Bánáti bazsarózsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Bánáti bazsarózsa
Virágzó bánáti bazsarózsák a Somos-hegyen (Kelet-Mecsek)
Virágzó bánáti bazsarózsák a Somos-hegyen (Kelet-Mecsek)
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Bazsarózsafélék (Paeoniaceae)
Nemzetség: Bazsarózsa (Paeonia)
Faj: Kerti bazsarózsa (Paeonia officinalis)
Tudományos név
Paeonia officinalis subsp. banatica
(Rochel) Soó, 1945[1]
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bánáti bazsarózsa témájú rendszertani információt.

A bánáti bazsarózsa vagy bánsági bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) növényritkaság, egész Európában egyik legfontosabb élőhelyét a Baranya megyei Zengő gerincén találhatjuk meg, s minden bizonnyal ennek köszönhetően mecseki bazsarózsa[3] névvel is illetik. Tavaszi virágzásakor a kelet-mecseki Hosszúhetényből bazsarózsanéző túrákat szoktak szervezni a lankákra.[4]

Eredetileg önálló fajként írta le Anton Rochel botanikus Paeonia banatica tudományos névvel. Később, Soó Rezső munkássága révén, a piros bazsarózsa (Paeonia officinalis) alfajaként tekintettek rá Paeonia officinalis subsp. banatica néven, s ez a felfogás a közelmúltig így maradt, illetve egyes helyeken továbbra is így tekintenek rá,[5][6] másutt azonban ismét úgy gondolják, hogy önálló faj.[7]

Jellemzése[szerkesztés]

Gyökerei nyúlánkak - koloncosak. Szára nem fásodó, felálló, el nem ágazó, egyvirágú, 40–60 cm magasságú. Sötétzöld levelei szórt állásúak, háromszorosan hármasan tagoltak, a levélkék hosszúkásak vagy tojásdadok, ép szélűek, alul gyéren szőrösek, ezért szürkésnek látszanak. A lomblevelek, murvalevelek és a csészelevelek között fokozatos az átmenet. A sugaras szimmetriájú virág kettős virágtakarójú, a magányosan álló virágok nagyok, de nem teltek. Virágzási ideje az időjárás függvényében május, június eleje is lehet. Termése tüszőcsokor.

Botanikai kutatások szerint a bánáti bazsarózsa a Mecsekben preglaciális idők reliktuma, tehát átvészelte a jégkorszak glaciális szakaszait.[8]

Élőhelye[szerkesztés]

A bánáti bazsarózsa pannon flóraelem és endemikus fajnak számít a Kárpát-medencében. Legkorábbról ismert és dokumentált előfordulásai: Romániában a Bihar-hegység, illetve a Temes és az Alduna vidéke, Szerbiában a Delibláti-homokvidék, Horvátországban a Tarcal-hegység (Fruška Gora), Magyarországon pedig a Kelet-Mecsek. Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány 90%-a Magyarországon található.[7]

A szerbiai és horvátországi előfordulások helyzetéről Vida Stojšić botanikus azt közölte, hogy a Fruška Gorából már több mint 30 éve nem került elő, a Delibláti-homokpusztán pedig mindössze 74 példány él.[7]

Romániai előfordulásokról 1939-ben számolt be Tatár Miklós, ezt követően egy ideig újabb információk nem kerültek elő róluk.[7] Marossy Anna nagyváradi botanikus az 1970-es években a bihari Béli-hegységben, Belényes környékén talált meg egy populációt, mely bükkös-csertölgyes erdőben, 80–90 éves fák között él mintegy 8 hektárnyi területen: ez a terület a bánáti bazsarózsa legészakibb és legkeletibb ismert természetes élőhelye, s itt él a növény állományának 10%-a. 1982-ben a területet védetté nyilvánították, valamint később, a Natura 2000 programban európai védettséget is kapott. S habár aggodalomra adott okot, hogy a 2012 húsvétja után néhány nappal keletkezett és négy napig tartó erdőtűzben elpusztult a populáció nagy része, azonban 2013-ban már arról számoltak be, hogy az állománynak sikerült regenerálódnia.[9][10][11]

Magyarország területén először Kitaibel Pál figyelte meg Hosszúhetény és Pécsvárad között 1799-ben, ahogyan azt Kanitz Ágoston írta 1863-ban, s feltehetően manapság is egyedül a kelet-mecseki területen található a bánáti bazsarózsa hazai előfordulása. Ugyan Nicolaus Thomas Host 1831-ben azt írja, hogy Kitaibel Somogy megyéből is említ előfordulást, azonban szakértők szerint elképzelhető, hogy Kitaibel kéziratát az osztrák botanikus félreértelmezte, s az említett előfordulás megegyezik a kelet-mecsekivel.[7]

A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is.

Védettsége[szerkesztés]

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett,[7] természetvédelmi értéke jelenleg 250 000 Ft.[12] Védelmét ritkasága, a magyarországi flórában játszott fejlődéstörténeti szerepe (jégkorszak előtti reliktum) és növényföldrajzi jelentősége (pannóniai endemizmus), végül veszélyeztetettsége indokolja.

A 2000-es évek elején a mecseki állományra komoly veszélyt jelentett a Zengőre tervezett katonai létesítmény miatti környezetpusztítás, amit a környezetvédő civilek összefogásával 2004-ben sikerült megállítani. Lásd: csata a Zengőn[m 1]

Gyógyhatása[szerkesztés]

Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték, mert gyökerei és zsíros-olajos magvai alkaloidot (paeonin) tartalmaznak, amit epilepszia ellen görcsoldóként, illetve hánytatónak használtak.

Bánáti bazsarózsa az oroszországi Mescserai Dendroparkban[szerkesztés]

Az oroszországi Lipeck megyei Mescserka községben elhelyezkedő "LOSZSZ" Mescserai Dendrológiai Park 2011. évi jelentése szerint a park állandó kollekciójába sikeresen átültették a parkban termesztett bánáti bazsarózsát.[13]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A Honvédelmi Minisztérium a NATO finanszírozásával három helyszínen tervezett új lokátorokat létesíteni, a harmadik helyszín a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő, amely értékes természetvédelmi terület, és jelentős természetkárosítással járna a beruházás. A tervezett NATO-lokátor ellen helyi szervezetek már több éve tiltakoznak, több alkalommal szerveztek demonstrációkat, útlezárást. Ez a beruházás, az akkor (2004. február) százezer forint eszmei értékű, fokozottan védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) egyik legfontosabb élőhelyét is veszélyeztette. A Honvédelmi Minisztérium felkérésére 2001 nyarán elvégzett és egyedülállónak aposztrofált kísérlet, melyben a lokátorhoz tervezett út nyomvonalából 12 000 védett növényt ültettek át, teljes kudarccal végződött: az átültetett növények 90%-a elpusztult, ráadásul a nyomvonalban jelenleg több mint 90 millió forint eszmei értékű bánáti bazsarózsa és egyéb védett növény hajtott ki. Ennek dokumentálására a Civilek a Zengőért Mozgalom ismeretterjesztő filmet is készített.

Források[szerkesztés]

  1. A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
  2. A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
  3. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 44., 445. o. ISBN 9639121223  
  4. Bazsarózsa-túra 2011 (az egyik)[halott link]
  5. A(z) „Paeonia officinalis subsp. banatica (Rochel) Soó” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
  6. Bilz, M.: Paeonia officinalis ssp. banatica. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2015.2. International Union for Conservation of Nature, 2011. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
  7. ^ a b c d e f Fajmegőrzési tervek: Bánáti bazsarózsa (Peonia banatica). Összeállították: Dr. Kevey Balázs, Tóth István Zsolt, Márkus András termeszetvedelem.hu (a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja) (magyarul). KvVM Természetvédelmi Hivatal (2005) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.) (PDF)
  8. A Mecsek faunája
  9. Duna TV: Virágzik a bánáti bazsarózsa! – VIDEÓ. erdely.ma (magyarul) (2009. máj. 14.) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.) (php)
  10. Tragikus bánáti bazsarózsa pusztulás. greenfo.hu (magyarul) (2012. máj. 7.) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.)
  11. Duna TV: Újjáéledt a Bihar megyei bazsarózsa rezervátum a tavalyi tűzvész után – VIDEÓ. erdely.ma (magyarul) (2013. máj. 9.) (Hozzáférés: 2015. júl. 26.) (php)
  12. A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o.
  13. Az oroszországi növénykertek 2011. évi összegző jelentése (orosz nyelven)

További információk[szerkesztés]