Zalaújlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaújlak
Zalaújlak címere
Zalaújlak címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Böröndi Ferenc[1]
Irányítószám 8822
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 109 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 10,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaújlak (Magyarország)
Zalaújlak
Zalaújlak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 33′ 30″, k. h. 17° 04′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 30″, k. h. 17° 04′ 45″
Zalaújlak (Zala megye)
Zalaújlak
Zalaújlak
Pozíció Zala megye térképén
Zalaújlak weboldala

Zalaújlak község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Zalaújlak a Zalai-dombság délkeleti részén, a Kis-Balatontól kissé délnyugatra található. A zsáktelepülésre Csapi irányából érkezik az egyetlen bekötőút. Nagykanizsa irányából rendszeresen járnak autóbuszok ide.

Nevének jelentése[szerkesztés]

Nevének Zala előtagja a megyére utal, újlak utótagjának jelentése új udvarházat jelent.

Története[szerkesztés]

Zalaújlak nevét 1259-ben említették először az írásos forrásokban Wilok, Wylak alakokban.

A település a középkorban a veszprémi káptalan zalamerenyei uradalmának része volt. Az 1531-ben végzett összeíráskor 10 lakott, 15 szegény, 6 elhagyott, valamint három libertinus portáját írták össze. A falu a török időkben többször is elpusztult. A falu pécsi vilajet defterében 1565-1566-ban 5 ház, a szigetváriéban 1571-ben 13 ház után adózott. Egy-egy török rajtaütés után a nép koldus maradt annyira, hogy még a káptalan is elengedte a kilencedet, pedig az egyházi földesúr kezdettől fogva nagy terheket rótt jobbágyaira. Gabonából és borból kellett szolgáltatást adniuk (kilenced és tized).

A végvári harcok idején a falut - mivel a járandóságot a káptalan behajtani nem tudta - a kanizsai kapitányoknak adta bérbe. 1560-ban a komári kapitány el is foglalta, majd Szigetvár eleste után a település Zrínyi György birtokába került. A káptalan azonban 1589-ben panasszal fordult az udvarhoz, illetve a vasvári káptalanhoz, visszakövetelte javait. 1687-ben a Zalavár kapitánya megparancsolta a lakosságnak, hogy a nép hagyja el faluját, mert Plaquada felégeti, ezt meg is tette. Újlak a Kanizsa környéki falvakhoz hasonlóan pusztává vált. Kanizsa felszabadulása 1690 után a falu továbbra is a káptalané maradt, egészen 1945-ig. A lassan visszaszállingózó lakosok három évi mentességet kaptak az úrbéri szolgáltatások alól. Az 1697-ben végzett összeíráskor hét és negyed adózó portán 14 jobbágy és egy hazátlan zsellér művelte a szántókat és szőlőket, melyek egy részét benőtte az erdő. Volt hat kaszás rétjük és erdejük. Kezdetben jelentős volt az állatállományuk is.

A falut a Rákóczi-szabadságharc évei és a pestisjárvány is súlyosan érintették.

Az 1753-as összeíráskor már ismét 59 család lakott itt, közülük újabban 15 telepedett le, 440 hold szántót, 172,5 kaszás rétet és 226 kapás szőlőt műveltek. A községben 59 magyar család élt. Lakosai a 18. században katolikus magyarok voltak.

A jobbágyfelszabadításkor 22 úrbéres és 12 zsellértelek volt a településen. Sem tagosítás, sem rendezés, sem legelő-elkülönítés nem történt. A káptalan erdeje változatlan maradt, csak 1875-ben került kiosztásra 142 kh erdő. A 19. század második felében 200 kh rétet és erdőt Zalamerenyéhez csatoltak.

Zalaújlak 1925-ben a nagybakónaki körjegyzőséghez tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zalaújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]