Valkonya
| Valkonya | |||
| Valkonyai utcakép a kápolnával | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Letenyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Endre (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8885 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 59 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 6,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Valkonya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Valkonya témájú médiaállományokat. | |||
Valkonya község Zala vármegyében, a Letenyei járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Valkonya egy kis zsáktelepülés Nagykanizsától légvonalban 14 kilométerre nyugat-északnyugat irányban. Közúton csak Becsehely felől érhető el, a 7536-os útból kiágazó 75 136-os úton. Lankás domboldalakkal körülvett völgyben fekszik festői környezetben.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Valkonya neve a szláv Volkona személynévből alakult, amely a régebbi Vlkonja – vlk szóból ered, jelentése farkas. Első említése 1019-ből származik, amikor egy okirat a zalavári apátság dézsmafizetési helyeként említi. Falunévként először Wolkuna írásmóddal szerepel egy 1288-as adásvételi okmányban. A néphagyomány szerint a település közelében Fehérkulcsosvár néven egy erődítmény is állt, amelyet vizesárokkal vettek körül. A török elleni háborúban azonban a település elpusztult, és csak 1694-ben kezdett el újra benépesülni. Majd lassú fejlődés következett be a falu életébe, 1970-ig fokozatosan nőtt a lakosok száma. 1770-ben 159 fő, 1786-ban 225 fő lakott a faluban. 1923-ban kápolnát, 1927-ben új iskolát is építettek. 1970-től aszfaltúton is megközelíthető a település, rá egy évre már autóbusszal is elérhető vált. A község fejlődését a munkanélküliség, az elszigeteltség erősen korlátozza.
Az utóbbi időben a falusi turizmus virágzik. Az érintetlen környezet, a gyönyörű táj, és az igazi falusi nyugalom egyre több turistát vonz. A települést érinti a Dél-Dunántúli Kéktúra.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Rejtélyiné Nagy Gabriella (független)[3]
- 1994–1998: Rejtélyné Nagy Gabriella (független)[4]
- 1998–2002: Rejtélyiné Nagy Gabriella (független)[5]
- 2002–2006: Rejtélyiné Nagy Gabriella (független)[6]
- 2006–2010: Rejtélyiné Nagy Gabriella Erzsébet (független)[7]
- 2010–2014: Rejtélyiné Nagy Gabriella Erzsébet (független)[8]
- 2015–2019: Hatala Gábor (független)[9]
- 2019–2024: Hatala Gábor (független)[10]
- 2024– : Kiss Endre (független)[1]
A 2014 előtti polgármester asszonynevének pontos írásmódja egyelőre nem tisztázott, hivatalos forrásból (a valasztas.hu oldalról) származik az 1994-es, i betű nélküli alak és a többi választási év i betűs változata is. Feltehetőleg az utóbbi a helyes és az 1994-es adat elírás, de ez csak valószínűsítés.
A településen a 2014. október 12-én lebonyolított önkormányzati választáson nem lehetett polgármester-választást tartani, mert a tisztségért egyetlen lakos sem jelöltette magát.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2015. január 18-án tartották meg, két jelölt részvételével, akik között négy szavazatnyi különbség döntött a győztes javára (a korábbi polgármester nem indult a választáson).[9]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 55 | 55 | 58 | 61 | 54 | 50 | 57 | 59 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,5%. A lakosok 66%-a római katolikusnak, 7% felekezeten kívülinek vallotta magát (23,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 87%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,4% volt római katolikus, 1,9% református, 1,9% görög katolikus, 16,7% felekezeten kívüli (59,3% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1923-ban épült kápolna, mellette világháborús emlékhely
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Valkonya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 2..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Valkonya települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Valkonya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 14..
- ↑ "Valkonya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 11..
- ↑ "Valkonya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 11..
- ↑ "Valkonya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 11..
- ↑ "Valkonya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 21..
- 1 2 "Valkonya települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2015. január 18. Hozzáférés: 2020. június 15..
- ↑ "Valkonya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 15..
- ↑ "Valkonya települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 14..
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Valkonya Helységnévtár
