Nemes babér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Nemes babér
(Laurus nobilis)
(Laurus nobilis)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Babérvirágúak (Laurales)
Család: Babérfélék (Lauraceae)
Nemzetség: Babér (Laurus)
Faj: L. nobilis
Tudományos név
Laurus nobilis
L., 1753
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nemes babér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nemes babér témájú médiaállományokat és Nemes babér témájú kategóriát.

Laurus nobilis L.

A nemes babér (Laurus nobilis) a babérfélék (Lauraceae) családban a névadó babér nemzetség legismertebb faja. Magyarul többnyire közönségesen babérnak nevezzük.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

A babér a legrégebben ismert és igen elterjedt fűszernövények közé tartozik. Kis-Ázsiában, a Földközi-tenger vidékén és az Atlanti-óceán mediterrán éghajlatú szigetein vadon is, de főleg kultúrákban növő örökzöld cserje vagy fa egészben használt levele (Lauri folium) értékes karakterű fűszer. Olasz-, Francia- és Spanyolországból jut a magyar kereskedelembe, nálunk üvegházban, vagy az ország enyhébb klímájú vidékein szabadföldben tartható (ld. pl.: Corvinus Egyetem, Villányi úti arborétum).

A világ minden, mediterrán éghajlatú részén ültetik. A Törökországban és Kaliforniában termett levelek a legkeresettebbek.

Magyar népies nevei: albertlevél, szagos levél, illatfa, bürbérfa.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Kis fává növő cserje. A felül fényes, alul matt, bőrszerű, áttetszően pontozott, ép szélű, lándzsa alakú levelek illata jellemzően fűszeres, íze kesernyés. Illóolajat, csersavat és keserűanyagot tartalmaz.

Története, kulturális szerepe[szerkesztés]

Régen a harcban kivívott dicsőség, hírnév, a győzelem, a halhatatlanság és a művészi nagyság jelképe volt; ágaiból font koszorúval jutalmazták az arra érdemeseket. Például a legjelesebb római költők aranyból készült „babérkoszorút” kaptak.

A keresztény művészetben a győzelem jelképe. Az ókeresztény szarkofágokon a bűn és a halál fölötti győzelem jeleként legtöbbször a keresztet vagy a Krisztus-monogramot övezi. Az elhunyt arcképe körül vagy a huszonnégy vén feje fölött az örök élet jelképe. Olykor az élet fájaként és a Paradicsomkertben ábrázolják. A szüzek és a vértanúk általános attribútuma.

A magyar nyelvben még: a „babért érdemel”, „ül a babérjain” és a „nem terem neki babér” szólásokban található meg.

Felhasználása[szerkesztés]

Lehetőleg a jellegzetesen aromás, szármentes, zöldes színű leveleket vegyük meg. Használják levesek, burgonya-, tojás-, bab-, halételek, paradicsomos étkek, főzelékek, szószok, mártások, kolbászáruk, sültek, aszpik és kocsonya készítéséhez, uborka, tök, zöldparadicsom és káposzta eltevésénél, halhúsok marinálásánál, sertés és marhahúsok párolásánál, savanyú ételeknél, vadhúspácokhoz és vadételekhez.

Mivel a levél erősen aromás, túladagolva kesernyés íze el is ronthatja ételeinket.

A közhiedelemmel ellentétben nem csak a levele fűszer: termésének őrleményét fűszerkeverékekben hasznosítják, illetve mártásokat ízesítenek vele.

Étvágyjavító, vizelethajtó; segíti az emésztést.

Hasonló nevű növények[szerkesztés]

Források[szerkesztés]