Diavetítő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Orosz diavetítő (Сказка)

A diavetítő diaképek kivetítésére alkalmas vetítőberendezés. A diafilmvetítő gépet is köznyelven „diavetítő”-nek nevezik.

Története[szerkesztés]

  • Az őse a laterna magica volt. Magyarországon 1954-ben jelent meg az első elektromos fémházas diavetítő.
Magyar diafilmvetítő gép

Működési elve[szerkesztés]

„A diavetítőben a hátulról megvilágított diapozitívet a vetítőlencse képezi le az ernyőre. A tárgy egyenletes megvilágítását úgy valósítjuk meg, hogy az erős fényforrásból kibocsátott nyalábot egy gyűjtőlencserendszer (kondenzor) összegyűjti (a homorú gömbtükör az ellenkező irányba indulót is visszaveri). A diát közvetlenül a kondenzor elé helyezzük, hogy a teljes nyalábot felhasználjuk. Az objektívet oda helyezzük, ahol a fénynyaláb a legkisebb átmérőjű, így a legkisebb a leképezési hiba. A fókusztávolságokat ennek megfelelően kell megválasztani.[1]

Fajtái[szerkesztés]

  • Típusát tekintve 24×36 mm vagy 60×60 mm-es diaformátumok, esetleg (cserélhető képkapu esetén) mindkettő vetítésére alkalmas.
  • A diakép adagolása szerint léteznek manuális, félautomata, automata berendezések.[2]

Modern diavetítők[szerkesztés]

Diafilmvetítők[szerkesztés]

A diafilm vetítőgép a fémsínbe fűzött diafilm kockánként való vetítésére alkalmas. A képélességet az objektívvel lehet szabályozni. A kézben is tartható, fémházas diavetítők könnyen túlmelegedtek, ezért idővel műanyagházzal, illetve műanyag alkatrészekkel látták el ezeket. Miközben a diafilmek beszerzése nem okozhat különösebb gondot, a diavetítőké annál inkább. A hagyományos orosz diavetítők elkoptak, ma már szinte élményszámba megy, ha valahol hozzájutunk egy használt készülékhez. Pár évvel ezelőtt Magyarországon is elkezdődött a gyártása, de a fővároson és néhány vidéki nagyvároson kívül szinte nem kapható.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]