Rockenbauer Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rockenbauer Pál
Rockenbauer Pál 1987-ben
Rockenbauer Pál 1987-ben
Született 1933. január 14.
Budapest
Elhunyt 1987. november 26. (54 évesen)
Naszály (SzendehelyKatalinpuszta)
Beceneve Roki
Nemzetisége magyar
Házastársa Horváth Éva
Gyermekei Rockenbauer Zoltán
Foglalkozása televíziós szerkesztő
Sírhely Zengővárkony

A Wikimédia Commons tartalmaz Rockenbauer Pál témájú médiaállományokat.

Rockenbauer Pál [ejtsd: rɔkⁿbær[1]] (Budapest, 1933. január 14.Naszály, 1987. november 26.) természetjáró, világutazó, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője. Legtöbben országjáró kéktúrafilmjeiről, a tévében többször is vetített Másfélmillió lépés Magyarországon, illetve …és még egymillió lépés című sorozatairól ismerik.[2] Fia Rockenbauer Zoltán művészettörténész, politikus.

Élete[szerkesztés]

Sírja a zengővárkonyi gesztenyésben

A kőbányai I. László Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia-kémia szakán tanult tovább és szerzett az utóbbi két tárgyból tanári oklevelet, de végül sohasem tanított. Fiatalon szervező titkára lett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak (TIT), majd a Magyar Televízióhoz került. Széles körű műveltségét a kezdetektől, az MTV 1956-os indulásától a köz érdekében kamatoztatta, többek között az ifjúsági osztály rovatvezetőjeként. Földrajzi témájú ismeretterjesztő dokumentumfilmeket rendezett. Alapító tagja és főmunkatársa volt az MTV Natura szerkesztőségének, melyet 1978. április 1-jén hoztak létre, hazánkban az első természetfilmes televíziós műhelyként.[3] 1970-ben elvégzett egy alpinista tanfolyamot. Filmezett a Mediterráneum országaiban, Észak- és Dél-Amerikában, Kubában, Óceániában, Hawaiin (Mauna Kea) és az Antarktiszon, Afrikában a Kilimandzsárón, Ázsiában India és Nepál hegyei között, továbbá a Pamírban, a Kommunizmus-csúcs megmászása közben. A Tátrában fölkapaszkodott a Krivánra, a Tengerszem- és a Fehér-tavi-csúcsra, télen az Osztervára, az Alpokban pedig megmászta a Monte Qualido sziklafalát. Útjairól könyveket és cikkeket írt, film- és diavetítéses előadásokat tartott. Szenvedélyes táj- és természetfotós volt, aki túrái, utazásai alkalmával a filmezés mellett mindig fényképezett is. Nevéhez fűződik több nevezetes földrajzi ismeretterjesztő filmsorozat, köztük A napsugár nyomában, amely 13 epizódjával számos nemzetközi természetfilmes műhely és alkotó elismerését kivívta.

Rockenbauer Pált 1987. november végén a Naszály erdejében holtan találták.[4] Halála körülményeiről, okairól semmi nem került nyilvánosságra. A személyiségével összeegyeztethetetlen öngyilkosságot különösen kérdésessé teszi, hogy decemberi programja már készen állt (a hónap elején Somogy megyébe várták a gyermekkönyvhétre, író-olvasó találkozókra),[5] ugyanakkor állítólag búcsúlevelet hagyott, melyben azt kérte, hogy legkedvesebb kirándulóhelyén, a mecseki Zengővárkony szelídgesztenyésében temessék el. Hamvai itt nyugszanak, egy nagy, nyers vörösmárvány kőtömb alatt.[6][7]

Családja[szerkesztés]

Kőbányáról jött. Szülei: id. Rockenbauer Pál reklámgrafikus (1903–1944) és Monzéger Anna (1907–1992). Anyai nagyapja kunsági juhász volt.[8] Testvérei: Rockenbauer Anna (1931–1936), Rockenbauer Ágnes állatorvos (1934–1982) és Rockenbauer Eleonóra (1937–1992), aki a Színművészeti Főiskolát otthagyva újságíró lett, majd rádiósként Rab Nóra néven dolgozott.[9] Felesége Horváth Éva (1934–1991) volt. Fia Rockenbauer Zoltán (1960) művészettörténész, kultúrpolitikus, 1990–2006 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2000–2002 között a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere.

Emlékezete[szerkesztés]

A Rockenbauer Pál-emlékfa az Országos Kéktúra vértesi útvonalán

Halálának helyszínén – a Naszály északnyugati lejtőjén, nem messze a kéktúra útvonalától – kopjafa, a Vértesben emlékfa, a Nyugat- és Dél-Dunántúlon pedig az Országos Kékkörnek az az 560 km-es szakasza őrzi emlékét, melyet az …és még egymillió lépés forgatása során bejárt útvonalon alakítottak ki 1989-ben, majd róla neveztek el.

1997-ben, halálának 10. évfordulóján Sáfrány József portréfilmet készített róla Roki címmel, amelyben egykori kollégái, barátai, rokonai beszélgetnek róla.[10]

2003. január 14-én, születése 70. évfordulóján a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének munkatársai emléktáblát avattak egykori lakóháza falán, a Bródy Sándor u. 26. szám alatt. A „magyar televíziós természetfilmezés megteremtőjének” állított márványtábla felső részén az országjáró sorozat közismertté vált címdalának első sora olvasható: Indulj el egy úton, én is egy másikon...[11]

2003-ban a Századfordító magyarok című sorozatban egy teljes epizóddal emlékeznek meg róla.

Emléktúrák[szerkesztés]

Sírjához, amely zarándokhely lett a kéktúrázók körében, minden év novemberének utolsó szombatján emléktúrát szervez a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség.

Halálának 30. évfordulóján, 2017. november 26-án 8 kilométeres zarándoklat indult Hosszúhetényből a zengővárkonyi sírhoz, majd a pécsváradi várban filmvetítésre és beszélgetésre került sor, melyen egykori kollégák, túratársak, barátok idézték fel az emlékestre összegyűlt közönségnek Rockenbauer Pál életét, munkásságát, egyéniségét.[12]

Művei[szerkesztés]

Filmek[szerkesztés]

(nem teljes lista)

  • Országjáró úttörők (ifjúsági televíziós tájfilmsorozat, 1960; néhány rész címe: Zemplénben; A Dunakanyarban; Az öreg Bakony; Vas megyében)[13][14][15][16]
  • Levante vizein (az első magyar expedíciós filmsorozat, 1965; bemutató: 1966; V/I: Tengerészélet; V/2: Török partok – görög szigetek; V/3: Föníciai partokon; V/4: Izmir és Ephesos; V/5: Tájékozódás műszerekkel)
  • A szarvasi kísérlet (mezőgazdasági kisfilm, 20’, 1966)
  • A Déli-sarkvidéken jártunk (expedíciós filmsorozat, 1969; V/1: Leningrádtól az Egyenlítőig; V/2: A trópusoktól a jéghegyekig; V/3: Pingvinország partjain; V/4: Mirnij kutatóállomás; V/5: Bellingshausen szigetén)
  • Magyarország kisvasútjai (dokumentumfilm-sorozat, 1971; bemutató: 1972-73; V/1: A hegyközi vasút; V/2: A hanyi vonat; V/3: A bugaci vasút; V/4: Vasút a Bükkben; V/5: A szegedi madzagvasút)
  • Señor Kon-Tiki Budapesten (Heyerdahl-riportfilm, 55’, 1972)
  • A napsugár nyomában (expedíciós természetfilm-sorozat, 1973; bemutató: 1974)
  • Történetek a régi Sárrétről (riportfilm, 35’, 1975)
  • Magyar tájak (ismeretterjesztő filmsorozat, 1973; bemutató: 1976; A Hortobágy és környéke; A Tatabányai-medence – Egy ipari táj és környéke; Egy tó múltja – Balaton I.; Egy tó jelene – Balaton II.; Kiskunság; A Kőszegi-hegység; A Tolnai-dombság című részei)[17]
  • Vác 900 éves (tv-film, 75’, 1975)
  • Afrikai örömeink (expedíciós tv-sorozat, 360’, 1976; bemutató: 1977; VI/1: Jöjj, nézd a Kilimandzsárót!; VI/2: A cím védelmében; VI/3: Tanzánia szépségei; VI/4: Mangaszta rajta van a térképen; VI/5: A „Főnök”; VI/6: Együttesen könnyebb)
  • Egy expedíció idézése: a Béke-barlang felfedezése (dokumentumfilm, 45', 1978; bemutató: 1980; a Trentói Filmfesztiválon díjat kapott)[18][19]
  • Másfélmillió lépés Magyarországon (kéktúra-filmsorozat, 1979; bemutató: 1981)
  • Kecskeméttől a Pamírig (dokumentumfilm, 60’, 1982; tv-s bemutató: 1988; emlékvetítése 1988-ban a budapesti TIT-stúdióban, Rockenbauer Pál magashegyi filmjei címmel)
  • Magyar búvárok kubai vizeken (természetfilm, 60’, 1984)
  • Kiskunsági Nemzeti Park (tv-film, 2×35’, 1984–85; bemutató: 1988; II/1: Pusztai mozaik; II/2: Mire való egy nemzeti park?)
  • Az írnok alászáll az alvilágba (film az egyiptomi ásatásokról, 1985)
  • Kilenc ember faluja (dokumentumfilm Révfaluról, 1985)
  • …és még egymillió lépés (kéktúra-filmsorozat, 1986; bemutató: 1989)
  • A solymász (riportfilm Bechtold Istvánról, 55’, 1987)

Könyvek[szerkesztés]

Szerzőként[szerkesztés]

  • Amiről a térkép mesél. Móra, Bp., 1965, 1974, 1986
  • Szívességből a Mediterránban. Táncsics – Művelt Nép, Bp., 1968
  • Csipetnyi Antarktisz. Táncsics – Művelt Nép, Bp., 1970
  • Magyarok az Antarktiszon. Kossuth, Bp., 1976 (társszerzők: Barát József, Hirling György, Szabados Tamás, Titkos Ervin, Vissy Károly)
  • Amiről a jégvilág mesél. Móra, Bp., 1979

Fotósként[szerkesztés]

  • Alina és Czesław Centkiewicz: A Sarkcsillag nem vezérelte őket. Gondolat, Bp., 1978

Ezenkívül társszerző volt ifjúsági évkönyvekben és általános iskolai tankönyvekben.

Publikációk[szerkesztés]

Számos ismeretterjesztő folyóiratban (Búvár, Élet és Tudomány, Föld és Ég stb.) jelentek meg cikkei. Az úttörők Pajtás c. lapjában is publikált.[20]

Előadások[szerkesztés]

  • A Jeanette expedícióshajó pusztulása. MR, 1964. április
  • Utazás az Antarktiszon. Előadás az ELTE Lóczy-termében, 1969
  • A Kanári-szigetektől az Antarktiszig. Gyula, 1969. december
  • Utazás Nepálban. Előadás az ELTE Lóczy-termében, 1971
  • Új-Guinea hegyei között. Előadás az ELTE Lóczy-termében, 1973
  • Amikor a kőzet megszilárdul. Szekszárd, 1974. december, 1975. január
  • Az elveszett víz nyomában. Előadások Tolna megyében, 1975. február
  • Itt felejtett ősvilág és Legtávolabb a napsugártól. Előadások Balogh János akadémikussal Egerben, 1975. február
  • Gazdag-e az őserdő? Szekszárd, 1975. március
  • A felkelő Nap nyomában és Ausztráliától Tahitiig. Előadások a kaposvári Táncsics Gimnáziumban, 1976
  • A Kilimandzsáró magyar meghódítása. Előadások több helyen, 1977
  • A pápuák földje, Új-Guinea. TIT Szabadegyetem, 1977
  • A Colorado Grand Kanyonja. TIT Szabadegyetem, 1979
  • A Sajótól a Hernádig. TIT Szabadegyetem, 1981
  • Másfélmillió lépés Magyarországon. Közönségtalálkozó és élménybeszámoló Szabados Tamással és Pócs Tamással Barcson, 1982. január
  • A pápuák földjén és Jöjj, nézd a Klilimandzsárót! Előadások több helyen, 1983. március
  • Korallok világa, Kuba. Előadás az ELTE Lóczy-termében, 1983
  • Magyar kutatók egy görög vulkán kráterében. TIT Szabadegyetem, 1984. január

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rockenbauer a saját nevét németesen, bajor-osztrák dialektusban ejtette ki, ld. Másfélmillió lépés Magyarországon 2. epizód 0:54:17
  2. Másfélmillió lépés nyomában (magyar nyelven). Heti Válasz, 2013. január 14. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  3. Veress Kata: Szép Magyarország (magyar nyelven). Heti Válasz, 2011. június 28. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  4. hálózsákban fekvő holttestére gyerekek találtak rá
  5. Somogyi Néplap, 1987. november 27. (XLIII/280.), 8. o.
  6. Népszabadság, 1987. december 8. (XLV/289.)
  7. Zsigmond József: Retro 89: Öngyilkos lett Rockenbauer Pál (magyar nyelven). Bama / Dunántúli Napló, 2009. január 8. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  8. Ordas Iván: Vasárnapi beszélgetés Rockenbauer Pál tv-rendezővel. Tolna Megyei Népújság, 1981. december 20.
  9. M.G.P.: Mit tudok Eduról?. Filmvilág 1978/4.
  10. A Roki című portréfilm.
  11. Emléktábla Rockenbauer Pál tiszteletére (magyar nyelven) (HTML). Origo, 2003. január 15. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
  12. Rockenbauer Pál emléktúra
  13. http://nava.hu/id/1012720/
  14. Népszabadság, 1987. december 3. (XLV/284.) (Rockenbauer-nekrológ)
  15. Archivált másolat. [2016. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 29.)
  16. tv-műsorok 1960–64 között a https://adtplus.arcanum.hu[halott link] adatbázisában
  17. [1]
  18. http://trentofestival.it/archivio/1980/egy-expedicio-idezese-a-beke-barlang-felfedezese
  19. http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7258
  20. Pajtás 75/51 és 76/3 a https://adtplus.arcanum.hu[halott link] adatbázisában

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]