Kerta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kerta
Kerta címere
Kerta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásDevecseri
Jogállás község
Polgármester Nagyné Varga Anikó (független)[1]
Irányítószám 8492
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség624 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség38,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kerta (Magyarország)
Kerta
Kerta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 51″, k. h. 17° 16′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 51″, k. h. 17° 16′ 25″
Kerta (Veszprém megye)
Kerta
Kerta
Pozíció Veszprém megye térképén
Kerta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerta témájú médiaállományokat.

Kerta község Veszprém megyében, a Devecseri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Kerta Árpád-kori település, nevét már 1272-ben említette oklevél Keercha, majd 1469-ben Kyrtha néven.

Területe ősidők óta lakott volt, amit a Hunyor-patak magasabb teraszán feltárt halomsír, urnasírok, római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézi korongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok és Várcsalit-pusztán egy földháton feltárt telephelymaradványok is igazolnak.

1488-ban Kinizsi Pál birtoka volt. Ekkor 40 forint országos adót fizetett, ami jelentős nagyságú, népes jobbágyfalu létét feltételezi.

1514-ben lakossága részt vett a Somló környéki parasztmegmozdulásokban is.

Kerta egykori birtokosai a Horváth, Csóron, Békássy, Hagymásy és Sárkány családok voltak.

1552-ben nagy pestisjárvány pusztított a faluban, 1570-ben pedig a török pusztításával együtt telkeinek 62%-a vált lakatlanná, 1596-ban pedig már mint lakatlan hely volt jelölve. Később azonban ismét benépesült, de 1603-ban még csak mindössze három adóköteles házat írtak itt össze. A falu lassú újranépesülését nagyban hátráltatta, hogy a falu jobbágyai a megye más falvaiba és Somogyba telepedtek le, ahol többek között adókedvezményeket is biztosítanak számukra. Ezért még 1715-ben is 16, 1722-ben pedig 25 elvándoroltat jegyeztek fel.

1696-ban Vázsonykő várának tartozéka, és a Zichy család birtoka volt.

1807-ben földesúri birtok volt 540 hold szántóval, a község lakosai pedig 800 hold szántón és 1000 hold erdőn illetve legelőn osztozkodtak.

A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.

1910-ben 870 magyar lakosa volt, melyből 602 római katolikus, 17 református, 243 evangélikus volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Gaál Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Gaál Sándor (független)[4]
  • 1998–2000: Gaál Sándor (független)[5]
  • 2000–2002: Gaál Sándor (független)[6][7]
  • 2002–2006: Id. Szabó Gyula (független)[8]
  • 2006–2010: Nagy Géza (független)[9]
  • 2010–2014: Buzás Károly Lajos (független)[10]
  • 2014–2019: Nagyné Varga Anikó (független)[11]
  • 2019-től: Nagyné Varga Anikó (független)[1]

A településen 2000. október 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a korábbi településvezető is elindult, és meg is tarthatta pozícióját.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,6% cigánynak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 3,6%, evangélikus 7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 0,5% (23,6% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Dabrókai Csárda - A község határában, a Marcal folyó közelében található. A csárda régi bakonyi betyárvilág egyik jellegzetes emléke, melynek neve gyakran volt olvasható a régi, szegénylegények ellen indított perek jegyzőkönyveiben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  6. a b A 2000. október 15-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. október 15. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  11. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  12. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  13. Kerta Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Videó Kertáról : https://www.youtube.com/watch?v=dhwrxgp1ljU