Ugrás a tartalomhoz

Paradicsom (növényfaj)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paradicsom
Paradicsom termése kettévágva és egészben
Paradicsom termése kettévágva és egészben
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Burgonyafélék (Solanaceae)
Nemzetség: Csucsor (Solanum)
Faj: S. lycopersicum
Tudományos név
Solanum lycopersicum
L.
Szinonimák
  • Lycopersicon lycopersicum (L.) H. Karst.[1]
  • Lycopersicon esculentum Mill.[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Paradicsom témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Paradicsom témájú médiaállományokat és Paradicsom témájú kategóriát.

A paradicsom virága

A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. A szó egyaránt jelenti a növényt és annak bogyótermését, amelyet Magyarországon elsősorban zöldségként használunk fel. Népies nevei: paradicska, tomata, tomátó, padledzsika (csángóknál).

Sokak hangoztatják, hogy a paradicsom gyümölcs és nem zöldség. A vita amiatt a félreértés miatt kelhetett életre, mert az angol nyelvben a fruit szó egyaránt jelent termést és gyümölcsöt, a köznyelvben mégis inkább gyümölcsre gondolunk, ha a fruit szót halljuk. Angolul tehát helytálló lehet a mondat: Tomato is a fruit [A paradicsom egy termés/gyümölcs]. A magyar nyelv ezzel szemben megkülönböztet termést és gyümölcsöt. Előbbi botanikai fogalom, mely a zárvatermők jellemző szerve, amely a virág termőjéből alakul ki. A paradicsom termése botanikailag egy bogyótermés. A gyümölcs azomban nem botanikai fogalom. Gyümölcsként a gasztronómiai felhasználásuk vagy a kertészeti termesztéstechnológiájuk alapján definiálhatunk bizonyos növényeket. Ezek alapján pedig a paradicsom nem gyümölcs, hanem zöldség.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a 16. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a 17-18. században. Ma már az egész világon termesztik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó: a spanyol hódítók az Amerikából behozott termés eredeti azték xitomatl nevét így rövidítették le. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe: például francia és német tomate, eszperantó és angol tomato, orosz томат (tomat).

A paradicsom Magyarországon

[szerkesztés]

Hazai források először 1649-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének.

Legjelentősebb paradicsomtermő tájak Magyarországon:

  • Budapest környéke (Mogyoród, Fót, Rákospalota, Dunakeszi),
  • Kecskemét és Nagykőrös vidéke (az I. világháborútól),
  • Hatvan és környéke (az 1930-as évektől).
  • Veresegyház környéke

Az 1880-as években a főváros környékén még zöldséges kertekben termesztették apró parcellákon és kis-bérleteken. Piacra elsőnek az agrárszegénység termelte, de hamarosan eltanulta ezt a birtokos parasztság is. A Budapest környéki termelőkörzetben az I. világháborúig helyi tapasztalatok alapján alakultak ki a paraszti paradicsomtermesztés technikái és tájfajtái. A kerti termesztést fölváltotta a szántóföldi termesztés a melegágyi paradicsompalánták korai áttűzdelésével.

Leírása

[szerkesztés]

Trópusi hazájában évelő kúszónövény, mérsékelt éghajlaton egyévesként termesztik, vannak egész éves kultúrák is. Fajtától függően 40-260 centiméter magasra nő, átlagban 150 centiméter magas. Termése 1-100 dekagrammig változó nagyságú lehet. Gyökere főgyökér. Szár eredetű járulékos gyökereket is fejleszt. Hajtása, levele sűrűn borított szőrökkel, mirigyesen szőrös is lehet. A szár növekedése szerint két fajtája van, a folytonos és determinált; ez utóbbi főhajtása virágzattal zárul. Levelei félbeszárnyaltak, a levélkék karéjosak. Virágzata forgó vagy kettősbogas forgó. Virágaiban a porzószálak összenőve oszlopszerűen körülveszik a bibét, azon túlnyúlnak (önbeporzó). Termése bogyó. Szára, levele, termése fajtánként változó.[2][3]

Termesztése

[szerkesztés]
Legnagyobb paradicsomtermelők
2021
(Számok millió tonnában)
1.  Kína 67,6
2.  India 21,1
3.  Törökország 13
4.  USA 10,4
5.  Olaszország 6,6
6.  Egyiptom 6,2
7.  Spanyolország 4,7
8.  Mexikó 4,1
9.  Brazília 3,6
10.  Nigéria 3,5
71.  Magyarország 0,1
..
Föld összesen 190
Forrás: FAO[4]

A paradicsom a világ egyik legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben termelt zöldsége. 2021-ben a paradicsomot több mint 160 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 190 millió tonnát.

A világ legnagyobb paradicsom termelői közé tartozik Kína, India, Törökország, az Egyesült Államok és Olaszország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína, India és Törökország az éves termés több mint felét (53%) adták a világ paradicsom termelésének.

A paradicsomot nyers fogyasztásra, konzerválásra, aszalásra egyaránt termesztik. Nagyon sok fajtája van és sokféleképpen használható fel.

Nagyon munkaigényes növény, a palántanevelés és az ültetés mellett fejtrágyázást, öntözést, kacsolást, kötözést és gyomirtást igényel. Szabadföldi termesztésnél a folytonnövő fajtákat karózzák és kötözik, a konzervipar számára nagyobb táblákon „gyalog” műveléssel termesztik. A paradicsomszüret az érett termés törékenysége miatt nagy gondosságot igényel, ezért leggyakrabban nem teljesen érett állapotban szedik, mivel a termés utóérő.

Manapság a paradicsomot egyre nagyobb területen termesztik különféle termesztőberendezésekben. Hazánkban a fűtött üvegházakban meghosszabbítható a szüret ideje. Leggyakrabban nem talajon, hanem valamilyen más közegben (kőzetgyapot, kókuszrost) nevelik és folyamatos műtrágyás öntözést kap a megfelelő fejlődés érdekében. Ökológiai gazdálkodásban (üvegházban is) csak természetes talajon termeszthető és nem használható fel műtrágya. Az üvegházban termesztett paradicsom növényvédelme a nem bio gazdaságokban is már többnyire "bio módon" történik. Leggyakrabban a kártevők természetes ellenségeit telepítik be.

A paradicsom az utóbbi 70–80 esztendőben egyre jelentősebb helyet foglal el a hazai táplálkozásban. Előbb csupán ételízesítésre és sűrített, konzervált állapotban használták, az I. világháborút követő évektől nyersen, salátának is fogyasztják.[5][6]

Melegigényes növény. A magvak csírázása 9-11 C° körül kezdődik. Fejlődéséhez 20-22 C° a legkedvezőbb. 15 C° alatt és 25 C° fölött fejlődése lelassul. 10 C° alatti és 35 C° feletti hőmérsékleten növekedése megáll. -0,5, -0,8 C°-os fagyban már elpusztul. Víz igénye közepes. Középkötött talajon is jól fejlődik, de legjobban tenyészik a laza szerkezetű, humuszban gazdag, gyorsan melegedő homok- és vályogtalajon; a 6-7 pH körüli talajokat kedveli, de jól tűri a savanyú talajokat is. Szerves anyag-igénye nagy.[7][8]

Termesztett fajták típusai

[szerkesztés]

Növekedési típus szerint megkülönböztetünk folytonos, determinált és féldeterminált fajtákat; bogyóalak szerint gömb, lapított, megnyúlt és szögletes alakúakat; bogyóméret szerint: koktél, cherry, közepes és nagy méretűeket; termesztési mód szerint szabadföldi, hajtatási és mindkettőre alkalmas fajtákat.[9] A termés színe is rendkívül változatos lehet: piros, sárga, narancssárga, rózsaszín, bordó, fekete, zöld, fehér.

Különleges fajták

[szerkesztés]
  • Több rekeszűek, nagy bogyójúak, sárga vagy piros színűek, gömbölyű és kúpos alakúak (L. l. convar. infiniens Lehm.)
  • Kis bogyójúak (L. l. convar, parvibaccatum Lehm.)
  • Cseresznye alakúak, piros és sárga színűek (L. l. provar. cerosiforme (Dun.)Alef.)
  • Körte alakúak, sárga színűek (L. l. provar. pyriforme (Dun.)Alef.)
  • Hosszában barázdáltak, paprika alakúak (L. l. convar. lycopersicum)[10]

A paradicsom betegségeinek jelölése

[szerkesztés]
Megnevezése Jele Latin neve
dohánymozaikvírus Tm (Tobacco mosaic virus)
verticilliumos hervadás V (Verticillium alboatrum)
fuzáriumos hervadás F (Fusarium oxysporum 1 rassz)
fuzáriumos hervadás F2 (Fusarium oxysporum 1-2 rassz)
fuzáriumos gyökérnyakrothadás Fr (Fusarium radicis)
cladospóriumos betegség C (Cladosporium fulvum)
szürke levélfoltosság St (Stemphylium botryosum)
ezüstlevelűség Wi (Silvering)

Felhasználása

[szerkesztés]
Paradicsom (piros, érett, nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 18 kcal   74 kJ
Szénhidrátok3.89 g
- Cukrok  2.63 g
- Étkezési rostok  1.2 g
Zsír0.20 g
Fehérje 0.88 g
Víz94.52 g
A-vitamin ekviv.  42 μg5%
β-karotin  449 μg4%
Tiamin (B1-vitamin)  0.037 mg3%
Riboflavin (B2-vitamin)  0.019 mg2%
Niacin (B3-vitamin)  0.594 mg4%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0.089 mg2%
B6-vitamin  0.080 mg6%
Folsav (B9-vitamin)  15 μg4%
B12-vitamin  0.00 μg0%
C-vitamin  13.7 mg17%
D-vitamin  0.0 μg0%
E-vitamin  0.54 mg4%
K-vitamin  7.9 μg8%
Kalcium  10 mg1%
Vas  0.27 mg2%
Magnézium  11 mg3% 
Mangán  0.114 mg5% 
Foszfor  24 mg3%
Kálium  237 mg5%
Nátrium  5 mg0%
Cink  0.17 mg2%
likopin 2573 µg

Felhasználható nyersen, aszalva, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítőitalnak. Szemben a gyümölcsökkel, amelyek nyersen a magasabb C-vitamin tartalom miatt egészségesebbek, a paradicsomnak főzve nagyobb a tápértéke, mert a likopin így könnyebben ki tud szabadulni a növényi rostok közül.[11]

Hámozva a diétás étrendben is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik.

A paradicsomnövény szára, levelei és csészelevelei stb. enyhén mérgezők, ezért nem fogyaszthatók. Az éretlen paradicsom kevésbé problémás, de érdemes inkább az érett paradicsomot fogyasztani.[12]

Tápanyagok

[szerkesztés]

Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül legjelentősebb a C-vitamin (20–30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük az A, B1, B2, ezek mellett jelentős mennyiségben (1,6 mg) tartalmaz karotint. [forrás?]

Gyógyhatása

[szerkesztés]

Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős. A tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.[13]

A benne található likopin egészségmegőrző hatású, csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét (prosztata, gyomor, emlő[14]), védelmet nyújt degeneratív idegrendszeri megbetegedésekkel szemben,[15][16][17] jelenléte a bőrben véd a káros UV-sugaraktól. Kísérletileg bebizonyították, hogy a bogyó felszínhőmérsékletének 30-32 Celsius-fokra emelkedésével leáll a likopinképződés.[18][19]

A népgyógyászatban ízületi gyulladás kiegészítő kezelésére szárított leveles hajtását alkalmazzák fürdővízbe téve.[20]

Zöldség vagy gyümölcs?

[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült Államokban a 19. század végén vámi pereskedés is kerekedett abból, hogy zöldség-e vagy gyümölcs a paradicsom termése. Botanikai szempontból nincs értelme a kérdésnek, mert a zöldség és a gyümölcs kifejezések nem tudományos, hanem gazdasági/felhasználói fogalmak. Botanikai szempontból a paradicsom növénynek termése, azon belül is bogyótermése van. A paradicsom termesztéstechnológiáját és felhasználását tekintve viszont egyértelműen zöldség. A gyümölcsök termesztése ugyanis évelő, több évig termő ültetvények formájában jellemző (eltekintve a szamóca napjainkban használatos egyéves technológiájától). A zöldségféléket – így a paradicsomot is – pedig jellemzően egyéves kultúraként termesztjük, melyet minden évben újra kell telepíteni.[21][22][23][24]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2015. július 19.)
  2. Engloner A., Penszka K.,Szerdahelyi T.. A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 153. o. (2001) 
  3. Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve (1989, 1994), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár
  4. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
  5. Boross Marietta: A nagy-budapesti és pestkörnyéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata (Népr. Ért., 1956)
  6. Somos András: A paradicsom (Bp., 1959)
  7. Paradicsom termesztés - Gondozás betegségek kártevők. http://www.tuja.hu
  8. Kertészeti Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1963)
  9. Tanszék (Hozzáférés: 2013-04-24). [2013. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 24.)
  10. http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/paradicsom.html
  11. Italian chefs knew it all along: Cooking plump red tomatoes boosts disease-fighting, nutritional power, Cornell researchers say, Cornell News, 2002. április 19.
  12. Ehető vagy mérgező az éretlen, zöld paradicsom?
  13. "tomatine." McGraw-Hill Dictionary of Scientific and Technical Terms. McGraw-Hill Companies, Inc., 2003. Answers.com 28 Mar. 2010. http://www.answers.com/topic/tomatine
  14. Zhang, C. X.; Ho, S. C.; Chen, Y. M.; Fu, J. H.; Cheng, S. Z.; Lin, F. Y. (2009). "Greater vegetable and fruit intake is associated with a lower risk of breast cancer among Chinese women". International Journal of Cancer 125 (1): 181–188
  15. Rao, A. V.; Balachandran, B. (2002). "Role of oxidative stress and antioxidants in neurodegenerative diseases". Nutritional Neuroscience 5 (5): 291–309.
  16. Fall, P. A.; Fredrikson, M.; Axelson, O.; Granérus, A. K. (1999). "Nutritional and occupational factors influencing the risk of Parkinson's disease: A case-control study in southeastern Sweden". Movement Disorders 14 (1): 28–37.
  17. Suganuma, H.; Hirano, T.; Arimoto, Y.; Inakuma, T. (2002). "Effect of tomato intake on striatal monoamine level in a mouse model of experimental Parkinson's disease". Journal of Nutritional Science and Vitaminology 48 (3): 251–254.
  18. Házipatika - Likopin. [2013. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  19. A hőmérséklet hatása támrendszeren termesztett paradicsom (Lycopersicon esculentum Mill.) likopin tartalmára
  20. Dános B.. {{{title}}}. Budapest: Argumentum, 294. o. (2006) 
  21. Susanszky Ivan: Most akkor ez zöldség vagy gyümölcs? origo.hu. (magyarul) Budapest: Mediaworks Hungary Zrt. (2013. május 29.) (Hozzáférés: 2022. november 19.) (html)
  22. Hanula Zsolt: Akkor most zöldség vagy gyümölcs a paradicsom? index.hu. (magyarul) Budapest: Index.hu Zrt. (2014. december 14.) (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  23. Bálint gazda: Miért vegyük csodaszámba a paradicsomot? balintgazda.hu. (magyarul) Budapest: Média Online Bt. (2022. augusztus 8.) (Hozzáférés: 2022. november 19.) (html) Korábbi cikk 2022. augusztus 8-án frissített változata..
  24. Maszlay Bernadett kertészmérnök: Paradicsom zöldség, vagy gyümölcs? 5 egyértelmű érv, ami végre tisztázza a kérdést. plantae.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2022. november 19.)

További információk

[szerkesztés]
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg paradicsom paradicsom címszót a Wikiszótárban!