Nemesgulács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nemesgulács
Nemesgulács a Szent-György-hegyről.jpg
Nemesgulács címere
Nemesgulács címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Tapolcai
Jogállás község
Polgármester Nagy Rudolfné (független)[1]
Irányítószám 8284
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 899 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 108,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemesgulács (Magyarország)
Nemesgulács
Nemesgulács
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 04″, k. h. 17° 28′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 04″, k. h. 17° 28′ 59″
Nemesgulács (Veszprém megye)
Nemesgulács
Nemesgulács
Pozíció Veszprém megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesgulács témájú médiaállományokat.

Nemesgulács község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

Mintegy 1000 lakosú település a Tapolcai-medence déli részén, a Gulács nyugati tövében. A tájat ez a 393 m magas bazalthegy uralja, nevezik cukorsüvegnek vagy magyar Fuzsijamának is, melynek tetejére turistaút vezet. 1961-ig üzemelt itt kőbánya, nyomát a hegy sebei őrzik.

A Tapolcával szomszédos, a Balatontól kb. 5 kilométerre lévő település megközelíthető közúton: a Balaton partján vezető 71-es főútról Badacsonytomajnál kell rátérni a Tapolca felé vezető útra; vonattal Nemesgulács-Kisapáti megállóhely a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon érhető el.

Története[szerkesztés]

A község neve az ómagyar Gula névből származik.

A török háborúk idején a falu elpusztult, 1715-ben telepítették újra, 1720-ban már kiváltságos nemesi községként tartották számon. 1790-ben 29 nemesi család neve ismert, a Raposa, Péterffy és Edvi Illés családok a belga királyi családdal is rokonságot tartottak. 1895-ben 100 holdon felüli birtokos egyedül Eőry Miklós volt, a hagyomány szerint itt szolgált Répa Rozi, Sobri Jóska híres betyár szeretője.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 1,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,7%, református 1,8%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,9% (26% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A község templomát 1725-ben építették fel romjaiból. Az új templomot 1845 és 1850 között emelték, klasszicista stílusban. A templomkertben Mindszenty-emlékművet avattak 1989-ben, az országban először.

Rendezvények[szerkesztés]

A település adottságai révén már a római időktől fogva virágzó szőlőtermesztés helyszíne, a világhírű badacsonyi borok jelentős részét Nemesgulácson termelik. A jeles napok, ünnepek nagy része is a szőlőhöz, borhoz kötődik: Mátyás-napi borverseny februárban, szüreti felvonulás októberben, Márton-napi Új-bor bemutató novemberben. Élő hagyománya van a húsvéti locsolásnak és zöldágjárásnak, valamint a májusfa állításnak is. A búcsút június második vasárnapján, a Hegynapot augusztus első szombatján, a Falunapot július második szombatján tartják.

A Keresztury Dezső iránti tiszteletet fejezi ki az Emléknap minden év május 18-án.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nemesgulács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nemesgulács Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]