Aelium Salla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aelium Salla
SALLA KUTATÁS 76 KT100925.jpg
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Aelium Salla (Magyarország)
Aelium Salla
Aelium Salla
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 16° 35′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 16° 35′ 03″
A Wikimédia Commons tartalmaz Aelium Salla témájú médiaállományokat.

Aelium Salla municipium római kori település a dunántúli Zalalövő város mai belterületén. Részben feltárt, látogatható régészeti terület, az ősi borostyánút. (v. borostyánkő-út, Bernsteinstrasse) Zala folyón átívelő hídjának északi hidfője közelében. Területén kereszteződött a római kori észak-déli irányú borostyánút a nyugat-keleti irányú, úgynevezett zalamenti úttal.

Története[szerkesztés]

Már a kelta időkből származó leletekből valamely - jelen ismeretek szerint nehezen identifikálható település kezdeményeit mutatják, ám nincs bizonyíték, hogy állandó település létesült volna itt. A rómaiak idejében az itt húzódó Borostyánút és a Zala folyó kereszteződéséből adódóan a térség hamar fontos hellyé vált, s ezért értelemszerűen településsé alakult. Napjainkban még tisztázatlasn, hogy az őslakosság letelepedése, vagy a Hadriánus által ide telepített légiók megjelenése jelentették a településé válás indokát.

A megjelenő római légiók az 1. század elején tábort létesítettek a Zala folyó északi partján, amely mellett (vagy körül) falusias település alakult ki. Ezzel gyors fejlődés kezdődött a településen, amelyet a megjelenő kőépületek is bizonyítanak. 124-ben Hadrianus császár városi rangot adományozott a településnek, melynek neve Municipium Aelium Salla lett. Ezt a települést azonban a betörő germán törzsek a 2. század közepén felszámolták. A 4. században rövid időre ismét életre kapott Salla municipiuma. Új kőépületeket építettek, köztük egy vendégházat (fogadóházat), ám az 5. században a római légiók kivonulását követően ismét elnéptelenedett a település.

A korábban nagy jelentőséggel bíró település helyén komolyabb emberi településalakítás nyomai egy jó ideig nem jelentek meg. A római-kori településnyomok előfordulására a 20. század folyamán figyeltek fel. A régészeti nyomok feltárására az 1980-90-es években került sor. A leletek jelentős része a zalaegerszegi Göcseji Múzeum reprezentatív kiállításán tanulmányozható.

A római-kori település területére csak - a 13. századi oklevél szerint - királyi íjászokat – nyíllövőket – telepítettek. Valószínűleg innen származik a település Lövő elnevezés. (A település további történetét lásd a Zalalövő településnév alatt.)

Régészeti feltárása[szerkesztés]

Régészeti emlékei[szerkesztés]

Források, vonatkozó irodalom[szerkesztés]

  • Szerk B.: Zalalövő öröksége Hereditas Sallensis 5.: Éremforgalom Sallában - ISBN 978 963 7205 50 7.
  • Szerk B.: Zalalövő öröksége Hereditas Sallensis 2.: Fazekasok Sallában - ISBN 963 7205 39 X.
  • Szerk B.: Zalalövő öröksége Hereditas Sallensis: Katonák Sallában - ISBN 963 7205 33 0.
  • Cserményi V. - Tóth E.: Eine römische Strassenstation und die Strassenstrecke zwischen Salla und Arrabona: Savaria 13-14, 1979-1980. p. 171-203.
  • Városi Közlekedés (Zala megyei szám) - Bp. 1975.6. - Index: 25870
  • Kiss Tamás: Zala megye idegenforgalmának közlekedési kérdései - (Városi Közlekedés, 1975.6.p.: 498-504. - Index: 25870
  • Szerk. Gömöri János: A Borostyánkő út - Scarbantia Társaság, Sopron, 1999. - ISBN 963 03 7907 4
  • Róma és a római világ története - (Galinard - Larousse 1991) - ISBN 963-8185-72-4
  • Szerk. Mócsy A.: Pannonia régészeti kézikönyve - 1990. Budapest, Akadémiai K. - ISBN 963 05 5500 X
  • Szerk. Vándor L.: Központok a Zala mentén (A Göcseji Múzeum állandó kiállításának katalógusa - Zalaegerszeg, 2002. Zala M. Múzeumok Ig. kiadványa - ISBN 963 7205 25 X

Hivatkozások[szerkesztés]