Alsópáhok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nemesboldogasszonyfa szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsópáhok
Alsópáhok - Temple.jpg
Alsópáhok címere
Alsópáhok címere
Alsópáhok zászlaja
Alsópáhok zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállás község
Polgármester Czigány Sándor
Irányítószám 8394
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség1427 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség73,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsópáhok (Magyarország)
Alsópáhok
Alsópáhok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 38″, k. h. 17° 10′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 38″, k. h. 17° 10′ 25″
Alsópáhok (Zala megye)
Alsópáhok
Alsópáhok
Pozíció Zala megye térképén
Alsópáhok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsópáhok témájú médiaállományokat.

Alsópáhok község Zala megyében a Keszthelyi járásban. A településen polgárőrség működik.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Hévíztől nyugatra elterülő, észak-déli irányban közel 4 kilométer hosszan elnyúló település a 75-ös főút mentén. A község főutcája a szinte teljes területén végighúzódó 7351-es út, illetve itt ér véget a Hévízen végigvezető 7332-es út, dél felől pedig a Sármelléken induló 7509-es út. A településhez tartozik Nemesboldogasszonyfa, ahova a 7351-es útból kiágazó, 1,8 kilométer hosszú 73 174-es úton lehet eljutni.

Története[szerkesztés]

Az Alsópáhok elnevezés csak 1622-től ismeretes, a korábbi írásos emlékekben mint „Hosszúpáh” szerepelt.

Szórványos régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban is lakott volt. Kerültek elő leletek a rézkorból, bronzkorból, a kora vaskorból, megtalálhatók a vonaldíszes kerámia népének és a péceli kultúrának a nyomai. 2009-ben a Hévízdombon a 76-os számú főút építésekor több kor embereinek nyomait találták meg.[3]

Szintén régészeti leletekből ismeretes a falu középkori, Szent Margit tiszteletére szentelt román templomának helye, amelyet a források 1369-ben említenek először, de valószínűleg a 11. században épült. A templom 1778-ban pusztult el. Szintén elpusztult a területről ismert másik középkori templom, az 1354-ből való, Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom, amelynek utolsó említése 1763-ból ismert. Ez a templom a Boldogasszony Páh, a későbbi Nemesboldogasszonyfa település temploma volt.

A falu a középkorban a zalai vár földje volt, első írásos említése egy 1259-ben kelt adománylevélben található, „Paah” néven. 1350-ben adományként az óbudai apácák kapták meg Hosszúpáht, de birtokos a Gersei Pethő család is. A 14. században Keszthely birtokba veszi Páhszigetet, amelyet Zsigmond rendeletére 1405-ben visszafoglalnak.

A 1617. században Alsópáhok két birodalom határán volt, ami komoly terheket rótt a falura. A jobbágyoknak adózniuk kellett mind a töröknek, mind földesuruknak, a veszprémi püspöknek, és mindamellett a végvári vitézek fosztogatását is állni kellett. Alsópáhok mai templomát 1770-ben kezdte el építtetni Koller Ignác veszprémi püspök.

Nemesboldogasszonyfa római katolikus templomát 1936-ban építették. 1969-től közös községi tanács székhelye lett, társközsége Felsőpáhok, majd 1977-től Nemesbük is. 1979-ben Keszthely térségét, így a falut is visszacsatolták Zala megyéhez. Az 1990-es évek végén leváltak a társközségek is, most önálló önkormányzata van.

1996-ban nyílt meg a község központjában a klubszerű elrendezésben megépült Kolping Hotel. A beruházáshoz kapcsolódóan újult meg az egykori barokk plébániaépület is, melynek belső korabeli festményeit Szilágyi András festőművész rekonstruálta.

A település része lett az egykor önálló Nemesboldogasszonyfa is.

Nemesboldogasszonyfa[szerkesztés]

Nemesboldogasszonyfa nevét 1354-ben említették először Boldogasszony-Páh néven, majd 1369-ben már Szűz Mária tiszteletére felszentelt kő templomát, 1472-ben pedig Lukács nevű plébánosát is említették. A település temploma 1763-ban még említve volt. Mára azonban már nyoma sincs. Mai kápolnája 1936-ban épült. 1895-től az Alsópáhoki anyakönyvi kerülethez tartozik, majd 1950-ben egyesült Alsópáhokkal.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Vas Imréné (független)[4]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Czigány Sándor[5]
  • 2014-2019: Czigány Sándor
  • 2019-től: Czigány Sándor

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,9%, német 4,7%, orosz 0,46%, cigány 0,38%. 72,3% római katolikusnak, 3% reformátusnak, 4% felekezeten kívülinek vallotta magát.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország Helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  2. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  3. Alsópáhok-Hévízdomb I-II[halott link]
  4. Alsópáhok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. Alsópáhok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)[halott link]
  6. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk[szerkesztés]

Alsópáhok, római katolikus templom 1777–1778-ban épült.

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Szántó Imre: Egy dunántúli falu (Alsópáhok története), Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 310 old.