Kerti bazsarózsa
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Bimbózó és virágzó kerti bazsarózsák | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Paeonia officinalis L., 1753. | ||||||||||||||||
| Alfajok | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kerti bazsarózsa témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti bazsarózsa témájú médiaállományokat és Kerti bazsarózsa témájú kategóriát.
|
A piros vagy kerti bazsarózsa (Paeonia officinalis)[1] a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjén belül a bazsarózsafélék (Paeoniaceae) családjába tartozó növény. Virágzása pünkösd ünnepének idejére esik, emiatt pünkösdirózsának is hívják,[2] amely a német Pfingstrose tükörfordítása.[3]
Jellemzők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]40–80 cm magas, gyöktörzzsel évelő növény. Fényes levelei háromszor hármasan összetettek: a levélkék tojásdad-megnyúlt tojásdad alakúak, ép szélűek. Illatos virágai májusban, illetve júniusban nyílnak: csészeleveleinek száma öt, a bíborvörös szirmoké átlagosan nyolc.
Előfordulás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szegélycserjésekben, erdővágásokban, kertekben.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kedvelt dísznövény, ezért kertekben gyakran ültetik. Mivel különösen a termesztett fajtáknak nagy, súlyos virágai nőnek a hosszú szárak csúcsán, ezért érdemes a növény mellé támasztékot tűzni, és a szárait hozzákötözni.[4]
Gyógynövényként is ismert.[1]
Gyökerében és magvaiban glikozid jellegű, mérgező peregrinint; a virágban ezenkívül paeonin anteciánglikozidot és cianint tartalmaz. A virágok, magvak, de leginkább a gyökér elfogyasztása esetén gyomor- és bélgyulladás, hányás, krónikus hasmenés, a vese és az idegrendszer károsodása léphet fel.[5]
Elnevezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bazsarózsák (Paeonia spp.) minden faja (így a kerti bazsarózsa is) nem a rózsák (Rosa spp.) közé tartozik, nevüket csak az azokéhoz hasonló virágaikról kapták. A kerti bazsarózsa gyakran termesztett fajtája a teltvirágú bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. officinalis cv. Rubra plena, syn. Paeonia × festiva cv. Rubra plena), melyet szintén hívnak bazsarózsának, illetve pünkösdirózsának is.[1]
A bazsarózsa név délszláv eredetű. A pünkösdi rózsa neve valószínűleg a reneszánszban a pogány római rózsaünnepek emlékeként támadt fel.[6]
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] |
 |
 |
.JPG) |
 |
 |
 |
 |
 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 44., 444. o. ISBN 963 9121 22 3
- ↑ Pünkösdi rózsa, kertlap.hu
- ↑ Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára, mek.niif.hu
- ↑ Két szál pünkösd rózsa... Archiválva 2013. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, kertpont.hu
- ↑ Haraszti Ede, Kalmár Zoltán: Ismerjük meg a mérgező növényeket. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972
- ↑ Magyar Néprajzi Lexikon - bazsarózsa, pünkösdi rózsa (lat. Paeonia officinalis), mek.oszk.hu
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója, Harasztok-virágos növények
- "Paeonia officinalis". The Plant List. Hozzáférés: 20131107.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - "A taxon a Tropicos adatbázisban". Tropicos. Hozzáférés: 20131203.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nyíló pünkösdirózsa (video)
- Zelenyák János: Gyógynövények hatása és használata, mek.oszk.hu
- Takács Zoltán: Magyarország virágos növényei, www.tankonyvtar.hu
- Bazsarózsa az egyik legősibb dísz- és gyógynövény, zoldszeresz.hu
