Nováki Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Dr. Nováki Gyula (Sopron, 1926. július 6.) régész.

Életrajza[szerkesztés]

Nováki Gyula 1926. július 6-án született Sopronban. Édesapja MÁV mérnök volt, akit munkája során többször is áthelyeztek. 2 éves volt, amikor édesapját Szombathelyre helyezték át. Itt végezte el az elemi 4 osztályát és a gimnázium 1-2. osztályát, majd a gimnázium 3. osztályát Zalaegerszegen, a 4-8. osztályt pedig Sopronban végezte el és itt is érettségizett 1945-ben. 1946-ban fél évig a Soproni Vasöntödében segédmunkás, majd 1947 januárja és 1950 között az ELTE Bölcsészeti Karán őskori, népvándorláskori és középkori régészetet hallgatott, 1951 januárjában szerzett muzeológusi diplomát, 1963-ban pedig egyetemi doktori vizsgát tett. 1950. szeptember 20–tól 1951. március 15-ig a Nyíregyházi Múzeumban, utána 1964 végéig a Soproni Múzeumban, majd 1986 őszéig a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban dolgozott mint régész, utóbbi helyről 1986-ban ment nyugdíjba.

Szakmai pályafutása[szerkesztés]

Többirányú szakmai munkája során foglalkozott: Sopron és környékének régészetével és helytörténetével, a X-XII. századi vaskohászat régészeti emlékeivel és agrártörténetével (archaeobotanika, régi szántóföldek maradványai, gabonásvermek). Érdeklődését elsősorban azonban mindig az őskori és középkori földvárak foglalkoztatták. A Dunántúl és Észak-Magyarország területén számos földvárban végzett ásatást, ezek eredményeit közel száz cikkben, tanulmányban tette közzé. Több száz várat bejárt, és felkutatott a terepen. Azok egyike volt, akik kidolgozták a földvárak kormeghatározásának sajátos tipológiáját.

Az 1950-es évektől tagja a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak, 1981-től a Magyar Természetbarátok Egyesületének, 1990-től a Castrum Bene Egyesületnek, és 2006-tól tiszteletbeli tagja a Magyar Régész Szövetségnek is. 2004-ben a Forster Gyula-díj egyik kitüntetettje.

Fontosabb szakmai munkái[szerkesztés]

  • Sopronhorpács, templom feltárása (1957–1958).
  • Sopron, vörös sánc feltárása több helyen (1959–1962)
  • Nagygörbő-Várhegy, kora bronzkori földvár (Zala megye, 1960)
  • Zalaszentiván-Kisfaludi hegy, kora Árpád-kori sánc (Zala megye, 1961)
  • Bakonyszentlászló és Bakonyszentkirály határa, őskori és középkori várak (Győr-Moson-Sopron m., 1962–1968)
  • Abaújvár, korai magyar sánc (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1974)
  • Edelény-Borsod, korai magyar sánc (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1988–1990)
  • Tiszaalpár, bronzkori-középkori földvár sánca (Bács-Kiskun m., 1978)
  • Bölcske, bronzkori telep (Tolna m., 1965–1967)
  • Több mint 400 őskori-középkori vár felmérése

Tanulmányok, folyóiratcikkek[szerkesztés]

  • Fejér megye őskori földvárai. ArchÉrt 79 (1952) 3–19.
  • Zur Frage der sogenannten Brandwälle in Ungarn. ActaArchHung 16 (1964) 99–149.
  • A magyarországi földvárkutatás története. RégFüz Ser. II. 12. (1963)
  • A magyarországi vaskohászat régészeti emlékei. In: Heckenast G. – Nováki Gy. – Vastagh G. – Zoltay E.: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban, Budapest 1968, 13–76.
  • Őskori és középkori várak a bakonyi Kesellő- és Zöröghegyen. VMMK 14 (1979) 75–120.
  • Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig. MMMK (1986-1987) 13–84.
  • A középkori Szentmihály falu földvára és szántóföldjei. ZaM 2 (1990) 209–219.
  • Középkori várak új felmérése a Mátrában. Mátrai Tanulmányok (1997) 7–19.
  • Hatyányi P., Borbála – Nováki, Gyula: Samen und Fruchtfunde in Ungarn von der Neusteinzeit bis zum 18 Jahrhundert. Agrártörténeti Szemle 17 (1975) Supplementum 1–65.
  • Nováki Gyula – Sándorfi György: Untersuchung der Struktur und des Ursprungs der Schanzen der frühen ungarishcen Burgen. ActaArchHung 33 (1981) 133–160.
  • Nováki Gyula – Sándorfi György: Nógrád megye középkori várai I-II-III. Műemlékvédelem 35 (1991) 258–257., 36 (1992) 52–58, 147–154.
  • Dénes József – Nováki Gyula: Őskori várak a Mátrában. Mátrai Tanulmányok (1995) 7–27.
  • Sárközy Sebestyén – Nováki Gyula – Sándorfi György: A történeti Abaúj-Torna megye várai (az őskortól a kuruc korig). I. Történelmi Közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából úf. 1 (1997) 12–102.
  • Nováki Gyula – Tolnai Gergely: Napóleon-kori sáncerődök Ács és Nagyigmánd térségében. Castrum 12 (2010 /2) 71–102.

Publikációk[szerkesztés]

  • Nováki Gyula – Sándorfi György – Miklós Zsuzsa: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai (FontArchHung, 1979)
  • Nováki Gyula – Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig (Budapest–Miskolc, 1992)
  • Magyar Kálmán – Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. (Kaposvár 2005)
  • Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig (Budapest–Miskolc, 2007)
  • Nováki Gyula–Baráz Csaba–Dénes József–Feld István–Sárközy Sebestyén: Heves megye várai az őskortól a kuruc korig (Budapest–Eger, 2009)
  • Sárközy Sebestyén–Terei György–Nováki Gyula–Mráv Zsolt–Feld István: Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig; Castrum Bene Egyesület–Civertan Bt., Bp., 2011 (Magyarország várainak topográfiája, 3.)

Források[szerkesztés]

  • A történelmi Borsod Megye [1]
  • Régészet MEK [2]
  • Ki kicsoda a magyar régészetben [3]
  • [4]