Libapimpó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Libapimpó
Zilverschoon plant Potentilla anserina.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Rosoideae
Nemzetség: Pimpó (Potentilla)
Faj: P. anserina
Tudományos név
''Potentilla anserina''
(L.) Rydb.
Szinonimák

Argentina anserina

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Libapimpó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Libapimpó témájú médiaállományokat és Libapimpó témájú kategóriát.

Illustration Potentilla anserina0.jpg

A libapimpó (Potentilla anseria) a rózsavirágúak rendjébe ezen belül a rózsafélék családjába tartozó növényfaj. Népies nevei: egérfű, létrafű, libavirág, lúdláb, pimponya.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Nagyon vízkedvelő növény, ezért legelterjedtebb nedves területeken folyók, tavak mellett, árterek és utak mentén, legelőkön is termő, évelő növény. Nevét onnan kapta, hogy főleg libalegelőkön gyakori, és a libák nagyon kedvelik.

Megjelenése, jellemzői[szerkesztés]

10–15 cm magas, földön kúszó, vékony hosszú indájú növény. Rövid nyelű tőlevelei szárnyasak, felállóak, alsó felükön ezüstös, a felső sötétzöld színűek és fűrészes szélűek. Hosszú kocsányú virágai fénylő aranysárga színűek. Májustól-szeptemberig virágzik.

Hatóanyagai[szerkesztés]

Drogja (Anserinae herba) ellagcsersavat, kvercitin flavont és kvercetin aglikont tartalmaz. Még tartalmaz illóolajokat, nyálkát, ásványi anyagokat, flavonoidokat, tanninokat és keserű anyagokat is.

Gyógyhatásai[szerkesztés]

Főzetét gyomor illetve bélvérzés, hasmenés, bélhurut, gyomorfekély és bélfekély ellen használják, illetve ülőfürdőt készítenek aranyér ellen. Használják minden természetű menstruációs zavarra, minden természetű vérzésre (külső-belső), gyomorfájdalmakra, vérszegénységre, ízületi gyulladásokra, mindenféle természetű nőgyógyászati bajokra, hasi fájdalmakra, méh fájdalmakra, hasmenésre, gyomorgörcsökre, ekcémára, fogínygyulladásra, szem könnyezésére, csontritkulásra, vesekő esetén, égés vagy fagyás esetén, vastagbél- vagy méhrák esetén, seborrheás bőrre, bélféregre, bőrfekélyekre, rendszertelen menstruációs ciklus esetén.

Gyűjtése[szerkesztés]

Gyűjtendő az egész virágos növény, májustól őszig, vigyázva, hogy gyökeres rész ne kerüljön a gyűjtött részek közé. Kerüljük az országutak szélén termő növények gyűjtését, mert nagyon porosak. Ha mégis innen gyűjtjük, feltétlenül mossuk meg a növényt. Padláson vékony rétegben terítsük szét, és szárítsuk addig, amíg a vastagabb szárrészek is könnyen törhetővé válnak.

Használata[szerkesztés]

Étel után javasolt fogyasztani, mivel gyomrot irritáló anyagokat tartalmaz. Vese- vagy májbetegeknek ellenjavallt a fogyasztása!

Forrás[szerkesztés]

  • Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.