Becsehely

Becsehely
Becsehely címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Letenyei
Jogállás	község
Polgármester	Németh Géza (független)
Irányítószám	8866
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	1868 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	56,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	36,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 26′ 45″, k. h. 16° 47′ 14″46.44595, 16.787130555556
Becsehely Pozíció Zala vármegye térképén
Becsehely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Becsehely témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Becsehely (horvátul: Bečehel) község Zala vármegyében, a Letenyei járásban.

Fekvése

A település az ország délnyugati részén, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén fekszik, a térség legnagyobb városától, Nagykanizsától 16 kilométerre délnyugatra, Letenyétől 5, a horvát határtól pedig nagyjából 8 kilométerre északkeletre.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 7-es főút, amely végighalad a központján és belterületének nagy részén.

A közelében húzódó M7-es autópálya térségi szakaszának 2004–2006-os átadása után jelentősen csökkent a községen áthaladó gépjárműforgalom.

Zalaegerszeg térségével a 7536-os út, déli szomszédaival – Tótszentmártonnal és Tótszerdahellyel – a 6836-os út kapcsolja össze.

A térség autóbusz-közlekedése fejlettnek mondható.

A település története

Előzmények

Becsehely és környéke már az i.e. VI. évezredben lakott területnek számított. A környéken lakó népcsoportok legfőbb tevékenysége a földművelés volt, s nagy szerepük volt az élelemtermelés tudományának továbbadásában Közép-Európa más népeinek. Mindezt alátámasztja a régészeti feltárások során előkerült gazdag leletanyag. Ugyancsak a régészeti leletekből valószínűsíthető, hogy a római korban Pannónia provincia egyik őrhelye lehetett.

Az Árpád-kortól napjainkig

Első fennmaradt említése 1278-ból való, amikor is a zágrábi püspökség tulajdonaként említik egyházi iratok. Keresztelő Szent Jánosról elnevezett plébániáját 1334-ben alapították. 1380-ban főesperesi székhely lett a település, s a megye egyházi életének jelentős részét irányíthatta. A 14. századtól fontos vásárhely volt, majd a 15. század folyamán mezővárosi rangot kapott.

Legrégebbi birtokosai a Szalók nemzetségbeliek voltak. Később a Kanizsaiak kezébe került, majd Kanizsai Orsolya házassága és fiúsítása okán a Nádasdyaké lett.

A török időkben a mezővárost többször pusztítták török és császári hadak is, s emiatt az egykor virágzó vásárhely fokozatosan veszített jelentőségéből. 1546-ban egy török támadás következtében 30 porta leégett, 1555-ben pedig a pestis tizedelte meg a település lakosságát. 1568-ban a császári csapatok végvárat alakítottak a mezővárosból, de a törökök hamar elfoglalták és elpusztították a csekély ellenállást tanúsító erődítményt. A török pusztítás következtében önálló plébániája megszűnt, előbb Béczhez, majd Letenyéhez tartozott. Csak évszázadokkal később, 1928-ban kapott ismét önálló plébániát. A 17. században kettős adóztatással bírt a település.

A 18. század elején sűrűn cserélt gazdát, s végül 1728-ban a Szapáry család kezébe jutott. Ezt követően lassú fejlődés jellemezte a mezővárost, de az itt élők életszínvonala továbbra is nagyon alacsony maradt, s lakosainak létszáma a 19. század elejétől stagnált. A 19. században földesura a gőgös és szélsőségesen konzervatív Csúzy Ferenc volt, akinek a fia, Csúzy Pál viszont a zalai liberálisok fiatal vezéralakjaként az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során jelentős szerepet vállalt Deák Ferenc oldalán. Korai halála után Kovács Sebestyén Miklós lett a falu kegyura.

Az 1941-ben Becsehelyhez csatolt Pola Schmidt Ottó és Kornél birtoka volt.

Az 1930-as években újabb fejlődési szakasz köszöntött Becsehelyre: kultúrkörök és különféle egyesületek alakultak, melyek jelentős mértékben élénkítették a falu lakóinak egyhangú életét.

A második világháború borzalmai után a rossz magyar-jugoszláv viszony sokat rontott a határmenti település helyzetén.

Napjainkban a térség egyik központjává vált települést erőteljes fejlődés jellemzi.

A település nevének alakulása

Becsehely településnek 1320-ban Boxseként, majd 1354-ben Bekchunelként említették a nevét, mely Bekcsény földjére, birtokára utal. Mások véleménye szerint az őr jelentésű török benki szóra vezethető vissza. 1940-ben Bekcsény egyesült a szomszédos Pola községgel, s nevét Bekcsény-Polára, majd 1942-ben Becsehelyre változtatta.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Ifj. Timár Károly (független)
• 1994–1998: Vadász László (független)
• 1998–2002: Vadász László (független)
• 2002–2006: Vadász László (független)
• 2006–2010: Németh Géza (független)
• 2010–2014: Németh Géza (független)
• 2014–2019: Németh Géza (független)
• 2019–2024: Németh Géza (független)
• 2024– : Németh Géza (független)

Lakosság

A lakosság jelentős része magyar anyanyelvű, de összetartó cigány és horvát kisebbség is él a faluban. Becsehely lakosságának túlnyomó része római katolikus vallású, s a lakosság közel 20-30%-a rendszeresen gyakorolja is vallását. A lakosság nagy része mezőgazdasági tevékenységet folytat,de sokan dolgoznak a közeli városok - Nagykanizsa és Zalaegerszeg - ipari üzemeiben is.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	2080	2091	2069	1915	1888	1861	1868	1868
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,4%, cigány 4,38%, horvát 3,63%. A lakosok 81,45-a% római katolikusnak, 0,95% reformátusnak, 3,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% horvátnak, 2,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1% szlovénnek, 0,1% románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,2% volt római katolikus, 0,9% református, 0,6% evangélikus, 0,1% görögkatolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 4,1% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Polai templom (román) - a polai falurészben álló, a közelmúltban renovált Árpád kori templom déli falán kicsiny lőréses ablakok láthatók, és szép bélletes kapuja is.
• Római katolikus templom (1758, rokokó berendezés).

Településrészek

• Pola
• Tuskóspuszta
• Újmajor
• Szurdapuszta
• Gerecse
• Gyanócz
• Perenye

Ismert emberek, akik a településhez kötődnek

• Budapesten született ugyan, de családja miatt mindig is becsehelyinek, zalai származásúnak vallotta magát Schmidt Egon ornitológus, Kossuth-díjas író.
• Itt született Dr. Vlasics Antal bíró, akit 1973-ban egy bomlott elméjű volt munkásőr meggyilkolt, mert érintett volt az ellene folyó büntetőeljárásban.

Testvértelepülés

• Korond, Románia

Források

• Becsehely község hivatalos oldala