Közönséges borostyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Borostyán
Virágzó borostyán időskori hajtása
Virágzó borostyán időskori hajtása
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Aráliafélék (Araliaceae)
Nemzetség: Borostyán (Hedera)
Faj: H. helix
Tudományos név
Hedera helix
L.
Elterjedés
Hedera helix area kz1.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Borostyán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borostyán témájú médiaállományokat és Borostyán témájú kategóriát.

A közönséges borostyán (Hedera helix) a 16 tagú nemzetség Közép-Európában egyetlen elterjedt faja. Európa nagy része mellett Délnyugat-Ázsiában honos. Kedvező környezetben (fákon, kőszirteken, falakon) 20–30 méteresre is megnő, de függőleges felület híján a talajt is beteríti.

Tulajdonságai[szerkesztés]

Örökzöld cserje, levelei 4–8 cm hosszúak, 3–10 cm-es nyéllel. A léggyökerekkel kapaszkodó szárakon a fiatal levelek tenyér alakú árnyéklevelek, a közvetlen napfénynek kitett, virágzó, termékeny szárakon a kifejlett levelek szív alakúak, fénylevél típusúak.

Virágai kicsik, a virágzat 3–5 cm átmérőjű ernyő. A zöldessárga virágokban sok a nektár, ami a méhek és más rovarok fontos tápanyaga. Késő nyártól késő őszig virágzik. Termései apró fekete bogyószerű húsos csontárok, amik a tél vége felé érnek meg, és bár az ember számára mérgezőek, sok madár fontos táplálékai.

Dísznövényként[szerkesztés]

Kedvelt dísznövény, számos változatát nemesítették ki, így például van sárga vagy sárga-fehér tarka levelű, lila szárú és lassan növekedő fajtája is. Magyarországon teljesen télálló, felhasználható árnyéki talajtakaróként, romok, fatörzsek, falak, kerítések befuttatására. Napos helyen ajánlott öntözni. Több száz évig is élhet jó adottságú területeken. Néhány fajtája:

  • 'Arborescens' – az alapfaj világos helyen kialakult időskori termő fajtája. Dugványozással szaporítható, de árnyékos helyen visszafejlődik meddő hajtásrendszerű növénnyé.
  • 'Conglomerata' – törpe növekedésű, lehajló majd elfekvő fajta 1-3 cm-es levelekkel. Sziklakertbe kiváló.
  • H. h. f. poetarum (Nyman) McAllister et A. Rutherf. – görög borostyán; zöld vagy vöröslő hajtású, narancssárga termésű. DK-Európában és a Kaukázusban, Kis-Ázsiában honos.

Gyógyászati felhasználása[szerkesztés]

Drogja háziszerként nem használható, mert erős hatású. Hatóanyagai: flavonoidok,[1] fahéjsav származékok, poliinek, triterpén szaponinok. A borostyán drogja alkotórésze köptetőknek és görcsoldóknak is. Allergiás reakciót válthat ki azon személyeknél, akik érzékenyek a falkarionolra.[2]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A flavonoidok antioxidáns tulajdonságú növényi hatóanyagok. Hatásuk sokrétű: antioxidáns, immunrendszert módosító, rákmegelőző, gyulladáscsökkentő, vírusellenes és baktériumellenes, májvédő, összességében egészségvédő hatásúak. http://flavonoid.lap.hu/
  2. Borostyán (magyar nyelven). egeszseg.org. (Hozzáférés: 2009. július 15.)

Források[szerkesztés]