Alibánfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alibánfa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Blaskovics László Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8921
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség394 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség69,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alibánfa (Magyarország)
Alibánfa
Alibánfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 23″, k. h. 16° 54′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 23″, k. h. 16° 54′ 60″
Alibánfa (Zala megye)
Alibánfa
Alibánfa
Pozíció Zala megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Alibánfa témájú médiaállományokat.

Alibánfa község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zalaegerszegtől 11 kilométerre északkeletre, a Zala folyó mentén helyezkedik el. A települést keleten és nyugaton szőlőhegyek veszik körül.

Belterületén a 7354-es út halad végig észak-déli irányban, de északi peremén elhalad a Sümeg-Zalaegerszeg közti 7328-as út is.

Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll a megyeszékhellyel, Zalaegerszeggel. A községtől nem messze található a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal zalaszentiváni vasútállomása.

Története[szerkesztés]

Első fennmaradt írásos említése 1414-ből való, „Possessio Olywanchfalwa” néven. Az Alibán előtag az Olivant francia személynévből, a falu hajdani földbirtokosának nevéből ered.[3]

A 16. században a törökök többször pusztítottak a településen, amely a század végére teljesen lakatlanná vált.

1699. november 6.-án I. Lipót magyar király földbirtokot adományozott tarródi és németszecsődi Tarródy Mihálynak és feleségének, Farkas Mihály özvegyének, ságodi Péter Évának.[4]

1716-ban III. Károly magyar király adományozott földbirtokot a Boldogfai Farkas családnak, és a falu fokozatosan újratelepült .[5]

1790-ben a nemesi összeirásban Tarródy Sándor fia Tarródy István egyetlen alibánfai földbirtokosként szerepel.[6] Egy későbbi összeírásban, 1829-ben a Tarródy család már nem szerepel, helyette feltűnnek néhai Koltay Károly gyermekei, Koltay József, Károly, László és István, Simon József táblabíró, a néhai, Egyházasbükön lakó Simon János fia Sipos József és testvére László.[7]

1871-ben Alibánfa egyesült Lukafa kisközséggel.

Az 1950-es évek óta Alibánfa lakosságának jelentős része Zalaegerszegre jár dolgozni. Közigazgatási és oktatási intézmények Zalaszentivánon vannak.

A településen polgárőrség működik.[8]

Nevezetessége[szerkesztés]

Római katolikus műemlék jellegű templom a Fő úton. A falu első templomát 1757-ben kezdték építeni, és 1777-re lett kész, de ez a templom a 19. században elpusztult. 1854-ben új, klasszicista templomot emeltek. A templom két kis gyertyatartója barokk. A templomot 1864-ben bővítették, 1937-ben pedig renoválták. Ekkor készültek freskói, amelyek Szent Györgyöt és Alexandriai Szent Katalint ábrázolják.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Cziráki Imre (független)[9]
  • 1994-1998: Németh László (független)[10]
  • 1998-2002: Németh László (független)[11]
  • 2002-2006: Németh László (független)[12]
  • 2006-2010: Németh László (független)[13]
  • 2010-2014: Cziráki Imre (független)[14]
  • 2014-2019: Blaskovics László Csaba (független)[15]
  • 2019-től: Blaskovics László Csaba (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,4%, cigány 4,3%. A vallási megoszlás: 80% római katolikus, 3% református. 3,5% felekezeten kívülinek vallotta magát.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  4. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 24. kötet - 628 - 629. oldal
  5. E 227 - Magyar Kamara Archivuma - Libri donationum - 17. kötet - 610. oldal
  6. http://www.zml.hu/adatbazisok/nemesi.kataszter/1790/112.jpg
  7. http://www.zml.hu/adatbazisok/nemesi.kataszter/1829/150.jpg
  8. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  9. Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  11. Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  12. Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  13. Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  14. Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  15. Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  16. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]