Alibánfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alibánfa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Cziráki Imre[1]
Irányítószám 8921
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 394 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 69,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alibánfa (Magyarország)
Alibánfa
Alibánfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 23″, k. h. 16° 54′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 23″, k. h. 16° 54′ 60″
Alibánfa (Zala megye)
Alibánfa
Alibánfa
Pozíció Zala megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alibánfa témájú médiaállományokat.

Alibánfa község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Zalaegerszegtől 11 kilométerre északkeletre, a Zala folyó mentén helyezkedik el. A települést keleten és nyugaton szőlőhegyek veszik körül. A községtől nem messze található Zalaszentiván vasútállomása. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll a megyeszékhellyel, Zalaegerszeggel.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1414-ből való, „Possessio Olywanchfalwa” néven szerepel. Az Alibán előtag az Olivant francia személynévből ered, utalva a falu akkori földbirtokosára.[4] A 16. században a törökök többször pusztítottak a településen. A század végére már lakatlan településsel vált. 1699. november 6.-án I. Lipót magyar király adományozott egy földbirtokot tarródi és németszecsődi Tarródy Mihálynak és feleségének, Farkas Mihály özvegyének, ságodi Péter Évának.[5] A 18. század elején III. Károly magyar király adományozott egy földbirtokot a Boldogfai Farkas családnak 1716-ban és fokozatosan települt újra a falu.[6] 1790.-ben a nemesi összeirásban még szerepel mint egyetlen alibánfai földbirtokos Tarródy István, aki Tarródy Sándor fia volt.[7] 1829.-ben a későbbi összeírásban, a Tarródy család már nem szerepel és helyettük találjuk: a néhai Koltay Károly gyermekei, Koltay József, Károly, László és István. Simon József táblabíró, a néhai Egyházasbükön lakó Simon János fia, Sipos József és testvére László[8]

1871-ben az eredetileg önálló Lukafa kisközséggel egyesült. Az 1950-es évektől Alibánfa lakosságának egy jelentős hányada Zalaegerszegre jár dolgozni, de a közigazgatási és oktatási intézményekhez is Zalaszentivánra kell járni.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus műemlék jellegű temploma a Fő uton. A falu eredeti templomát 1757-ben kezdték építeni, ám csak 1777-re lett kész; a 19. század során elpusztult. 1854-ben új, klasszicista templomot emeltek Alibánfán. A épület két kis gyertyatartója barokk. 1864-ben kibővítették, 1937-ben renoválták. Ekkor készültek el a freskói is, amelyek Szent Györgyöt és Alexandriai Szent Katalint ábrázolják.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  5. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 24. kötet - 628 - 629. oldal
  6. E 227 - Magyar Kamara Archivuma - Libri donationum - 17. kötet - 610. oldal
  7. http://www.zml.hu/adatbazisok/nemesi.kataszter/1790/112.jpg
  8. http://www.zml.hu/adatbazisok/nemesi.kataszter/1829/150.jpg

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]