Kerta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kerta
Kerta címere
Kerta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásDevecseri
Jogállás község
Polgármester Nagyné Varga Anikó (független)[1]
Irányítószám 8492
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség624 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség38,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kerta (Magyarország)
Kerta
Kerta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 51″, k. h. 17° 16′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 51″, k. h. 17° 16′ 25″
Kerta (Veszprém megye)
Kerta
Kerta
Pozíció Veszprém megye térképén
Kerta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerta témájú médiaállományokat.

Kerta község Veszprém megyében, a Devecseri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye nyugati széle közelében fekszik, a Marcal völgyétől néhány kilométerre keletre. Szomszédai: észak felől Kiscsősz, kelet felől Iszkáz, dél felől Karakószörcsök, nyugat felől pedig Kamond. Közigazgatási területe északnyugaton érintkezik még Nagypirit és Kispirit határszélével is, de utóbbiak egyikével sincs közvetlen közúti kapcsolata.

Megközelítése[szerkesztés]

A község legfontosabb megközelítési útvonala a Jánosháza és Pápa térségét (a 8-as és 83-as főutakat) összekötő 8403-as út, amely nagyjából nyugat-keleti irányban húzódik végig a központján. Karakószörcsökön át közvetlen kapcsolatot biztosít számára a 8-as főút apácatornai szakaszával a 8414-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Kerta vasútállomás a községhatár nyugati széle közelében, a lakott területtől jó 3 kilométerre nyugatra helyezkedik el, közúti elérését a 8403-as útból kiágazó önkormányzati út biztosítja.

Története[szerkesztés]

Kerta Árpád-kori település, nevét már 1272-ben említette oklevél Keercha, majd 1469-ben Kyrtha néven.

Területe ősidők óta lakott volt, amit a Hunyor-patak magasabb teraszán feltárt halomsír, urnasírok, római kori edénytöredékek, Árpád-kori, kézi korongon készült spiráldíszítésű kerámiadarabok és Várcsalit-pusztán egy földháton feltárt telephelymaradványok is igazolnak.

1488-ban Kinizsi Pál birtoka volt. Ekkor 40 forint országos adót fizetett, ami jelentős nagyságú, népes jobbágyfalu létét feltételezi.

1514-ben lakossága részt vett a Somló környéki parasztmegmozdulásokban is.

Kerta egykori birtokosai a Horváth, Csóron, Békássy, Hagymásy és Sárkány családok voltak.

1552-ben nagy pestisjárvány pusztított a faluban, 1570-ben pedig a török pusztításával együtt telkeinek 62%-a vált lakatlanná, 1596-ban pedig már mint lakatlan hely volt jelölve. Később azonban ismét benépesült, de 1603-ban még csak mindössze három adóköteles házat írtak itt össze. A falu lassú újranépesülését nagyban hátráltatta, hogy a falu jobbágyai a megye más falvaiba és Somogyba telepedtek le, ahol többek között adókedvezményeket is biztosítanak számukra. Ezért még 1715-ben is 16, 1722-ben pedig 25 elvándoroltat jegyeztek fel.

1696-ban Vázsonykő várának tartozéka, és a Zichy család birtoka volt.

1807-ben földesúri birtok volt 540 hold szántóval, a község lakosai pedig 800 hold szántón és 1000 hold erdőn illetve legelőn osztozkodtak.

A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.

1910-ben 870 magyar lakosa volt, melyből 602 római katolikus, 17 református, 243 evangélikus volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Gaál Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Gaál Sándor (független)[4]
  • 1998–2000: Gaál Sándor (független)[5]
  • 2000–2002: Gaál Sándor (független)[6][7]
  • 2002–2006: Id. Szabó Gyula (független)[8]
  • 2006–2010: Nagy Géza (független)[9]
  • 2010–2014: Buzás Károly Lajos (független)[10]
  • 2014–2019: Nagyné Varga Anikó (független)[11]
  • 2019-től: Nagyné Varga Anikó (független)[1]

A településen 2000. október 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a korábbi településvezető is elindult, és meg is tarthatta pozícióját.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,6% cigánynak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 3,6%, evangélikus 7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 0,5% (23,6% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Dabrókai Csárda - A község határában, a Marcal folyó közelében található. A csárda régi bakonyi betyárvilág egyik jellegzetes emléke, melynek neve gyakran volt olvasható a régi, szegénylegények ellen indított perek jegyzőkönyveiben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  6. a b A 2000. október 15-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. október 15. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  11. Kerta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  12. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  13. Kerta Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Videó Kertáról : https://www.youtube.com/watch?v=dhwrxgp1ljU