Ugrás a tartalomhoz

Alsópáhok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nemesboldogasszonyfa szócikkből átirányítva)
Alsópáhok
Alsópáhok címere
Alsópáhok címere		 Alsópáhok zászlaja
Alsópáhok zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállásközség
PolgármesterCzigány Sándor (független)[1]
Irányítószám8394
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség1462 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség73,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 38″, k. h. 17° 10′ 25″46.760640°N 17.173520°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 38″, k. h. 17° 10′ 25″46.760640°N 17.173520°E
Alsópáhok (Zala vármegye)
Alsópáhok
Alsópáhok
Pozíció Zala vármegye térképén
Alsópáhok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsópáhok témájú médiaállományokat.

Alsópáhok község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hévíz déli-délnyugati határán, a 75-ös főúttól északra, közel 4 kilométer hosszan elnyúló település. A község főutcája a szinte teljes területén végighúzódó 7351-es út, s a településen ér véget a Hévízen végigvezető 7332-es út és dél felől a Sármellékről induló 7509-es út is.

Érinti a határait a környező települések elkerülését szolgáló 760-as főút is.

A település része Nemesboldogasszonyfa is, ahova a 7351-es útból kiágazó, 1,8 kilométer hosszú 73 174-es úton lehet eljutni.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alsópáhok elnevezés első fennmaradt írásos említése 1622-ből való, a korábbi írásos emlékekben „Hosszúpáh” szerepel.

páh jelentése

Szórványos régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban is lakott volt. Kerültek elő leletek a rézkorból, a bronzkorból, a kora vaskorból, s megtalálták a vonaldíszes kerámia népének és a péceli kultúrának a nyomait is. 2009-ben, a 76-os főút építésekor a Hévízdombon több kor embereinek nyomait is megtalálták.[3]

Régészeti leletekből ismeretes a falu középkori, Szent Margit tiszteletére szentelt román templomának helye is, amelyet a fennmaradt források 1369-ben említenek először, de valószínűleg a 11. században épült. A templom 1778-ban pusztult el. Elpusztult egy hajdan e vidéken állt másik középkori templom is, az 1354-ből való, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom, amelynek utolsó említése 1763-ból ismert. Ez a templom a Boldogasszony Páh, a későbbi Nemesboldogasszonyfa temploma volt. Ez a falu a középkorban a zalai vár birtoka volt, első fennmaradt írásos említése egy 1259-ben kelt adománylevélben található „Paah” néven. 1350-ben adományként az óbudai apácák kapták meg Hosszúpáht, de birtokos volt a településen a Gersei Pethő család is. A 14. században Keszthely vette birtokába Páhszigetet, de Zsigmond rendeletére 1405-ben visszafoglalták.

A 16 – 17. században Alsópáhok két birodalom határán volt, ami komoly terheket rótt a falura. A jobbágyoknak adózniuk kellett mind a töröknek, mind földesuruknak, a veszprémi püspöknek, és emellett a végvári vitézek fosztogatásait is állniuk kellett. Alsópáhok mai templomát 1770-ben kezdte el építtetni Koller Ignác veszprémi püspök. Nemesboldogasszonyfa római katolikus templomát 1936-ban építették.

1969-ben Alsópáhok közös községi tanács székhelye lett, társközsége Felsőpáhok, majd 1977-től Nemesbük is.

1979-ben Keszthely térségét, így Alsópáhokot is visszacsatolták Zala megyéhez. Az 1990-es évek végén leváltak a társközségek, s most mindegyiknek önálló önkormányzata van.

1996-ban nyílt meg a község központjában a klubszerű elrendezésben megépült Kolping Hotel. A beruházáshoz kapcsolódóan újult meg az egykori barokk plébániaépület is, melynek belső, korabeli festményeit Szilágyi András festőművész rekonstruálta.

A településen polgárőrség működik.[4]

Nemesboldogasszonyfa történetéből

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemesboldogasszonyfa nevét 1354-ből fennmaradt írás említi először Boldogasszony-Páh néven. Egy másik, 1369-ből fennmaradt írásban már Szűz Mária tiszteletére felszentelt kő temploma, egy 1472-ben keltben pedig Lukács nevű plébánosa is szerepel. A település templomát említő utolsó írásos emlék 1763-ból maradt fenn. Ma már nyoma sincs a hajdani épületnek. A Nemesboldogasszonyfán álló mai kápolna 1936-ban épült. A település 1895-től az Alsópáhoki anyakönyvi kerülethez tartozik, s 1950-ben közigazgatásilag is egyesült Alsópáhokkal.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Vas Imréné (független)[5]
  • 1994–1998: Vas Imréné (független)[6]
  • 1998–2002: Lázár László Miklós (független)[7]
  • 2002–2006: Lázár László Miklós (független)[8]
  • 2006–2010: Czigány Sándor (független)[9]
  • 2010–2014: Czigány Sándor (független)[10]
  • 2014–2019: Czigány Sándor (független)[11]
  • 2019–2024: Czigány Sándor (független)[12]
  • 2024– : Czigány Sándor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1360
1326
1307
1427
1485
1489
1480
1443
1462
201320142015201920212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,9%, német 4,7%, orosz 0,46%, cigány 0,38%. 72,3% római katolikusnak, 3% reformátusnak, 4% felekezeten kívülinek vallotta magát.[13]

2022-ben a lakosság 83,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% németnek, 0,7% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,3% ruszinnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, görögnek és bolgárnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,8% volt római katolikus, 3,4% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görögkatolikus, 0,3% ortodox, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 8,3% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).[14]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Alsópáhok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 15..
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. ↑ Alsópáhok-Hévízdomb I-II[halott link]
  4. ↑ "Zala megyei polgárőr egyesületek". zmpsz.hu. Hozzáférés: 2016. július 7..
  5. ↑ "Alsópáhok települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  6. ↑ "Alsópáhok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. november 28..
  7. ↑ "Alsópáhok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 24..
  8. ↑ "Alsópáhok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 24..
  9. ↑ "Alsópáhok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 24..
  10. ↑ "Alsópáhok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 17..
  11. ↑ "Alsópáhok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 24..
  12. ↑ "Alsópáhok települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 23..
  13. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  14. ↑ Alsópáhok Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Alsópáhok, római katolikus templom 1777–1778-ban épült.

Ajánlott irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Szántó Imre: Egy dunántúli falu (Alsópáhok története), Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 310 old.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsópáhok&oldid=28847017”