Piskorevce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Piskorevce (Piškorevci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségDiakovár
Jogállás falu
Irányítószám 31417
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség1907 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság87 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Piskorevce (Horvátország)
Piskorevce
Piskorevce
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 15′ 15″, k. h. 18° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 15″, k. h. 18° 24′ 00″
Piskorevce weboldala
SablonWikidataSegítség

Piskorevce (horvátul: Piškorevci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Diakovárhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Diakovár központjától 5 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Đakovštinán, a Diakovár-Vinkovci síkság déli részén, a Diakovárról Slavonski Šamacra menő főút mentén, Diakovár és Vrpolje között, a Kaznica-patak partján fekszik. Településrészei: Nišićeva pusta, Piškorevačke pustare, Piškorevački salaši és Piškorevačko orišje.

Története[szerkesztés]

A település neve a csík horvát nevéből a piškorból származik, mely halfajta egykor gyakori lehetett a Kaznica-patakban. Piskorevce arra a területre esik, melyet 1239-ben Kálmán herceg Pósa boszniai püspöknek adományozott és amelyet IV. Béla magyar király 1244. július 20-án kelt oklevele megerősített.[2] A település középkori létezésére azonban írásos bizonyíték nincs. A török 1536-ban szállta meg ezt a területet. A települést 1579-ben a Pozsegai szandzsák összeírásában négy házzal említik a prikraji náhije részeként. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1702-ben 28 ház állt a településen. A 18. század közepén a környező területekről horvát lakosság települt be. Római katolikus plébániáját 1758-ban alapították, ekkor már 61 ház állt a településen.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Piskorevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Piskorevcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Piskorevcze” néven 207 házzal, 1343 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A 19. század végén és a 20. század elején jelentős számú ruszin, szlovák, magyar és német anyanyelvű lakosság telepedett itt le. A 20. század elején betelepült 20 ruszin család magával hozta görögkatolikus vallását is, 1906-ban pedig felépítették templomukat.

A településnek 1857-ben 1090, 1910-ben 1401 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 62%-a horvát, 22%-a ruszin, 8%-a német, 4%-a szlovák, 3%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A magyar és német lakosságot a második világháború idején elűzték. 1946-ban a magyarok németek helyére Dalmáciából érkezett horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1907 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.090 1.085 856 953 1.182 1.401 1.488 1.514 1.726 1.722 1.984 2.020 1.776 1.805 2.019 1.907

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Urunk színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[8] 1751 és 1754 között épült. A plébániát 1758-ban alapították. Oltárát 1769-ben emelték, belseje ekkor nyerte el a végleges formáját. Egyhajós épület félköríves szentéllyel, harangtornya a homlokzat felett áll, barokk, laternás toronysisak fedi.
  • Szent Demeter tiszteletére szentelt görög katolikus plébániatemploma 1906-ban épült.

Kultúra[szerkesztés]

A KUD „Zora” Piškorevci kulturális és művészeti egyesületet 1927-ben alapították. Kezdetben csak énekkara volt, majd idővel tánckarral és tamburazenekarral bővült ki. Célul a helyi kultúra megőrzését tűzte ki. Horvátországon kívül felléptek már nemzetközi folklór fesztiválokon Olaszországban és Párizsban is. Jelenleg gyermek és felnőtt folklórcsoportja és tamburazenekara működik. Az egyesület szervezésében kerül évente megrendezésre a „Piškorevački sokaci” folklórfesztivál.

Oktatás[szerkesztés]

A településen ma a „Matija Gubec” általános iskola működik. Az általános iskolát 1808-ban alapították. A jelenlegi iskolaépület helyén akkor egy kis, náddal fedett földszintes épület állt, amelyet később cseréppel fedtek be. Az iskola 1905-ig egy teremmel négyosztályos intézményként működött. 1904-ben új egyszintes iskolaépületet építettek fel két osztályteremmel és két tanítói lakással. A gyermekek száma évről évre folyamatosan növekedett. 1936-ban egy harmadik, 1939 végén pedig egy negyedik osztályt is kellett kialakítani. A második világháború alatt a felszabadulásig csak kevés oktatás történt. Az 1945/46-os tanévben iskola négy osztályába 163 tanuló járt, ebből 74 fiú és 89 leány. 1971-ben az épület előtt felállították Matija Gubec horvát parasztvezér szobrát és az iskola az ő nevét vette fel. Az 1985/86-os tanévtől az iskola átépítése miatt a tanulók a diakovári Tito marsall iskolába jártak. Az iskola új épületét 1992-ben avatták fel.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Ratar Piškorevci labdarúgóklubot 1925-ben alapították. Jelenleg a megyei 1. ligában szerepel.
  • A Hrvaski Vuk motorosklubot 2010-ben alapították.
  • ŠK Piškorevci sakk-klub.

Egyesületek[szerkesztés]

  • A település önkéntes tűzoltóegyletét 1936-ban alapították.
  • A „Jastreb” vadásztársaságot 1946-ban alapították. Ma 15 aktív taggal 2600 hektáron gazdálkodnak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]