Gerő László (építész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gerő László
Született 1909. május 24.
Szombathely
Elhunyt 1995. január 19. (85 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építésztörténész,
egyetemi oktató
Kitüntetései Ybl Miklós-díj
Sírhely Farkasréti temető

Gerő László (Szombathely, 1909. május 24.Budapest, 1995. január 19.) építésztörténész, a hazai műemlékvédelem egyik kiemelkedő szakértője.

Élete[szerkesztés]

1909. május 24-én született Szombathelyen. Apja Gerő László földmérő mérnök, térképész volt. A középiskola befejezése után Budapesten, a József Műegyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1932-ben szerzett építészmérnöki diplomát, majd 1941-ben műszaki doktori oklevelet.

19351938 között kisebb megszakításokkal a római Magyar Akadémián tanult ösztöndíjjal, ahol tanulmányozta Róma városépítészetét és a Santo Stefano (Szent István) Rotondo templom építészetét. Az 19391949 közötti években – Rómából hazatérve – a Fővárosi Tanács Magasépítési Osztályán dolgozott mérnökként.

Az 1940-es években kidolgozta a budai várnegyed rendezési tervét. 1941-ben első nagyszabású munkája az óbudai amfiteátrum helyreállítása és városképbe helyezése volt. A második világháború utáni években többek között a Belvárosi plébániatemplom, a Budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállításával foglalkozott, majd megtervezte és irányította a Budai várnegyed helyreállítását. Dolgozott a sárospataki Vörös-torony, a Szigligeti vár, a révfülöpi templom, a Nagyvázsonyi vár, a sopronbánfalvai Mária-Magdolna templom, a badacsonyi, Szegedy Róza-ház helyreállításán.

1957-től az Országos Műemléki Felügyelőség Építési Osztályát vezette. 1960-as években elvégezte a műemléki jelentőségű területek és műemléki környezetek kijelölését és szorgalmazta védetté nyilvánításukat.

Gerő László a Műegyetemen is tanított „Műemlékvédelmet”. Munkája során kezei alól több tehetséges fiatal szakember került ki, akik tanítványaként a magyar műemlékvédelem és helyreállítás elismert szakemberei lettek.

1980-ban Lékai László bíboros esztergomi érsek megbízásából a római Szent Péter-székesegyházban megtervezte és felépítette a „Magyarok kápolnáját”.

Elismerései[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

  • A római Santo Stefano Rotondo, a magyarok nemzeti temploma; MTA Római Történeti Bizottsága, Bp., 1940
  • Megelőző műemlékvédelem; Múzeumok és Műemlékek Országos Központja–Magasépítési Tudományos Egyesület, Bp., 1950
  • Magyar építészet haladó hagyományai; összeáll. Gerő László; Építőipari, Bp., 1951
  • Magyar városépítés; Mérnöki Továbbképző Intézet, Bp., 1952 (Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából)
  • A budai vár helyreállítása; Közoktatási, Bp., 1952
  • Radnóti Aladár–Gerő László: A Balaton régészeti és történeti emlékei; Közoktatási, Bp., 1952
  • Dercsényi Dezső–Gerő László: A sárospataki Rákóczi-vár; fotó Falus Károly, Petrás István; Képzőművészeti Alap, Bp., 1953 (Magyar műemlékek)
  • Magyar városképek; Építőipari, Bp., 1953 (Mérnöki továbbképző kiadványok. Építőművészet kérdései)
  • Dunántúli városok építészeti jellege; Mérnöki Továbbképző Intézet, Bp., 1953 (Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából)
  • Útmutató a topográfiai munka vár-anyagához; Akadémiai, Bp., 1953
  • Magyar építészet. A XIX. század végéig; szerk. Gerő László; Építésügyi, Bp., 1954 (németül is)
  • Eger; Képzőművészeti Alap, Bp., 1954 (Magyar műemlékek)
  • A budai vár; Társadalom- és Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat, Bp., 1954 (Útmutató az ismeretterjesztő előadások előadói számára)
  • Műemlékeink védelme; Egyetemi Ny., Bp., 1954 (Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára)
  • Magyarországi várépítészet. Vázlat a magyar várépítés fejezeteiről; Művelt Nép, Bp., 1955
  • Tata települése és műemlékei; Felsőoktatási Jegyzetellátó, Bp., 1955 (Mérnöki Továbbképző Intézet 1953-54. évi előadássorozatából)
  • Magyar építészet a XIX. század második felében. Romantikus és eklektikus stílusok; Egyetemi Ny., Bp., 1955 (Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára)
  • A pesti belvárosi plébániatemplom; Képzőművészeti Alap, Bp., 1956 (Műemlékeink)
  • Eger; Képzőművészeti Alap, Bp., 1957 (Magyar műemlékek)
  • Entz Géza–Gerő László: A Balaton környék műemlékei; Képzőművészeti Alap, Bp., 1958 (Magyar műemlékek)
  • Építészeti műemlékek feltárása, helyreállítása és védelme; Műszaki, Bp., 1958
  • Az építészeti stílusok; Gondolat, Bp., 1958 (Ismerjük meg...)
  • A siklósi vár; Képzőművészeti Alap, Bp., 1958 (Műemlékeink)
  • Pápa; munkatárs Sedlmayr János; Műszaki, Bp., 1959 (Városképek – műemlékek)
  • Budapest; Seemann, Leipzig, 1966 (Kunstgeschichtliche Städtebücher)
  • Felfedező úton épületeink között; Gondolat, Bp., 1966
  • Magyar várak; Műszaki, Bp., 1968
  • Ostromverte várak; szerk. Gerő László, bev. Bajor Nagy Ernő; Corvina, Bp., 1969 (angolul, franciául, németül is)
  • Történelmi városrészek; Műszaki, Bp., 1971
  • Pest-Buda építészete az egyesítéskor; Műszaki, Bp., 1973
  • Várépítészetünk; főszerk. Gerő László; Műszaki, Bp., 1975
  • Régi orosz építészet; Műszaki, Bp., 1977
  • Történelmi városmagok; Corvina, Bp., 1978 (Építészeti hagyományok)
  • A Budai Várnegyed; Corvina, Bp., 1979 (angolul, németül, oroszul is)
  • Budai középkori királyi vár és várpalota helyreállítása 1948-1966 (1979)
  • A helyreállított budai vár; Műszaki, Bp., 1980
  • Magyar várak; Hírlapkiadó, Bp., 1981
  • Magyar műemléki ABC; Műszaki, Bp., 1984
  • Műemlékről mindenkinek; Műszaki, bp., 1987
  • Magyarországi zsinagógák; főszerk. Gerő László; Műszaki, Bp., 1989
  • Az építészeti stílusok; 2. átdolg. kiad.; Holnap, Bp., 1994
  • Mátyás király budai palotája; De Csejte, Kiskőrös, 1994 (Középkori Magyarország)

Források[szerkesztés]

  • Architeca Hungarica, a Magyar Múzeumok Honlapja ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület
  • Vasi Múzeumbarát Egylet
  • Sedlmayr János: Dr. Gerő László, 1909-1995; ÉTK, Bp., 2006 (A magyar műemlékvédelem nagyjai)
  • Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok; szerk. Pamer Nóra; OMvH, Bp., 1994 (Művészettörténet – műemlékvédelem)

Hivatkozások[szerkesztés]