Zalaapáti
Zalaapáti | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Keszthelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fehér Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 8741 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1659 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 71,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 23,42 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 17° 07′ 00″46.733333°N 17.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 60″, k. h. 17° 07′ 00″46.733333°N 17.116667°E | |||
Zalaapáti weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaapáti témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zalaapáti község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]
Fekvése
[szerkesztés]Zalaapáti a Zalai-dombság keleti felén, a Zala völgyének nyugati részén terül el. A 75-ös másodrendű főút és a Galambok–Zalaszentgrót mellékút kereszteződésében fekszik. (Utóbbi út Galamboktól idáig a 7522-es, innen Zalabérig a 7352-es útszámozást viseli.) Keszthely irányából kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Lenti, Nagykanizsa, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg is könnyen elérhető.
Története
[szerkesztés]Zalaapáti első említése egy hamisított oklevélen 1024-ből való, amelyen az apátság megszerezte a települést. Első hiteles említése 1273-as, amikor a helyi apátság a zalavári bencés apátság birtokában volt. A középkorban komolyabb település nem fejlődött az apátság mellett, de a török időkben az is elpusztult. A 18. század elején indult lassú újratelepedése.
1715-ben a göttweigi bencésekhez került mind a zalavári, mind a zalaapáti apátság. Ők tették apátsági székhellyé Zalaapátit, így megindítva a környező település fejlődését is. A 19. században fejlődése fokozódott, és jelentős méretű községgé nőtte ki magát a korábbi aprófalu.
1895-ben épült meg a falut is érintő Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal, ahol 1974-ben megszűnt a forgalom.
1925-ben hozzácsatolták a szomszédos Zalahosszúfalu községet.
1945-ben az apátságot felszámolták. A falu elvesztette korábbi jelentőségét, és az elvándorlás is jellemzővé vált.
2015-ben bevezettek egy sávosan progresszív ebadót, aminek a célja a helyi kutyamenhely távozásra bírása.[4][5]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Farkas Ernő (független)[6]
- 1994–1998: Farkas Ernő (független)[7]
- 1998–2002: Farkas Ernő (független)[8]
- 2002–2006: Vincze Tibor (független)[9]
- 2006–2010: Vincze Tibor (független)[10]
- 2010–2014: Vincze Tibor (független)[11]
- 2014–2019: Vincze Tibor (független)[12]
- 2019–2024: Vincze Tibor (független)[13]
- 2024– : Fehér Csaba (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 1654 | 1690 | 1671 | 1601 | 1608 | 1626 | 1659 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,3%, cigány 3,67%, német 2,68%, román 0,5%. A lakosok 65,1%-a római katolikusnak, 1,65% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 8% felekezeten kívülinek vallotta magát (24,4% nem nyilatkozott).[14]
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt született 1839-ben Kránitz János altábornagy.
- Itt hunyt el 1930-ban Rózsa Vitál János (1857-1930) bencés rendi áldozópap és főgimnáziumi tanár.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Apátság épülete
- Római katolikus templom
- Szentkirályi-kúria - Épült 1796-ban.
Érdekességek
[szerkesztés]- Ezen a településen lett feladva az az ötöslottó szelvény, amellyel egyedüliként 2010. július 6-án 3 milliárd 177 millió forintot nyert az illető.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 18.)
- ↑ [1]
- ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zalaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Találgatás Zalaapátiban: falubeli, esetleg átutazó a lottónyertes? (magyar nyelven) (html). Zalai Hírlap, 2010. július 4. (Hozzáférés: 2011. július 11.)