Litér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Litér
170708 6b Litér (50).jpg
Litér címere
Litér címere
Litér zászlaja
Litér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásBalatonalmádi
Jogállás község
Polgármester Varga Mihály (független)[1]
Irányítószám 8196
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség2168 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség169,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Litér (Magyarország)
Litér
Litér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 04″, k. h. 18° 00′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 04″, k. h. 18° 00′ 41″
Litér (Veszprém megye)
Litér
Litér
Pozíció Veszprém megye térképén
Litér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Litér témájú médiaállományokat.

Litér község Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Litér a Balaton-felvidék keleti szélén, a litéri törés mentén fekszik, Balatonfűzfőtől 5 kilométerre északra, a 8-as főúttól bő 2 kilométerre délre, Veszprémtől pedig 9 kilométerre keletre. Több, egymástól korban és stílusban eltérő településrészből áll, sőt a közigazgatási területének van egy teljesen különálló, exklávé jellegű része is, a központtól néhány kilométerre délkeletre, Balatonfűzfő ipari övezetének északi része és Papkeszi között; ez utóbbi területrész lényegében lakatlan.

A 72-es főút közvetlenül a belterülete keleti szélén húzódik, hozzávetőlegesen délkelet-északnyugati irányban. A község területének déli részén ágazik ki a főútból, annak 3. kilométere közelében, kelet felé a 7216-os út, Királyszentistván és Sóly irányában, valamint itt ér véget a 7202-es út is, amely Berhida és Székesfehérvár térségével kapcsolja össze a települést. Exklávé jellegű, lakatlan külterületén egy szakaszon áthalad a 710-es főút és a 7213-as mellékút is.

Története[szerkesztés]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Ertl Pál (független)[3]
  • 1994–1998: Ertl Pál (független)[4]
  • 1998–2000: Dr. Horváth Balázs Béláné (független)[5]
  • 2001–2002: Ertl Pálné (független)[6][7]
  • 2002–2006: Szedlák Attila (független)[8]
  • 2006–2010: Szedlák Attila (független)[9]
  • 2010–2014: Szedlák Attila (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Szedlák Attila (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Varga Mihály (független)[1]

A településen 2001. február 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12]

A 2019. október 13-án megtartott rendes polgármester-választás után Litéren nem lehetett jogerős eredményt hirdetni, mert az egyik jelölt (a választáson minimális szavazatszámmal alulmaradt korábbi fideszes polgármester) fellebbezést nyújtott be, és végül a Győri Ítélőtáblának kellett döntenie a kérelem ügyében. A táblabíróság úgy határozott, hogy a Pk.IV.25.674/2019/4. számú döntésével elrendeli a szavazás megismétlését a polgármester-választás tekintetében, a település 1. szavazókörében.[13] A megismételt szavazás időpontját 2019. november 10-re tűzték ki; ezen a korábbi polgármester hat szavazattal kapott kevesebbet független kihívójánál.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,8% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 15,3%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 21,6% (27,1% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

A 11. századtól a veszprémi püspökség káptalani testülethez tartozó falu és a temploma a 15. századtól már magánföldesurak birtokába került. A falu temploma feltételezetten Árpád-kori. Alaprajzi rendszere: egyhajós, keletelt, egyenes záródású szentéllyel. A templomot a későbbiekben bővítéssel részben átalakították.

A napjainkban látható - simára vakolt falfelület előtt álló - homokkőből épült díszes udvari déli (oldal)kapuja egy már korábban meglevő, szerényebb kapu helyén készült, a 13. század második felében. A kapuépítmény román stílusú architektúráját a franciaországi Chartresben kialakult oszlopszobros kaputípus első magyarországi jelentkezésének tekintik.

A kifelé szélesedő bejárat (kapubéllet) feletti timpanon-formájú háromszög mező félkörszerű – csak nagyon diszkréten szamárhát-ívelésű - mélyületében eredetileg „Krisztus az angyalok közt” témájú relief-ábrázolás volt, ez ma csak helyének maradványaiból következtethető. A kifelé szélesedő bejárat nyugati oldalán az idősebb Jakab-apostol szoboralakja látható. Feltételezhető, hogy a hasonló, keleti oldali elpusztult szobor Péter-apostolt ábrázolhatta. Az oldali oszloplábazatok alatt egy-egy hason fekvő, mellső mancsai közt emberfejet tartó oroszlánok helyezkednek el. Ugyancsak román koriak a növény- és állatmotívumos oszlopfejezetek és párkányelemek is. A 18. században ide telepedett reformátusok állították helyre az időközben leromlott állapotú templomot. Ma is a reformátusok templomaként működik. Belső puritán jellegű kialakítása, fa karzatai és bútorzata is erre jellemző. A műemlék régészeti kutatását, feltárását és helyreállítását az Országos Műemléki Felügyelőség 1965.1968. között végezte el.

Litéren halt mártírhalált 1945. március 23-án egy szovjet katona golyója által Bódi Mária Magdolna.


Képgaléria[szerkesztés]

Források és irodalom[szerkesztés]

  • Litér monográfiája, az önkormányzat kiadásában és dr. Hudi József szerkesztésében, Litér történelméről.
  • Ila B. - Kovacsics J.: Veszprém megye helytörténeti lexikona I-II. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Litér települési megismételt választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. november 10. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.
  3. Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  6. a b A 2001. február 11-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. február 11. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9. Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  10. Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  11. Litér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  12. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  13. A Győri Ítélőtábla döntése a litéri polgármester-választás tárgyában (magyar nyelven) (pdf). Győri Ítélőtábla, 2019. október 28. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  14. Litér Helységnévtár

További információk[szerkesztés]