Zánka
| Zánka | |||
 | |||
| A református műemléktemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Balatonfüredi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Filep Miklós (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8251 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 879 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 40,77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zánka
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 52′ 21″, k. h. 17° 40′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 21″, k. h. 17° 40′ 60″ | |||
Zánka
Pozíció Veszprém megye térképén
| |||
| Zánka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zánka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zánka község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Fekvése[szerkesztés]
A Balaton északi partján, Balatonfüredtől délnyugatra, Balatonakali és Köveskál közt fekvő település.
Megközelítése[szerkesztés]
A település közigazgatási területén áthalad a 71-es főút, a történelmi településközponton azonban a Tapolcai-medence keleti széléig vezető 7313-as út húzódik végig, amelyből itt ágazik ki a 7312-es út Nagyvázsony irányában.
Vasúton a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon lehet eljutni Zánkára, melynek a gyorsvonatok egy része által is érintett vasúti megállási pontja Zánka-Köveskál vasútállomás.
Története[szerkesztés]
Zánka és környéke már az őskorban is lakott hely volt, amit a község határában talált újkőkori, késő rézkori és kora bronzkori leletek is bizonyítanak. Az ókorban a Balaton környéke Pannónia néven a rómaiak uralma alatt állt. A római birodalom idején Zánka is lakott hely volt, a református templomnál levő dombon e korból való leletek kerültek felszínre.
Zánka Árpád-kori település. Nevét 1164-ben említette először oklevél Miske ispán fia, István végrendeletében. A honfoglalás után a Kál nemzetség szállásbirtoka volt. A 12. században már kőtemploma is volt, mely ma is áll. A templomot 1333–1335-ben a pápai tizedjegyzék említette először. Zánkát először az Atyusz nemzetségbeliek, majd a 13. század végétől a Gyulafi-Rátoldi családbeliek birtokolták. A 13–14. században a veszprémi káptalan birtoka volt, a 15. században a Gyulafi és a Rozgonyi családok voltak birtokosai. 1474-ben Mátyás király a Gyulafi családot erősítette meg birtokában. A török megszállás alatt a környék is sokat szenvedett: 1548-ban a törökök Zánkát is felégették, a falu az 1696-os adóösszeírásban már nem szerepelt, puszta lett.
1736-ban Diskay Ádám és Sebestyén Ádám német református telepesekkel telepítette újra Zánkát. A falu a 19. század elejére elmagyarosodott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a császári hadak kétszer is bevonultak ide, de csata a település közelében nem volt. 1909-ben épült meg a vasút, és az 1930-as évekre alakult ki a nyaralótelep, melynek házai közé lakóházak is épültek.
1910-ben 459 lakosa volt, melyből 457 magyar volt. Ebből 173 római katolikus, 161 református, 117 evangélikus volt.
A 20. század elején Zala vármegye Balatonfüredi járásához tartozott.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Dr. Szabó Dezső (MDF-SZDSZ)[3]
- 1994–1995: Dr. Szabó Dezső (független)[4]
- 1995–1998: Filep Miklós (független)[5]
- 1998–2002: Filep Miklós (független)[6]
- 2002–2006: Filep Miklós (független)[7]
- 2006–2010: Filep Miklós (független)[8]
- 2010–2014: Filep Miklós (független)[9]
- 2014–2019: Filep Miklós Lajos (független)[10]
- 2019-től: Filep Miklós (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 5,2% németnek, 0,7% cigánynak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41%, református 14,1%, evangélikus 5,2%, felekezet nélküli 13,8% (25,2% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
A község kiemelkedő műemléke a református templom. A templomot először a nevezetes 1333–1335 között készült pápai tizedjegyzék említi. Azt, hogy patricíniuma Szent István király, 1519-ben rögzíti oklevél. A török időkben elnéptelenedő falut később részben német telepesekkel népesítik be. Az újjáépülő faluban a református és az evangélikus hívek 1786-ban engedélyt kapnak a megújítás utáni közös templomhasználatra.
A templom építéstörténetét az 1984-1985-ös műemléki föltárás idején tárták föl. A sziklaszirten álló templom építését az építészek a 12. századra teszik. Zánka temploma a Balaton-felvidék egyik legrégebbi temploma. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka a hajó keleti oldalán nyíló szentély, amely Dejte és Hidegség szentélyéhez hasonlóan négyzetes alaprajzú épülettestbe foglalt rotunda volt egykor. S ahogyan Hidegségen is, itt a zánkai templomban is a későbbi fölújítások idején tornyot építettek az erős falú rotundára.
Ez a szentélytípus keleti eredetű. Pontosz, Kis-Ázsia, Egyiptom ősi templomai, szíriai és kopt keresztény templomok, majd Bizánc művészete őrizte meg ezt a típust és nyugaton is elterjedt (például fuldai Szent Mihály templom). Mindez, és a templom patrocíniuma (Szent István király) szintén a korai építést valószínűsíti.
A templom egy másik ritka építészeti vonása a hajónyi szélességű nyugati torony. Ennek a párhuzamai német területről ismertek. Főleg a Brandenburgi Őrgrófságban volt elterjedt forma. Ennek építési idejét a templomot föltáró régész a 13. századra teszi.
Zánka – Erzsébet-tábor[szerkesztés]
1962-től, a kezdeti úttörőpark létesítésének terve az idők folyamán úttörőváros-koncepcióvá növekedett. 1968 őszétől került sor a Zánka és Balatonakali községek között, a Cserkúti-patak völgyében fekvő Ság-puszta tereprendezésére és az infrastruktúra kiépítésére. 1969. augusztus 15-én helyezték el a jövendő "város" 90 kg-os süttői márványtömb alapkövét. Az építési munkák irányításával Mayer Antal mérnököt bízták meg, míg a generáltervezést az Általános Épülettervező Vállalat, a kivitelezési munkákat a Zala megyei Építőipari Vállalat végezte 17 vállalat és szövetkezet bevonásával. A központi épületet Kiss Imre tervezte.[13] 1969-től önkéntes ifjúsági építőtáborok fiataljai is részt vettek a munkában.
1972 nyarán érkeztek meg az első csoportok. A 3000 fő befogadására alkalmas komplexum hivatalos átadására végül 1975. május 25-én, a Nemzetközi Gyermeknapon került sor.[14] [15] Kádár János avatta fel Közép-Európa legnagyobb úttörőtáborát, a Balatoni Úttörővárost. A tó partján hajóállomás és kikötő, a 71-es főúton helyközi buszmegálló, a 29-es vasútvonalon megállóhely létesült Zánka-Úttörőváros néven. (1991 óta a Zánkafürdő nevet viseli és 2020-ban kapott új felvételi épületet.) Évente átlagosan 25 ezer, ebből a nyári szezonban 15 ezer gyerek táborozott itt.[16]
Az 1970-es évek végére Csillebérc a felnőtt-, Zánka pedig a gyermek-tisztségviselők képzésének központi módszertani bázisává vált. Az 1980-as évek második felére a szaktáboroztatás, azon belül a képzőművészet, a sport és a környezetvédelem valamint a hátrányos helyzetű gyermekek üdültetése vált jelentőssé. A nyári üdülő és szaktáborok mellett Zánka országos és nemzetközi rendezvényeknek, versenyeknek valamint nemzetközi táboroknak adott otthont.
Az 1989-1990-es évek fordulóján, a társadalmi és politikai rendszerváltás idején, az állami tulajdonú, »nemzeti gyermekintézmény« válságos időket élt át. Ezt a kritikus periódust gyakori névváltoztatások jellemezték, míg végül a Balaton északi partján fekvő egykori úttörőváros állami tulajdonban maradt és 1996. szeptember 1-jétől Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum, Oktatási és Üdültetési Kht.-ként, majd 2013-tól Zánka-Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. néven szolgálja a magyar gyermek- és ifjúsági turizmus, oktatás és sport ügyét. 2016-ban a kormány ingyenesen A Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány-nak adta. Az alapítvány 2017 nyarától belépődíjat kér a 22 éven át ingyenes strand használatáért. A külső látogathatóságot a péntektől vasárnapig tartó időszakra korlátozta.
2014 óta az Erzsébet-táborok égisze alatt tanévben ún. ottalvós osztálykirándulásokat, a nyári szünidőben pedig rászoruló gyermekek ezreit fogadja ingyenes üdülésre, heti váltású turnusokban.[17]
2020-ban nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek.[18]
Zánka látképe légi felvételen
Zánka, kikötő látképe
Erzsébet Üdülőközpont és Tábor, Zánka
A Balaton part madártávlatból Zánkánál
A Canter Borház légi felvételen, Zánkán
Kilátás Zánka felől a Balaton-felvidékre
Irodalom[szerkesztés]
- Mezősiné Kozák Éva (1993): Zánka, református templom. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 468. sz. TKM Egy. és OMH. Budapest
- Békefi Remig (1907): A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest
- Mezősiné Kozák Éva (1992): Kutatások a zánkai református templomban. Műemlékvédelmi Szemle, 1992/1. sz.
- Entz G., Gerő L. (1958): A Balaton-környék műemlékei. Budapest
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ ticket:2020111710007886
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Zánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Zánka Helységnévtár
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
- ↑ Zöldi Anna - Úttörőnek kedve mindig jó… / A Zánkai Úttörőtábor múltja és jelene Építészfórum, 2020.08.22.
- ↑ Ezen a napon: átadják a zánkai úttörőtábort (múlt-kor történelmi magazin, 2012.05.25.
- ↑ Bertus-Barcza Péter - A zánkai úttörőtábor átadása (National Geographic, 2007.05.25.)
- ↑ Zánka, a gyermekek városa Északipart online, 2019.07.29
- ↑ Erzsébet-táborok
- ↑ Hegedűs Gergely - Így folytatódik a ma 45 éves zánkai gyerektábor felújítása (magyarépitők.hu, 2020.05.25.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A község honlapja
- Európai borutak portál
- Zánka az utazom.com honlapján
- Zánka elhelyezkedése (Google Térkép)
- Zánka.lap.hu - linkgyűjtemény
|
