Zengő (hegy)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zengő
A Zengő télen Hosszúhetényből
A Zengő télen Hosszúhetényből

Magasság 682 m
Hely  Magyarország, Baranya megye
Hegység Mecsek
Relatív magasság 500 m
Elhelyezkedése
Zengő (Magyarország)
Zengő
Zengő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′ 47″, k. h. 18° 22′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 47″, k. h. 18° 22′ 39″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zengő témájú médiaállományokat.

A Zengő a Mecsek legmagasabb csúcsa. Pécstől északkeleti irányban, a Kelet-Mecsek legkevésbé bolygatott tájain fekszik, magassága 682 méter. Déli szomszédja a Hosszúhetény fölé magasodó Hármashegy. Alkotó kőzetei a permi homokkő, a jura és triász kori mészkő.

Nevének ma már ritkán használt helyi ejtésváltozata Zöngő, középkori neve Vas-hegy. A lábainál elterülő mai és egykori települések: Hosszúhetény, Kisújbánya, Pécsvárad, Pusztabánya, Püspökszentlászló, Zengővárkony, Zobákpuszta.

A hegyhez népmondák, legendák, népszokások sora kötődik. Nevét a népmonda azzal magyarázza, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet a név eredete.

A Zengő oldalán, a híres zengővárkonyi szelídgesztenyésben van Rockenbauer Pál természetjáró, televíziós szerkesztő sírja. Ez az ország egyik legnagyobb és leghíresebb szelídgesztenye ligeterdeje, több százéves példányokkal.

A Zengővár és a Kilátó[szerkesztés]

Kilátó a Zengőn

A Zengő csúcsán kis beton kilátótorony található. 1984-ben az Állami Földmérési Hivatal építtette mérőtoronynak, a következő évben azonban a turisták előtt is megnyitották.[1] A torony tetejéről ritka szép panoráma nyílik a Dunántúl déli részére. A kilátó használatát azonban jelenleg életveszélyre hivatkozó felirat tiltja (2010. július 14.).

A kilátótól alig száz méterre látszanak a Zengővár romjai. A környékbekiek Miklós-vár néven is ismerik. Hozzá és a Magyaregregyhez közelebb fekvő Máré-várhoz kapcsolódik Máré vitéz és Miklós vitéz tragikus legendája. Máré vitéz elment csatázni, a hosszú távolléte miatt az őt elveszettnek gondoló fiatal felesége megcsalta a szomszéd Miklós-vár urával, akitől leánya is született. A lány már felserdült mikor Máré hazatért, és mérgében mindkét várat rommá ágyúztatta, a párt és a 12 kádnyi aranykincset is betemették a romok. Mindenki elpusztult de a vétlen lánynak a nép fantáziája egy különös túlélést biztosított: száz évente egyszer van mód rá hogy kiszabadítsa valaki, akinek meg kell csókolnia háromszor a szörnyekké változó lányt és akkor a kincs is az övé lesz.

Néha magát a csúcsot is Zengővár néven említik. A vár a hegytető ovális platóját valamikor majdnem teljesen elfoglalta. Körben – kivéve a déli oldalt – meredek hegyoldalak vannak.

Első tudományos felmérését 1992-ben Nováki Gyula és Sándorfi György készítette el (korábban, a 20. században kincskeresők ástak kutatógödröt).

Mára már alig láthatóak a középkori vár romjai, (az itt talált edénytöredékek 13. századiak), de a szakemberek szerint már a rómaiak katonai őrhelyet építhettek ezen a stratégiai fontosságú helyen. Kárpáti Gábor régész 1994-ben római bronzfibulát talált a Zengővárnál. A hegy lábától nem messze húzódott a római korban a fontos aquincumi út, Hosszúhetény határában római villát tártak fel, a falu területén pedig római kori pénzeket találtak.

A sziklába vágott árokkal ás sánccal is körülvett középkori várat valószínűleg a tatárjárás után építhették, teljes területe 105×70 méter, az árkon belüli terület 75×45 méter volt. Egyetlen, háromszintesre tervezett lakótornya volt, 15 méteres külső átmérővel és 2,5 méter vastag fallal.

A Zengővár maradványait megtekintette Kitaibel Pál, a vidék élővilágának első részletes leírója is, amikor országjárása során, 1799 szeptemberében erre járt, és igazi botanikusként meg is jegyezte, hogy körülötte dúsan nőtt az aranyos fodorka és az édesgyökerű páfrány.

Élővilága[szerkesztés]

A hegy derekán, Hosszúhetény felé
Bánáti bazsarózsa (Paeonia officialis ssp. banatica)'

A vidék mediterrán és kontinentális hatásokat ötvöző, a zárt völgyekben és lankákon speciális jegyeket mutató, szubmediterrán jellegű mikroklímája ritka növénytársulásoknak ad otthont. A Zengő lankáin terül el az 1977 óta védett Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet. A növényi egyedszám a déli, délnyugati lejtőkön nagyobb, ahol a mészkő éjszaka kisugározza a napközben összegyűjtött hőt, így az éjszakai lehűlés kisebb.

Itt él például a ritka, védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officialis ssp. banatica) egyedeinek mintegy kilencven százaléka, a majomkosbor (Orchis simia), a baranyai peremizs (Inula spiraeifolia), az arany baraboly (Chaerophyllum aureum), az olasz müge (Asperula taurina) és a mecseki varjúháj (Sedum neglectum ssp. sopianae). Védett különlegességek a leánykökörcsin, a nagyezerjófű és a magyar zergevirág.

Erdőtípusai: hársas törmeléklejtő-erdők, lejtő sztyeppek, karszt-bokorerdők, molyhos-tölgyes szálerdők, szurdokerdők, gyertyános-tölgyesek, éger ligetek, tölgy, kőris, szil ligetek, mészkerülő tölgyes, mészkerülő bükkös.

Az egykori püspöki uradalom erdejeit bükk, kocsánytalan tölgy és gyertyán alkotja, akadnak itt kétszáz év körüli példányok is. A püspökszentlászlói oldalban található a püspöki nyaraló arborétuma. Vadaskertjét az első világháború után a megszálló katonák megsemmisítették.

Szőlők a hosszúhetényi oldalon

Fokozottan védett, ritka madaraink közül a Zengőn él, vagy költ a kuvik, itt vadászik a darázsölyv és a békászósas. Rajtuk kívül rengeteg védett madár- és emlősfaj él és táplálkozik a hegyen (szarva, őz, vaddisznó, és más kisállatok). Fokozottan védett emlősállat itt élő a nagy patkósdenevér és a csonkafülű denevér. Valamennyi itt élő hüllő és kétéltű is védett.

A lokátorterv[szerkesztés]

2000 körül nagy, országos és nemzetközi visszhangot kiváltó vitákat szült az a kormányzati terv, hogy a Zengő tetejére NATO lokátort kívántak telepíteni. A terv a helyiek és nemzetközi környezetvédő szervezetek – a Zengő Koalíció – erős, a médiában nagy figyelemmel kísért ellenállásán végül megfeneklett, és a kormány úgy döntött, hogy a Pécshez közeli, a Zengőnél alacsonyabb Tubesen építik meg a radart. Ezt az ötletet is komoly tiltakozások kísérték, így 2011-ben Medina lett a tervezett új helyszín.

A küzdelem emlékezetes állomása volt 2004 telén a zengő-hegyi csata, amelyről a helyiek azóta is évente megemlékeznek. A lokátor ellen küzdő helyi Civilek a Zengőért mozgalom a rendszerváltozás óta eltelt időszak egyik legsikeresebb, példaértékű magyar környezetvédő szervezete lett.[1] A Zengő-lokátor ellen foglalt állást - a magyar értelmiségiek széles köre mellett - Sólyom László későbbi köztársasági elnök is, aki azelőtt is és azóta is többször kirándult az általa szeretett Zengőn és környékén.

Élő népszokások[szerkesztés]

A húsvéti bárányles[szerkesztés]

A bárányles tüzénél, 2011 húsvétvasárnap, hajnal előtt
A bárányles keresztje

A hegyhez kötődő egyik ma is élő hosszúhetényi népszokás a húsvéti bárányles. A szokás történelmi magyarázata, hogy az első világháború idején orosz hadifogságba került helyiek megfogadták, hogy ha kiszabadulnak és hazakerülnek, hálából minden évben egyszer felzarándokolnak a Zengőre. Ha így volt, a fogadalmat tevők már mind meghaltak, utódaik mégis minden húsvét hajnalban megteszik az utat a hegy oldalában, az erdőben 1850 körül emelt kereszthez, amely a csúcstól mintegy háromszáz méterre, az északnyugati hegyoldalon áll. A helyiek „Bocz-kereszt” néven ismerik a helyet, a régebbi keresztet 1918-ban felújíttató hadifogolyról, akinek leszármazottai és rokonai ma is Hosszúhetényben élnek.

A történet régi változata az, hogy húsvét éjjelén egy vándor – a helyi mese szerint az első betelepülő Bocz –, aki hosszúhetényi szerelméhez tartott, eltévedt a hóviharban. Már majdnem megfagyott, amikor megjelent neki Isten báránya és megmutatta neki az utat le a hegyről.[2][3]

A báránylesen csak férfiak vesznek részt.

Egyéb hegyi séták[szerkesztés]

Ismeretlen eredetű hagyomány, hogy az év utolsó napján a hosszúhetényiek és a túloldalon élő pécsváradiak felmennek a hegyre, és ott találkoznak. Ezen kívül még augusztus 20-án is fel szoktak menni a helyiek a hegyre, és ott tábortüzet gyújtanak.

A Zengőhöz kötődő mondák[szerkesztés]

A bárány mondáján kívül számos történet kapcsolódik a hegyhez. Az egyik szerint a pécsváradi vár altemploma alól ősi alagút indul, ami felnyúlik egészen a Zengővárig. A néphagyomány szerint az alagút sokszor adott menedéket bujdosóknak, legutóbb az 1848-as forradalom üldözöttjeinek.[2]

A Zengő mondájaként ismert történet szerint minden évben egyszer, a virágvasárnapi mise idején megnyílik a hegy gyomra. A hegy felmorajlik, amit a bennrekedt kincskeresők kiabálása okoz, illetve azé a kincskereső asszonyé aki a hegy gyomrában felejtette a csecsemőjét és ettől megőrült. A monda szerint a hegynek tündére vagy szelleme is van. A morajlás után néhány napra a hagyomány szerint nagy szél, ítéletidő támad, amit csak a Püspökszentlászlón valamikor élt öreg remete harangja csillapíthat le.[4]

A Zengővárt Miklósvár néven is ismeri a helyi hagyomány, és hozzá valamint a közelben lévő Márévárhoz kötődik az előzőekben már leírt szomorú legenda.

Püspökszentlászló eredetmondája szerint Szent László király egy alkalommal amikor a Mecsekben vadászott, egy völgyben lelt menedéket ahol ennek emlékére kápolnát alapított, ami köré falucska nőtt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A püspökszentlászlói kastély és arborétum madártávlatból
  • A Fájdalmas Anya, a Zengő Szentséges Csillaga búcsújáró helye Hosszúheténytől három kilométerre, Püspökszentlászló közelében – apró kápolna Kis György faragott fehér mészkő Fájdalmas Szűz Piéta szobrával.[3]
  • A bárányles keresztje a Püspökszentlászló felőli oldalon.
  • A püspökszentlászlói püspöki kastély (ahol valamikor Mindszenty Józsefet tartották fogva), arborétum és a Vácz Jenő alapította Életrendezés Háza
  • A kastély fölötti Szent László-szobor (Csukás Zoltán 1903-as alkotása)
  • A pusztabányai üveghuta-maradványok
  • A hosszúhetényi borbélymúzeum és az üvegmúzeum
  • A hosszúhetényi tájház
  • A hosszúhetényi pincefalu
  • Bocz Gyula köztéri szobrai Hosszúhetényben, köztük a Hetény vezér
  • Máriakép a hosszúhetényi völgyben
  • A zengővárkonyi szelídgesztenyés
  • A zengővárkonyi szalmamúzeum, Míves Tojás Gyűjtemény és tájház
  • A pécsváradi vár
  • A Dombay-tó
  • A Zengővár
  • A Zengő-kilátó a természetes környezettel kontrasztban álló látványt nyújtó beton torony, de a tetejéről szép panoráma nyílik a Mecsekre. 1978-ban készült geodéziai mérőtoronynak. Az első kilátót ezen a helyen 1895. június 23-án avatták. Terstyánszky László közalapítványi főerdész támogatásával épült, később azonban összedőlt. A helyén 1929-ben a Földművelésügyi Minisztérium állíttatott új tornyot.

A Zengőhöz kötődő híres emberek[szerkesztés]

Rockenbauer Pál sírja a zengővárkonyi szelídgesztenyésben, a hegy oldalán
A csatabárdos László szobra Püspökszentlászlón

Rendezvények[szerkesztés]

  • A Zengő-csata éves emléktúrája február elején.
  • Az éves Bazsarózsa-túrák, vagy Peónia-túrák a bánáti bazsarózsa virágzása idején, április-májusban.
  • A püspökszentlászlói búcsú júliusban.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]