Rockenbauer Pál
Rockenbauer Pál | |
![]() | |
1987-ben | |
Született |
1933. január 14. Budapest |
Elhunyt |
1987. november 26. (54 évesen) Naszály (Szendehely–Katalinpuszta) |
Beceneve | Roki |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Horváth Éva |
Gyermekei | Rockenbauer Zoltán |
Foglalkozása | televíziós szerkesztő |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Sírhelye | Zengővárkony |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rockenbauer Pál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rockenbauer Pál [ejtsd: rɔkⁿbær[1]] (Budapest, 1933. január 14. – Naszály, 1987. november 26.) természetjáró, világutazó, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője. Legtöbben országjáró kéktúrafilmjeiről, a tévében többször is vetített Másfélmillió lépés Magyarországon, illetve …és még egymillió lépés című sorozatairól ismerik.[2] Fia Rockenbauer Zoltán művészettörténész, politikus.
Élete[szerkesztés]

A kőbányai I. László Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia-kémia szakán tanult tovább és szerzett az utóbbi két tárgyból tanári oklevelet, de végül sohasem tanított. Fiatalon szervező titkára lett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak (TIT), majd a Magyar Televízióhoz került. Széles körű műveltségét az MTV 1956-os indulásától a köz érdekében kamatoztatta, kezdetben az ifjúsági osztály rovatvezetőjeként. Földrajzi témájú ismeretterjesztő dokumentumfilmeket rendezett, elsőként az Országjáró úttörők című tv-sorozatot (1960), amely a honismeret és természetjárás ürügyén az úttörőmozgalmat népszerűsítette. Rockenbauer 60-as évekbeli politikai elkötelezettségére és aktivitására jellemző, hogy 1963‒67 között a Budapesti VIII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának is tagja volt.[3] Később fokozatosan kiábrándult a rendszerből, munkásságában az ideológiamentes szakmai profizmus került előtérbe. Alapító tagja és főmunkatársa lett az MTV Natura szerkesztőségének, melyet 1978. április 1-jén hoztak létre, hazánkban az első természetfilmes televíziós műhelyként.[4] 1970-ben elvégzett egy alpinista tanfolyamot. Filmezett a Mediterráneum országaiban, Észak- és Dél-Amerikában, Kubában, Óceániában, Hawaiin (Mauna Kea) és az Antarktiszon, Afrikában a Kilimandzsárón, Ázsiában India és Nepál hegyei között, továbbá a Pamírban, a Kommunizmus-csúcs megmászása közben. A Tátrában fölkapaszkodott a Krivánra, a Tengerszem- és a Fehér-tavi-csúcsra, télen az Osztervára, az Alpokban pedig megmászta a Monte Qualido sziklafalát. Útjairól könyveket és cikkeket írt, film- és diavetítéses előadásokat tartott. Szenvedélyes táj- és természetfotós volt, aki túrái, utazásai alkalmával a filmezés mellett mindig fényképezett is. Nevéhez fűződik több nevezetes földrajzi ismeretterjesztő filmsorozat, köztük A napsugár nyomában, amely 13 epizódjával számos nemzetközi természetfilmes műhely és alkotó elismerését kivívta.
Halála[szerkesztés]
Rockenbauer Pált 1987. november végén a Naszály erdejében holtan találták. Állítólagos öngyilkosságának[5][6] körülményeiről, okairól azóta sem került nyilvánosságra hitelt érdemlő, igazolt információ. Legkedvesebb kirándulóhelyén, a zengővárkonyi szelídgesztenyésben temették el, ahol egy nagy, nyers vörösmárvány kőtömb alatt nyugszanak hamvai.[7]
Családja[szerkesztés]
Kőbányáról származott. Szülei: Rockenbauer Pál reklámgrafikus (1903–1944) és Monzéger Anna (1907–1992). Apai nagyapja – szintén Rockenbauer Pál – kőbányai pékmester, anyai nagyapja kunsági juhász volt.[8] Testvérei: Rockenbauer Anna (1931–1936), Rockenbauer Ágnes állatorvos (1934–1982) és Rockenbauer Eleonóra (1937–1992), aki a Színművészeti Főiskolát otthagyva újságíró lett, majd rádiósként Rab Nóra néven dolgozott.[9] Felesége Horváth Éva (1934–1991) volt. Fia Rockenbauer Zoltán (1960) művészettörténész, kultúrpolitikus, 1990–2006 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2000–2002 között a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere.
Emlékezete[szerkesztés]
Halálának helyszínén (a Naszály északnyugati lejtőjén, nem messze a kéktúra útvonalától), valamint a Nagykanizsa melletti Öröm-hegyen egy-egy kopjafa, a Vértesben emlékfa, a Nyugat- és Dél-Dunántúlon pedig az Országos Kékkörnek az az 560 km-es szakasza őrzi emlékét, melyet az …és még egymillió lépés forgatása során bejárt útvonalon alakítottak ki 1989-ben, majd róla neveztek el. Valkonya turistaháza is az ő nevét viseli.
1997-ben, halálának 10. évfordulóján Sáfrány József portréfilmet készített róla Roki címmel, amelyben egykori kollégái, barátai, rokonai beszélgetnek róla.[10]
2003. január 14-én, születése 70. évfordulóján a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének munkatársai emléktáblát avattak egykori lakóháza falán, a Bródy Sándor u. 26. szám alatt. A „magyar televíziós természetfilmezés megteremtőjének” állított márványtábla felső részén az országjáró sorozat közismertté vált címdalának első sora olvasható: Indulj el egy úton, én is egy másikon...[11]
2003-ban a Századfordító magyarok c. sorozat egy teljes epizóddal emlékezett meg róla.
Gyenes Károly 2018–19-ben készített, Ércnél maradandóbb c. filmje kiemelt figyelmet szentel Rockenbauer Pál életének és munkásságának.
Emléktúrák[szerkesztés]
Sírjához, amely zarándokhely lett a kéktúrázók körében, minden év novemberének utolsó szombatján emléktúrát szervez a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség.
Halálának 30. évfordulóján, 2017. november 26-án 8 kilométeres zarándoklat indult Hosszúhetényből a zengővárkonyi sírhoz, majd a pécsváradi várban filmvetítésre és beszélgetésre került sor, melyen egykori kollégák, túratársak, barátok idézték fel az emlékestre összegyűlt közönségnek Rockenbauer Pál életét, munkásságát, egyéniségét.[12]
Művei[szerkesztés]
Filmek[szerkesztés]
- Országjáró úttörők (ifjúsági televíziós tájfilmsorozat, 1960; néhány rész címe: Zemplénben; A Dunakanyarban; Az öreg Bakony; Vas megyében)[13][14][15]
- Levante vizein (az első magyar expedíciós filmsorozat, 1965; bemutató: 1966; V/I: Tengerészélet; V/2: Török partok – görög szigetek; V/3: Föníciai partokon; V/4: Izmir és Ephesos; V/5: Tájékozódás műszerekkel)
- A szarvasi kísérlet (mezőgazdasági kisfilm, 20’, 1966)
- Aranygombos Telkibánya (dokumentumfilm Telkibányáról, 44’, 1967; bemutató: 1968)[16]
- A Déli-sarkvidéken jártunk (expedíciós filmsorozat, 1969; V/1: Leningrádtól az Egyenlítőig; V/2: A trópusoktól a jéghegyekig; V/3: Pingvinország partjain; V/4: Mirnij kutatóállomás; V/5: Bellingshausen szigetén)
- Magyarország kisvasútjai (dokumentumfilm-sorozat, 1971; bemutató: 1972–73; V/1: A hegyközi vasút; V/2: A hanyi vonat; V/3: A bugaci vasút; V/4: Vasút a Bükkben; V/5: A szegedi madzagvasút)
- Señor Kon-Tiki Budapesten (Heyerdahl-riportfilm, 55’, 1972)
- A napsugár nyomában (expedíciós természetfilm-sorozat, 1973; bemutató: 1974)
- Magyar tájak (ismeretterjesztő filmsorozat, 1973-75; bemutató: 1976; A Hortobágy és környéke; A Tatabányai-medence – Egy ipari táj és környéke; Egy tó múltja – Balaton I.; Egy tó jelene – Balaton II.; Kiskunság; A Kőszegi-hegység; A Tolnai-dombság című részei)[17]
- Történetek a régi Sárrétről (riportfilm, 35’, 1975)
- Vác 900 éves (tv-film, 75’, 1975)
- Afrikai örömeink (expedíciós tv-sorozat, 360’, 1976; bemutató: 1977; VI/1: Jöjj, nézd a Kilimandzsárót!; VI/2: A cím védelmében; VI/3: Tanzánia szépségei; VI/4: Mangaszta rajta van a térképen; VI/5: A „Főnök”; VI/6: Együttesen könnyebb)
- A Vörös tér (dokumentumfilm a Novosztyi hírügynökséggel koprodukcióban, 1976)
- Egy expedíció idézése: a Béke-barlang felfedezése (dokumentumfilm, 45', 1978; bemutató: 1980; a Trentói Filmfesztiválon díjat kapott)[18][19]
- Másfélmillió lépés Magyarországon (kéktúra-filmsorozat, 1979; bemutató: 1981)
- Kecskeméttől a Pamírig (dokumentumfilm, 60’, 1982; tv-s bemutató: 1988; emlékvetítése 1988-ban a budapesti TIT-stúdióban, Rockenbauer Pál magashegyi filmjei címmel)
- Magyar búvárok kubai vizeken (természetfilm, 60’, 1984)
- Kiskunsági Nemzeti Park (tv-film, 2×35’, 1984–85; bemutató: 1988; II/1: Pusztai mozaik; II/2: Mire való egy nemzeti park?)
- Az írnok alászáll az alvilágba (film az egyiptomi ásatásokról, 1985)
- Kilenc ember faluja (dokumentumfilm Révfaluról, 1985; bemutató: 1986)
- …és még egymillió lépés (kéktúra-filmsorozat, 1986; bemutató: 1989)
- A solymász (riportfilm Bechtold Istvánról, 55’, 1987)
Könyvek[szerkesztés]
Szerzőként[szerkesztés]
- Amiről a térkép mesél. Móra, Bp., 1965, 1974, 1986
- Szívességből a Mediterránban. Táncsics – Művelt Nép, Bp., 1968
- Csipetnyi Antarktisz. Táncsics – Művelt Nép, Bp., 1970
- Magyarok az Antarktiszon. Kossuth, Bp., 1976 (társszerzők: Barát József, Hirling György, Szabados Tamás, Titkos Ervin, Vissy Károly)
- Amiről a jégvilág mesél. Móra, Bp., 1979
Fotósként[szerkesztés]
- Alina és Czesław Centkiewicz: A Sarkcsillag nem vezérelte őket. Gondolat, Bp., 1978
Ezenkívül társszerző volt ifjúsági évkönyvekben és általános iskolai tankönyvekben.
Publikációk[szerkesztés]
Számos ismeretterjesztő folyóiratban (Búvár, Élet és Tudomány, Föld és Ég stb.) jelentek meg cikkei. Az úttörők Pajtás c. lapjában is publikált.[20]
Előadások[szerkesztés]
- A Jeanette expedícióshajó pusztulása. MR, 1964. április
- Utazás az Antarktiszon. Előadás az ELTE Lóczy-termében, 1969
- A Kanári-szigetektől az Antarktiszig. Gyula, 1969. december
- Utazás Nepálban. Előadás az ELTE Lóczy-termében, 1971
- Új-Guinea hegyei között. Előadás az ELTE Lóczy-termében, 1973
- Amikor a kőzet megszilárdul. Szekszárd, 1974. december, 1975. január
- Az elveszett víz nyomában. Előadások Tolna megyében, 1975. február
- Itt felejtett ősvilág és Legtávolabb a napsugártól. Előadások Balogh János akadémikussal Egerben, 1975. február
- Gazdag-e az őserdő? Szekszárd, 1975. március
- A felkelő Nap nyomában és Ausztráliától Tahitiig. Előadások a kaposvári Táncsics Gimnáziumban, 1976
- A Kilimandzsáró magyar meghódítása. Előadások több helyen, 1977
- A pápuák földje, Új-Guinea. TIT Szabadegyetem, 1977
- A Colorado Grand Kanyonja. TIT Szabadegyetem, 1979
- A Sajótól a Hernádig. TIT Szabadegyetem, 1981
- Másfélmillió lépés Magyarországon. Közönségtalálkozó és élménybeszámoló Szabados Tamással és Pócs Tamással Barcson, 1982. január
- A pápuák földjén és Jöjj, nézd a Klilimandzsárót! Előadások több helyen, 1983. március
- Korallok világa, Kuba. Előadás az ELTE Lóczy-termében, 1983
- Magyar kutatók egy görög vulkán kráterében. TIT Szabadegyetem, 1984. január
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rockenbauer a saját nevét németesen, bajor-osztrák dialektusban ejtette ki, ld. Másfélmillió lépés Magyarországon 2. epizód 0:54:17
- ↑ Másfélmillió lépés nyomában (magyar nyelven). Heti Válasz, 2013. január 14. (Hozzáférés: 2013. január 20.)[halott link]
- ↑ https://archives.hungaricana.hu/hu/archontologia/40880
- ↑ Veress Kata: Szép Magyarország (magyar nyelven). Heti Válasz, 2011. június 28. (Hozzáférés: 2013. január 20.)[halott link]
- ↑ Zsigmond József: Retro 89: Öngyilkos lett Rockenbauer Pál (magyar nyelven). Bama / Dunántúli Napló, 2009. január 8. [2013. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
- ↑ öngyilkosságát különösen kérdésessé teszi, hogy december eleji programját már megszervezte: Somogy megyébe készült a gyermekkönyvhétre, író-olvasó találkozókra (ld. Somogyi Néplap, 1987. november 27., 8. o.)
- ↑ Népszabadság, 1987. december 8.
- ↑ Ordas Iván: Vasárnapi beszélgetés Rockenbauer Pál tv-rendezővel. Tolna Megyei Népújság, 1981. december 20.
- ↑ M.G.P.: Mit tudok Eduról?. Filmvilág 1978/4.
- ↑ A Roki című portréfilm.
- ↑ Emléktábla Rockenbauer Pál tiszteletére (magyar nyelven) (HTML). Origo, 2003. január 15. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
- ↑ Rockenbauer Pál emléktúra
- ↑ http://nava.hu/id/1012720/
- ↑ Népszabadság, 1987. december 3. (XLV/284.) (nekrológ)
- ↑ Archivált másolat. [2016. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 29.)
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ http://trentofestival.it/archivio/1980/egy-expedicio-idezese-a-beke-barlang-felfedezese
- ↑ http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7258
- ↑ Pajtás 1975/51, 1976/3
Források[szerkesztés]
- Emléktábla Rockenbauer Pál tiszteletére (magyar nyelven) (HTML). Origo, 2003. január 15. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
- Rockenbauer Pál (magyar nyelven) (HTML). Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség. [2012. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
További információk[szerkesztés]
- Hegyóriások ostroma, Népszabadság 1967.
- Nem is kell, hogy dagadjon, 1983.
- Geoláda Rockenbauer Pál sírjánál
- Századfordító magyarok - Rockenbauer Pál Életrajzi film, MTV 2003
- Múltidéző Vitrayval Rockenbauer Pál emlékére Interjú, MTV
- Rockenbauer Pál a PORT.hu-n (magyarul)
|