Püspökszentlászló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Püspökszentlászló
A kastély fazsindelyes temploma
A kastély fazsindelyes temploma
Közigazgatás
Település Hosszúhetény
Városhoz csatolás 1942[1]
Irányítószám 7694
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 50 fő (2017. nov 25.)[2] +/-
Elhelyezkedése
Püspökszentlászló (Baranya megye)
Püspökszentlászló
Püspökszentlászló
Pozíció Baranya megye térképén
é. sz. 46° 11′ 21″, k. h. 18° 21′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 21″, k. h. 18° 21′ 32″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Püspökszentlászló témájú médiaállományokat.
A püspökszentlászlói arborétum
A püspökszentlászlói arborétum

Püspökszentlászló (horvátul Senasluv[3]) falurész a Kelet-Mecsekben, a Zengő hegy északi oldalának szűk völgyecskéjében. Közigazgatásilag Hosszúhetény része. Szépen felújított hagyományos házait többnyire hétvégi háznak, vagy a falusi turizmus céljaira használják. Gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé teszi. 1942-ben Hosszúhetényhez csatolták.[1]

A falucskában 32 telek van, jórészt eredeti állapotban megőrzött parasztházakkal és rendezett udvarokkal. Püspökszentlászlón ma már újra több mint 20 állandó lakó él.

Neve[szerkesztés]

A hagyomány szerint Szent László király szívesen vadászgatott erre és egy vihar elől menekülve egy barlangban húzódott meg. Évszázadokon keresztül volt itt a pécsi püspökök birtoka.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A falu a Zengő hegy tövében helyezkedik el. Közlekedési eszközökkel Hosszúhetény felől közelíthető meg egy gyenge minőségű úton. Behajtani csak engedéllyel lehet, a falu határában parkoló van. Gyalogtúrákkal megközelíthető más falvak a környéken: Kisújbánya, Magyaregregy, Óbánya, Pécsvárad, Zengővárkony, Zobákpuszta.

Nevezetességei[szerkesztés]

A kastély légi fotója
A templom szószéke, oltára
A Szent László-szobrot Hetyey Sámuel helyeztette el 1903-ban. Csukás Zoltán alkotása
  • Püspöki kastély és templom. A nyári kastélyt 1797-ben Esterházy László Pál pécsi püspök építtette a falucska végén. Az egykori püspöki nyaralóban tartották házi őrizetben Mindszenty Józsefet 1955. július 17november 1. között.[4] Később itt volt rab Grősz József érsek is. Az egyházi tulajdonban lévő kiemelkedő műemléki épületegyüttes 2015-ben visszanyerte eredeti formáját. A felújítás eredményeképpen látogatóközpont és zarándokszállás épült. Megújult a kápolna, és a kastély turisták számára is látogatható.[5][6]
  • A kastély melletti arborétum a látogatók előtt is nyitva áll. Esterházy Pál László alapította és utódja, Hetyey Sámuel (a közeli Hetyey-forrás névadója)[m 1] továbbfejlesztette: összesen 84-féle különleges fa- és cserjefaj népesíti be a világ minden részéről, némelyikük több száz éves. A 20. század elején Zichy Gyula pécsi püspök az arborétum mellett vadasparkot is létesített dél-európai dámszarvasokkal, ezeket azonban az első világháború után a megszálló katonák elpusztították. (A déli demarkációs vonal a közelben húzódott.)
  • A kastély mögötti dombon álló Szent László-szobor.
  • A jezsuita rendi Vácz Jenő atya alapította Életrendezés Háza.
  • A húsvéti bárányles népszokás keresztje a Zengő oldalában.[7]
  • Feltárt üvegfújó kemencék a közelben (a pusztabányai vadászháznál)
  • A tréfa szerint Püspökszentlászlón csak egyik oldalon sütik a palacsintát. Aki már járt Püspökszentlászlón, könnyen megérti a tréfát: a meredek völgyoldal miatt a falu egyetlen utcájának csak az egyik, az északi oldalán állnak házak, ezért csak azon az „oldalon” sütnek palacsintát.[8]

Dűlő nevek[szerkesztés]

Néhány püspökszentlászlói dűlőnév: Daragói nagy forrás, Hettyei-forrás, Egrögy-patak, Völgységi-patak, Máré-part.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Vezetékneve előfordul Hettyey (például a Pallas nagylexikonban) és Hettyei alakban (például a Száz magyar falu könyvsorozat Hosszúhetényről szóló kötetében) egyaránt.

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Püspökszentlászló - Területszervezési változások. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  2. Magyarország helységnévtára. KSH. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. Közi Horváth József: Mindszenty bíboros, München, 1980 (elektronikus változat), katolikus.hu (letöltve: 2007. április 15.)
  5. Megújult a püspökszentlászlói kastély
  6. [1]
  7. [2]
  8. [3]

További információk[szerkesztés]