római utak nyomai Mursella közelében légifotón
Római utak nyomai Mursella közelében légifotón

Alapítás1. század közepe
Megszűnés4-5. század
Lakói rómaiak
Beszélt nyelvek latin
Elhelyezkedése
Limes4-hu.png
Mursella (Magyarország)
Mursella
Mursella
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 53″, k. h. 17° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 53″, k. h. 17° 23′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mursella témájú médiaállományokat.

Mursella ókori római település volt Pannonia provincia északi részén, a mai Árpás területén.

Fekvése[szerkesztés]

Mursella Pannonia északi részének térképén

Egy római útleírás a város a Savaria-Brigetio út mentén, Arrabonától 20 római mérföldre (29,6 km) helyezi el.[1] Mursella romjai ma a Rába és a Marcal folyók közötti területen helyezkedett el. Mivel a vízrajzi viszonyok az ókorban teljesen máshogy alakulhattak, csak feltételezni tudjuk, hogy akkoriban itt volt a Marcal torkolata. Folyónévből képzett településnevet a rómaiak ugyanis a folyó torkolatában épült helységre szoktak használni.[2] Az ókorban tehát a birodalmi útnak nem kellett mindkét folyót kereszteznie, hanem csak a Rábán, a Marcal torkolata alatt haladt át.

Kutatása[szerkesztés]

A római település romjait már a 19. század közepén ismerték, feltárása mégis csak 1975-ben kezdődött el.[1] Az 1870-es években Sárkány Miklós bakonybéli apát készített leírást az épületmaradványokról. A romokat Lovas Elemér az 1920-as években azonosította az írott forrásokban szereplő Mursellával. Eddigre a keleti temető számos lelete már kincsvadászokhoz került a helyi lakosság segítségével végzett "feltárások" következtében. Egy kősír domborműdíszes ládikaveretei pédául 1926-ban így kerültek a Nemzeti Múzeumba. A Nemzeti Múzeumból érkező Paulovics István 1927-ben háromnapos ásatást végzett a városban.[2] A leletek főleg a késő római korból kerültek elő, így a későbbi kutatók Mursellát a 4. századi, belső-panonniai erődített települések típusába sorolták.[3]

1956-58 során Bíró Endre a korábban fosztogatott temetőben 149 késő római kori sírt tárt fel. A homokbányából 1960-ban előkerült 4 újabb késői római sír mellett 9 korai, az 1-2. századra keltezhető temetkezési hely is felszínre került. A győri múzeumban őrzött mursellai leletek újabb átvizsgálása során a kutatók szintén a város korábbi meglétére utaló nyomokat találtak (pl. pénzérmék). Az ezt követő terepbejárás során ismét főleg korai kerámiák kerültek elő. Ezek a felfedezések már elégnek bizonyultak ahhoz, hogy 1975-től 14 éven keresztül rendszeres ásatásokat végezzenek a város területén.[3] Szőnyi Eszter vezetésével 1989-ig kb. 3000 m2-es területet tártak fel, valamint két szondázó ásatás végeztek. A kutatásnak az vetett véget, hogy 1990-ben a korábban közös tulajdonú terület - régészeti védettsége dacára - magántulajdonba került.[4]

Az ezt követő időszakban is számos lelet (fibulák, pénzérmék, egy beolvasztás miatt feldarabolt, embernagyságú bronzszobor töredékei) került elő, ezek azonban csak töredékét tehetik ki az amatőr kincsvadászok által a területről fémdetektorokkal lerabolt emlékanyagnak. [5] 2002-ben Otto Brasch légifotók segítségével azonosította a várostól délkeletre fekvő katonai tábort.[5] 2005-ben a jénai egyetem munkatársai végeztek pollenelemzéssel kapcsolatos kutatásokat a város környékén.

Geomágneses vizsgálatok Mursellában 2006-ban

2006-ban a győri Xántus jános Múzeum és a frankfurti Goethe Egyetem kutatói a város környezetének adottságait geomorfológiai, talajtani és a virágpolleneket elemző módszerek segítségével mérték fel. A katonai tábort és a város több pontját geomágneses módszerekkel, egy épületet pedig talajradarral is megvizsgáltak. A kutatások célja Mursella területének felmérése, szerkezetének megismerése volt.[6]

Története[szerkesztés]

Musellában talált fibula

A várost az 1950-es évek óta egy késő római (4. század közepe) erődített telepnek tartották, ám mivel ezek jellemzői közül (négyzetes alaprajz, egységes városszerkezet, kerek bástyák) egy sem igazolható régészetileg, a város 1. századi megléte viszont igen, Szőnyi Eszter ezt a lehetőséget elveti.[7]

Mursella városi (municipium) ragját két, elöljárójának sírfelirata alapján ismerjük.[1] Alapítása az 1. század második felére tehető. Pannónioa 2. század eleji felosztása után Pannonia Superior provinciához tartozott. Városi rangját feltehetően a 2. század első felében, Hadrianus uralkodása alatt kapta.[8] A diocletianusi közigazgatási reform után a 4. században a város Pannonia Prima provinciához tartozott.

Más pannóniai városokhoz hasonlóan a késő római korban Mursella területe is "összeszűkült", a korábban beépített helyeken temetőket nyitottak.[3] Pusztulásának idejét nem ismerjük, a legkésőbbi előkerült pénzleletek Valens császár 367-375 közötti érméi.[9] Egy 5. század első feléből származó hun sír a város pusztulása utáni használatára utal.

Régészeti kutatások csak a város kis, északnyugati területét érintették. Ezek alapján Mursella története négy építési periódusra osztható:[10]

1. fakonstrukciós periódus (1. század első fele): erre az időszakra gerendavázas és faoszlopos épületek jellemzőek. Ezek alaprajzát a későbbi beépítések miatt csak ritkán lehet meghatározni.

2. fazekas periódus (1. század második fele): ebben az időszakban a település feltárt részén 12 kemence működött. Cölöpös épületek, agyaggödrök és 14 kút nyomai is előkerültek.[11] A helyi fazekasmesterek a magasabb színvonalú itáliai árut saját eszközeikkel és kikísérletezett módszereikkel tudták utánozni.[12] A cölöpös épületek valószínűleg megemelt deszkapadlóval voltak ellátva, így azok a frissen korongolt, kiégetésre váró edények szárítójaként működhettek.[13]

3. kunyhó periódus (2. század eleje): ebből az időszakból alig került elő épületnyom, a kerámia- és pénzleletek is ritkák.[13] Mivel Mursella ekkoriban kapott városi (municipium) rangot, ezt az elnéptelenedést nem könnyű megmagyarázni. Talán az lehetett a hátterében, hogy a település külső részeit elhagyták, kertként, szántóföldként hasznosították, míg a - máig feltáratlan - központi területeke sűrűbben beépítették.[4]

4. kőház periódus (2. század): feltételezhető, hogy a város központjában már a 2. század során is épületek kőépületek, a feltárt részen viszont ezek csak a 3. században jelentek meg.[4] A megismert területen két kőépület maradványai kerültek napvilágra. A kettes számú ház építését pénzleletek alapján a 3. század második felére lehet tenni a 4. század első felében még biztosan használták.[14] Ennél későbbi az I. számú épület, melyet kelet felé még egy apszisos helyiséggel is megtoldottak.

Leírása[szerkesztés]

Mursella nagy kiterjedésű város volt: területe meghaladta az 1 km2-t.[1] A város egyutcás település volt, ahol kőépületek csak a főút mentén voltak megtalálhatók.[6] A házak mögött vízelvezető vagy telekhatárt jelző árkok illetve gazdasági épületek nyomai is megfigyelhetőek. A Forum feltételezett helyén kutatást még nem folytattak,[10] így központi területének beépítettségét, épületeit nem ismerjük. A geofizikai felmérés során arra utaló jeleket tapasztaltak, hogy itt az úttól távolabb is voltak kőépületek.[6] Feltételezhetően, más városokhoz hasonlóan itt is állt szentélye a capitoliumi triásznak. A épületeknek egységes tájolása, vagyis egységes utcarendszer nem volt jellemző.[15]

A Savariát Arrabonával összekötő főút Mursella miatt kissé eltért korábbi haladási irányától. Az út alapja homok, ezen kavicsréteg található. Szelessége 6 m. Az út mindkét oldalán kő vagy kő-tégla anyagú házak álltak, az úttól északra lévők mindössze 1,5, a déliek 5 m-re tőle.[15]

A várostól délkeletre fekvő, 150 x 130 méteres alapterületű katonai tábor palánkfalú volt.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Szőnyi 51. o.
  2. a b Szőnyi 52. o.
  3. a b c Szőnyi 53. o.
  4. a b c Szőnyi 58. o.
  5. a b Bíró 68. o.
  6. a b c d Bíró 69. o.
  7. Szőnyi 64. o.
  8. Magyar régészet 222. o.
  9. Szőnyi 63. o.
  10. a b Szőnyi 54. o.
  11. Szőnyi 55. o.
  12. Szőnyi 56. o.
  13. a b Szőnyi 57. o.
  14. Szőnyi 60. o.
  15. a b Szőnyi 62. o.

Források[szerkesztés]