Darázs (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a horvátországi településrő szól. Hasonló címmel lásd még: Darázs (egyértelműsítő lap).
Darázs (Draž)
Régi sokác házak Darázson
Régi sokác házak Darázson
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
Jogállásközségközpont
PolgármesterStipan Šašlin
Irányítószám31305
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség1949 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Terület26,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 50′ 32″, k. h. 18° 47′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 32″, k. h. 18° 47′ 19″
Darázs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Darázs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Darázs (horvátul: Draž) községközpont és falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

A község (járás) települései[szerkesztés]

Darázs község (járás) önkormányzatához a következő falvak tartoznak:

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 32, közúton 44 km-re északra, a Drávaszög északi részén, a Karasica partján, közel a magyar-szerb-horvát hármashatárhoz, Kiskőszeg és Hercegmárok közt fekszik.

A község területét északon Magyarország, keleten Szerbia, délről Hercegszöllős, délnyugaton Baranyabán község határolja.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A falu keleti szélén, a Báni-hegységnek a régi Dunaág felé lejtő északi lejtőin az 1986-os régészeti terepbejárás során a szakemberek őskori és középkori kerámiákat találtak.[2] A lelőhely északi széle a Darázsról Kiskőszegre menő mezei úttal határos. A felszínen gyűjtött kerámia őskori és középkori településkomplexum meglétét jelzi, melynek kedvező volt a földrajzi fekvése. A középkori kerámia valamivel nagyobb mennyiségben van jelen, mint az őskori, tehát feltételezhető, hogy itt egykor egy kisebb középkori település létezett.

Darázs település első írásos említése 1263-ban történt.[3] 1450-ben „Daras”, 1497-ben „Daraas” alakban említik a korabeli forrásokban. 1450-ben 15 jobbágyportával rendelkezett, a szekcsői Herczeg család birtoka volt.[4] 1526-ban a közelgő háborús vész hatására elnéptelenedett.

A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából jelentős számú sokác lakosság települt ide. A felszabadítás után a bellyei uradalom része lett, melyet hadi érdemeiért királyi adományként Savoyai Jenő herceg kapott meg. Savoyai 1736-os halála után, miután örököse nem volt, a birtok a kamarára szállt. Mária Terézia 1780. május 5-én leányának, Mária Krisztina ausztriai főhercegnőnek és férjének, Szász-Tescheni Albert hercegnek adományozta. Miután ők is gyermektelenek voltak, a birtokot Károly Lajos főherceg örökölte. Károly örököse fia, Albrecht lett, majd halála után Albrecht testvérének fia, Frigyes lett a következő ura, egészen az első világháborúig.

Az 1910-es népszámláláskor 2259 lakosa volt, ebből 1442 fő sokác, 781 magyar, 33 német volt. A népességből 2192 római katolikus, 39 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződésig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. Az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Nevét a délszláv hatóságok Darázsról Dražra szlávosították. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 68%-a horvát, 25%-a magyar, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A horvátországi háború elején szerb megszállás alá került, ekkor a horvátok menekültek el, majd a horvát erők győzelme után a szerbek költöztek el Szerbiába. A településnek 2011-ben 505 lakosa volt.

Gazdaság[szerkesztés]

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.773 1.817 1.882 2.129 2.238 2.259 3.105 1.844 1.468 1.407 1.365 1.185 910 840 623 505

A községnek 3356 lakosa van (2001-es adat), ebből 26% magyar, 3% szerb, a többi horvát nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[7] 1839-ben épült barokk-klasszicista stílusban, a faluban egy kisebb magaslatra. Egyhajós épület félköríves apszissal. A templom előtti tágas platón egy 18. századi kőkereszt áll. A templom a horvátországi háború idejében súlyos károkat szenvedett.
  • A Jézus szíve templom a Báni-hegy északi oldalán található katolikus templom, amely az első világháború előtt épült Újlaki Kornél Dezső plébános kezdeményezésére. A kegytemplom kiemelten fontos Darázs község magyarjainak életében. A Darázs–Hercegmárok Hagyományőrző Egyesület is itt tartja meg minden év júniusában a Jézus szíve-napi szentmisét a HMDK-val közösen, mely mára az egyik legfontosabb rendezvényévé vált.[8]
  • Kisboldogasszony kápolna

Kultúra[szerkesztés]

  • A község már 1907-ben adományból 137 kötetes népkönyvtárat kapott. A helyi Polgári Olvasókör 1911-ben alakult és 1914-ig működött.
  • A Darázs–Hercegmárok Magyar Hagyományőrző Egyesület 2013-ban alakult. Az egyesület Darázs község magyarjait hivatott közösségbe tömöríteni. 2015-ben rendezték meg először a magyar hagyományok szemléjét, melynek keretében tárlatot nyitottak a helyi asszonyok által készített kézimunkákból, a kultúrműsorban pedig magyar tánccsoportok és kórusok léptek színpadra. Ennek a rendezvénynek az utódja a Darázsi Magyar Est.[9]

Oktatás[szerkesztés]

Darázsnak Hercegmárokkal közösen már 1738-ban volt iskolája, de tanterem hiányában a tanítás még a tanító szobájában történt. Az egytantermes iskola 1846-ban épült fel. Az 1864/65-ös tanévben a római katolikus elemi altanoda már két tanteremmel rendelkezett és a két település közös tulajdonát képezte. Az épület állapota meglehetősen rossz volt. Az épületet az 1876-os árvíz annyira megrongálta, hogy 1878-ban újjá kellett építeni. Időközben Hercegmárok saját iskolát épített és különvált a darázsi iskolától. A darázsi iskolát a nagy tanulói létszám miatt 1888-ban egy tanteremmel meg kellett bővíteni.[10] Ma a településen nyolcosztályos általános iskola működik. Területi iskolái Dályok, Izsép és Kiskőszeg településeken működnek.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4825.
  3. ↑ [Željko Predojević: Usmene predaje o nazivima naselja južne Baranje iliti Šokci su došli iz svoje pradomovine pod bremenom s luči - tanulmány]
  4. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
  5. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
  7. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1635.
  8. ↑ Kepesujsag.com: Jézus szíve-napi szentmise Darázson. [2017. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. ↑ Kepesujsag.com: Magyar néptáncok és dalok a darázsi kultúrotthonban. [2018. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. ↑ Ferkov Jakab: A baranyai horvátok közművelődéstörténete a dualizmus korában (1867-1918) – doktori értekezés Pécs, 2013.. [2020. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Darázs_(Horvátország)&oldid=26286366”