Darázs (Horvátország)
| Darázs (Draž) | |
 | |
| Régi sokác házak Darázson | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Jogállás | községközpont |
| Polgármester | Stipan Šašlin |
| Irányítószám | 31305 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1949 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Terület | 26,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 50′ 32″, k. h. 18° 47′ 19″45.842222°N 18.788611°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 32″, k. h. 18° 47′ 19″45.842222°N 18.788611°E | |
| Darázs weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Darázs témájú médiaállományokat. | |
Darázs (horvátul: Draž) községközpont és falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
A község (járás) települései
[szerkesztés]Darázs község (járás) önkormányzatához a következő falvak tartoznak:
- Kiskőszeg (Batina)
- Darázs (Draž)
- Dályok (Duboševica)
- Izsép (Topolje)
- Hercegmárok (Gajić)
- Nagybodolya (Podolje)
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 32, közúton 44 km-re északra, a Drávaszög északi részén, a Karasica partján, közel a magyar-szerb-horvát hármas határhoz, Kiskőszeg és Hercegmárok közt fekszik.
A község területét északon Magyarország, keleten Szerbia, délről Hercegszöllős, délnyugaton Baranyabán község határolja.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A falu keleti szélén, a Báni-hegységnek a régi Dunaág felé lejtő északi lejtőin az 1986-os régészeti terepbejárás során a szakemberek őskori és középkori kerámiákat találtak.[2] A lelőhely északi széle a Darázsról Kiskőszegre menő mezei úttal határos. A felszínen gyűjtött kerámia őskori és középkori településkomplexum meglétét jelzi, melynek kedvező volt a földrajzi fekvése. A középkori kerámia valamivel nagyobb mennyiségben van jelen, mint az őskori, tehát feltételezhető, hogy itt egykor egy kisebb középkori település létezett.
Darázs település első írásos említése 1263-ban történt.[3] 1450-ben „Daras”, 1497-ben „Daraas” alakban említik a korabeli forrásokban. 1450-ben 15 jobbágyportával rendelkezett, a szekcsői Herczeg család birtoka volt.[4] 1526-ban a közelgő háborús vész hatására elnéptelenedett.
A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából jelentős számú sokác lakosság települt ide. A felszabadítás után a bellyei uradalom része lett, melyet hadi érdemeiért királyi adományként Savoyai Jenő herceg kapott meg. Savoyai 1736-os halála után, miután örököse nem volt, a birtok a kamarára szállt. Mária Terézia 1780. május 5-én leányának, Mária Krisztina ausztriai főhercegnőnek és férjének, Szász-Tescheni Albert hercegnek adományozta. Miután ők is gyermektelenek voltak, a birtokot Károly Lajos főherceg örökölte. Károly örököse fia, Albrecht lett, majd halála után Albrecht testvérének fia, Frigyes lett a következő ura, egészen az első világháborúig.
Az 1910-es népszámláláskor 2259 lakosa volt, ebből 1442 fő sokác, 781 magyar, 33 német volt. A népességből 2192 római katolikus, 39 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződésig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. Az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Nevét a délszláv hatóságok Darázsról Dražra szlávosították. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 68%-a horvát, 25%-a magyar, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A horvátországi háború elején szerb megszállás alá került, ekkor a horvátok menekültek el, majd a horvát erők győzelme után a szerbek költöztek el Szerbiába. A településnek 2011-ben 505 lakosa volt.
Gazdaság
[szerkesztés]A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.773 | 1.817 | 1.882 | 2.129 | 2.238 | 2.259 | 3.105 | 1.844 | 1.468 | 1.407 | 1.365 | 1.185 | 910 | 840 | 623 | 505 |
A községnek 3356 lakosa van (2001-es adat), ebből 26% magyar, 3% szerb, a többi horvát nemzetiségű.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[7] 1839-ben épült barokk-klasszicista stílusban, a faluban egy kisebb magaslatra. Egyhajós épület félköríves apszissal. A templom előtti tágas platón egy 18. századi kőkereszt áll. A templom a horvátországi háború idejében súlyos károkat szenvedett.
- A Jézus szíve templom a Báni-hegy északi oldalán található katolikus templom, amely az első világháború előtt épült Újlaki Kornél Dezső plébános kezdeményezésére. A kegytemplom kiemelten fontos Darázs község magyarjainak életében. A Darázs–Hercegmárok Hagyományőrző Egyesület is itt tartja meg minden év júniusában a Jézus szíve-napi szentmisét a HMDK-val közösen, mely mára az egyik legfontosabb rendezvényévé vált.[8]
- Kisboldogasszony kápolna
Kultúra
[szerkesztés]- A község már 1907-ben adományból 137 kötetes népkönyvtárat kapott. A helyi Polgári Olvasókör 1911-ben alakult és 1914-ig működött.
- A Darázs–Hercegmárok Magyar Hagyományőrző Egyesület 2013-ban alakult. Az egyesület Darázs község magyarjait hivatott közösségbe tömöríteni. 2015-ben rendezték meg először a magyar hagyományok szemléjét, melynek keretében tárlatot nyitottak a helyi asszonyok által készített kézimunkákból, a kultúrműsorban pedig magyar tánccsoportok és kórusok léptek színpadra. Ennek a rendezvénynek az utódja a Darázsi Magyar Est.[9]
Oktatás
[szerkesztés]Darázsnak Hercegmárokkal közösen már 1738-ban volt iskolája, de tanterem hiányában a tanítás még a tanító szobájában történt. Az egytantermes iskola 1846-ban épült fel. Az 1864/65-ös tanévben a római katolikus elemi altanoda már két tanteremmel rendelkezett és a két település közös tulajdonát képezte. Az épület állapota meglehetősen rossz volt. Az épületet az 1876-os árvíz annyira megrongálta, hogy 1878-ban újjá kellett építeni. Időközben Hercegmárok saját iskolát épített és különvált a darázsi iskolától. A darázsi iskolát a nagy tanulói létszám miatt 1888-ban egy tanteremmel meg kellett bővíteni.[10] Ma a településen nyolcosztályos általános iskola működik. Területi iskolái Dályok, Izsép és Kiskőszeg településeken működnek.
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Baranyai-Bosnyák István jugoszláviai magyar író.
- Kontra Ferenc (1958–) József Attila-díjas költő, író, műfordító.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4825.
- ↑ [Željko Predojević: Usmene predaje o nazivima naselja južne Baranje iliti Šokci su došli iz svoje pradomovine pod bremenom s luči - tanulmány]
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1635.
- ↑ Kepesujsag.com: Jézus szíve-napi szentmise Darázson. [2017. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kepesujsag.com: Magyar néptáncok és dalok a darázsi kultúrotthonban. [2018. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Ferkov Jakab: A baranyai horvátok közművelődéstörténete a dualizmus korában (1867-1918) – doktori értekezés Pécs, 2013.. [2020. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
Források
[szerkesztés]- Darázs község hivatalos honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2020. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
