Drávaszentmihály
| Drávaszentmihály (Mihovljan) | |
_-_ulaz.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Csáktornya |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1367 |
| Polgármester | Branko Šalamon |
| Irányítószám | 40000 |
| Körzethívószám | +385 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1235 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Drávaszentmihály
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 46° 24′ 30″, k. h. 16° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 30″, k. h. 16° 26′ 50″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drávaszentmihály témájú médiaállományokat. | |
Drávaszentmihály (horvátul: Mihovljan) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Csáktornyához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Csáktornya központjától 2 km-re északra fekszik.
Története[szerkesztés]
A település első írásos említése 1367-ben "Sanctus Michael" alakban történt. 1478-ban "Zenth Mihal" néven említik. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2]
1437 után az uradalommal együtt a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban Zrínyi Miklósé lett. 1671-ben Zrínyi Pétert felségárulás miatt kivégezték és minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
1910-ben 475, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 2001-ben 1235 lakosa volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. július 25.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
