Kerta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerta
Kerta címere
Kerta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Devecseri
Jogállás község
Polgármester Nagyné Varga Anikó (független)[1]
Irányítószám 8492
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 624 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 39,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kerta (Magyarország)
Kerta
Kerta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 51″, k. h. 17° 16′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 51″, k. h. 17° 16′ 25″
Kerta (Veszprém megye)
Kerta
Kerta
Pozíció Veszprém megye térképén
Kerta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerta témájú médiaállományokat.

Kerta község Veszprém megyében, a Devecseri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Kerta Árpád-kori település, nevét már 1272-ben említette oklevél Keercha, majd 1469-ben Kyrtha néven.

Területe ősidők óta lakott volt, amit a Hunyor-patak magasabb teraszán feltárt halomsír, urnasírok, római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézikorongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok és Várcsalit-pusztán egy földháton feltárt telephelymaradványok is igazolnak.

1488-ban Kinizsi Pál birtoka volt. Ekkor 40 forint országos adót fizetett, ami jelentős nagyságú, népes jobbágyfalu létét feltételezi.

1514-ben lakossága részt vetta Somló környéki parasztmegmozdulásokban is.

Kerta egykori birtokosai a Horváth, Csóron, Békássy, Hagymásy és Sárkány családok voltak.

1552-ben nagy pestisjárvány pusztított a faluban, 1570-ben pedig a török pusztításával együtt telkeinek 62 %-a vált lakatlanná, 1596-ban pedig már mint lakatlan hely volt jelölve. Később azonban ismét benépesült, de 1603-ban még csak mindössze három adóköteles házat írtak itt össze. A falu lassú újranépesülését nagyban hátráltatta, hogy a falu jobbágyai a megye más falvaiba és Somogyba telepedtek le, ahol többek között adókedvezményeket is biztosítanak számukra. Ezért még 1715-ben is 16, 1722-ben pedig 25 elvándoroltat jegyeztek fel.

1696-ban Vázsonykő várának tartozéka, és a Zichy család birtoka volt.

1807-ben földesúri birtok volt 540 hold szántóval, a község lakosai pedig 800 hold szántón és 1000 hold erdőn illetve legelőn osztozkodtak.

A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.

1910-ben 870 magyar lakosa volt, melyből 602 római katolikus, 17 református, 243 evangélikus volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Dabrókai Csárda - A község határában, a Marcal folyó közelében található. A csárda régi bakonyi betyárvilág egyik jellegzetes emléke, melynek neve gyakran volt olvasható a régi, szegénylegények ellen indított perek jegyzőkönyveiben.

Források, jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. október 3.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]