Monoszló (Horvátország)
| Monoszló (Podravska Moslavina) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Monoszló |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Dominik Cerić |
| Irányítószám | 31530 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Testvérvárosok | Lista Vajszló (Magyarország) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 954 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 101 m |
| Terület | 17,33 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′ 07″, k. h. 17° 58′ 55″45.785278°N 17.981944°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 07″, k. h. 17° 58′ 55″45.785278°N 17.981944°E | |
| Monoszló weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Monoszló témájú médiaállományokat. | |
Monoszló (másképpen Drávamonoszló, horvátul: Podravska Moslavina) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
A község települései
[szerkesztés]Közigazgatásilag Monoszló mellett még Gezinci, Krčenik és Martinci Miholjački települések tartoznak a községhez.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 60, közúton 66 km-re északnyugatra, Alsómiholjáctól 15 km-re nyugatra, a Dráva jobb partja közelében, az Alsómiholjácról Szalatnokra menő út mentén fekszik. Legközelebbi települések északon légvonalban 2 km-re Vejti (Magyarország), délre közúton 4 km-re Krčenik.
Története
[szerkesztés]A települést 1397-ben „Monozlou” néven említik először Valpó várának tartozékaként.[2] 1413-ban „Moslow”, 1470-ben „Monozlo” alakban említik a korabeli források. A valpói uradalommal együtt a Marótiak birtoka volt egészen a család kihaltáig 1476-ig. Mátyás király ezután birtokot Geréb Mátyásnak és Péternek adományozta. Szent Tamás tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1491-ben és 1501-ben említik. 1543-ban elfoglalta a Mehmed bég vezette török sereg. A török uralom idején a Pozsegai szandzsák része volt. 1562 márciusában Zrínyi Miklós horvát bán, szigeti várkapitány katonái egészen Pécsig portyáztak, ahonnan hatvan török rabot hurcoltak Szigetre. Erre az oszmán katonai vezetés elhatározta, hogy a Drávától délre felépíti Monoszló várát, hogy megakadályozza Zrínyi seregét Szlavónia megszállt részeinek visszafoglalásában. A feladat végrehajtásával Jahioglu Arszlán pozsegai béget bízták meg. A terv meghiúsítása végett Zrínyi 1562. március 26-án háromezer emberével titokban átkelt a Dráván és rajtaütött a törökökön. A meglepetés sikerült, a magyar seregek Monoszlónál megverték Arszlán csapatait. Zrínyi a győzelem után lerontotta és felégette a várat, árkait betemette és több faltörő ágyút zsákmányolt. A várat a török még abban az évben újra felépítette. Monoszló 1686-ban felszabadult a török uralom alól. 1698-ban mezővárosként „Oppidum Moszlavina” néven szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. 1702-ben 19 háztartás volt a településen. A felszabadítás után kezdetben kamarai birtok volt, majd VI. Károly 1721. december 31-én a valpói uradalommal együtt Prandau Péternek adományozta. 1745-től a polgári közigazgatás bevezetésével Verőce vármegye része lett. 1789-ben a korábbi kápolna alapjain felépítették a Szűz Mária templomot és Monoszló újra plébánia székhelye lett.
Az első katonai felmérés térképén „Moslavina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Moszlavina” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Moszlavina” néven 177 házzal, 1239 katolikus vallású lakossal az oppidumok között találjuk.[4]
1857-ben 1244, 1910-ben 1569 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. 1902-ben hadgyakorlatot tartottak a határában, melynek során pontonhidat építettek a Dráván. A hadgyakorlatot megtekintette I. Ferenc József császár és Ferdinánd román trónörökös is. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 82%-a horvát, 12%-a magyar, 4%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a magyar és német lakosságot elűzték. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 798 lakosa, a községnek összesen 1202 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.244 | 1.261 | 1.228 | 1.342 | 1.345 | 1.569 | 1.551 | 1.635 | 1.734 | 1.760 | 1.596 | 1.377 | 1.119 | 946 | 925 | 798 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma. Elődje egy Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna volt, melyhez 1789-ben hajót és tornyot építettek. A mai templomot 1885-ben szentelték fel a Kisboldogasszony tiszteletére. A templom téglából épült jellegzetes stílus nélkül, egyenes és szimmetrikus vonalakkal. 1944-ben egy ágyúgránáttól súlyosan megrongálódott, különösen a torony, melyet a lövedék teljesen átütött megsemmisítve az óraszerkezetet. Ilyen állapotban állt 1956-ig, amikor új, piramis alakú toronysisakkal fedték be. A teljes felújítás 1975-ben kezdődött. Ennek során a szentélyt bővítették, így az épület latin kereszt alaprajzú lett. Hosszúsága 23 méter, a mennyezet magassága 6 és fél méter, a torony magassága 25 méter. Berendezését teljesen kicserélték. A falakat 170 cm magasságig tölgyfa lambériával burkolták. A szentély közepére márvány oltárt építettek, padlóját műmárvánnyal burkolták.
Kultúra
[szerkesztés]A KUD „Slavonac” Podravska Moslavina kulturális és művészeti egyesületet 1995-ben alapították. Célja a helyi fiatalságnak a kultúra irányába terelése, a népdalok, néptáncok, a népzene és a népviselet, valamint a hagyományok őrzése. A mintegy 90 tagot számláló egyesületnek ma négy szekciója van: tamburazenekar, gyermek és felnőtt folklórcsoport, valamint színjátszó csoport. Felléptek már az ország számos fesztiválján, de szerepeltek Magyarországon, Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában is. Az egyesület minden évben megrendezi a Folklórszemlét, a Karácsonyi koncertet, a Mikulásvárást, a Farsangi mulatságot, a Májusi koncertet és a kézimunkáikból rendezett kiállítást.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a villyói Ante Starčević általános iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]- Az NK Podravac labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel.
- ŠRD „Štuka” sporthorgász egyesület.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Podravska Moslavina önkéntes tűzoltó egyesület.
- LD „Šljuka” Podravska Moslavina vadásztársaság.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...437. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 61. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Monoszló község hivatalos honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
