Bagod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Felsőbagod szócikkből átirányítva)
Bagod
Bagod légifotója
Bagod légifotója
Bagod címere
Bagod címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Sipos Ferenc[1]
Irányítószám 8992
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 1270 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 75,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bagod (Magyarország)
Bagod
Bagod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 07″, k. h. 16° 44′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 07″, k. h. 16° 44′ 38″
Bagod (Zala megye)
Bagod
Bagod
Pozíció Zala megye térképén
Bagod weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bagod témájú médiaállományokat.

Bagod község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Zalaegerszegtől 5 km-re nyugatra a Zala folyó bal partján a 76-os főút mellett fekszik. A Zala völgye itt viszonylag keskeny, alig egy kilométer.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

A határában (Csurgaszi csárdánál) ágazik le a főútvonalról egy, a 76-os főúttal összekötő út, Zalalövő irányában. A településen áthalad a Zalaegerszeget Őriszentpéterrel és Szlovéniával összekötő Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal, melyen korábban két megálló is volt: Bagod megállóhely és Csurgaszi csárda megállóhely, de már csak az előbbi működik. A Csurgaszi csárdai megállóhelyet nyomvonalkorrekció miatt hagyták fel 2009-ben, ott az egykori sínek helyén ma már a Zala-völgyi kerékpárút húzódik.[4] A községbe Zalaegerszegről sűrűn járnak autóbuszok.

Története[szerkesztés]

A mai Bagod három község egyesítésével keletkezett. Alsóbagod és Vitenyédszentpál 1944-ben egyesült Bagodvitenyéd néven, ez pedig 1977-ben egyesült Felsőbagoddal és az így létrejött község kapta a Bagod nevet.

Vitenyédszentpál nevének első említese 1247-ből való Wythenyed néven.[5] A 13. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, késő román stílusú, Szent Pál tiszteletére emelt körtemplom. A 14. század elején két Bagodról tudni Alsó-Bagodról (vagy Egyházasbagod) és Felső-Bagodról, amelyek egymással rivalizáltak.

A törökök a településen adót szedtek. Báró gyöngyösi Nagy Ferenc (†1704), Kanizsával szembeni végek főkapitány-helyettese, egerszegi főkapitány, megszerezte az alsó- és felsőbagodi települést (az 1702. január 9.-én készített összeírásban szerepelt mint a két település egyetlen földbirtokosa).[6] Az egyik lánya, báró gyöngyösi Nagy Sára férjhez ment báró kissennyei Sennyey Sándorhoz, aki megörökölte a két települést. Az ő gyermekük báró Sennyey Antal (1713-1771), pallini Inkey Petronella (1722-1796) férje. A Bagody familia porcióját örökbe megvévén, báró Nagy Perenc egész Bagodot örökének tartotta és malmot is épittett. Az egyik lányától váltott ki bizonyos részt Foky János, aki onnantól birtokos lett a településen.

Az egyik birtokos nemes Sümeghy Mihály, aki Zala vármegye főjegyzője volt 1716. szeptember 8. és 1727. augusztus 4. között. Felesége, nemes Foky Judit révén lett birtokos, mivel az úrnő az apjától, nemes Foky János (†1729) Vas vármegye alispánjától örökölt birtokot. Fia, nemes Sümeghy Ferenc (1723-c. †1766), táblabíró, Bagodban született, valamint feleségétől, pókafalvi Póka Marianna (1728-1797) úrnőtől született gyermekei is: köztük boldogfai Farkas Jánosné és lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757-1832) királyi tanácsos, zalai alispán.

Az 1768-ban kelt urbárium szerint Alsó-Bagodban 20 hold szántó, 6 szekér rét van. Ekkor 6 földesúr él a faluban: báró kisennyei Sennyeyné, özvegy nemes Sümeghy Ferencné Póka Marianna, özvegy besenyői és velikei Skublics Sándorné lukafalvi Zarka Anna, forintosházi Forintosné és miskei és monostori Thassy László árvái. A reformkorban Skublics Károly helyi középbirtokos felajánlotta 790 műből álló (összesen 1954 kötet) magánkönyvtárát Zala vármegyének. A 19. század elején boldogfai Farkas János (1774-1847) táblabíró pénzen vásárolta meg báró Sennyeytől az alsó- és felsőbagodi földbirtokait, és ott telepedett le családjával. Az ő fia, boldogfai Farkas Imre (1811-1876) főszolgabíró, családi magánkápolnát építtetett a község temetőjén.

Szent Pál kápolna, Bagod-Szentpál (Vitenyédszentpál)

A tanácsrendszerben Bagodvitenyéd majd Bagod a 60-as évektől közös tanácsi székhely volt, melyhez a 80-as években Boncodfölde, Hagyárosbörönd Kávás és Zalaboldogfa tartozott társközségként. A helyiek közül a legtöbben Zalaegerszegen a ruha- illetve tejiparban találnak munkát, helyben gépállomás létesült, a későbbi Mezőgép, illetve Zalagép.

A rendszerváltás után a volt székhelyközségből és a társközségekből megalakultak az önálló önkormányzatok. A megalakulás után létrejött körjegyzőség rövid időn belül megszűnt és így Bagodban 1992-től önálló polgármesteri hivatal működött. 2001-től a település ismét körjegyzőségi székhely, Hagyárosbörönd községgel egy körjegyzőséghez tartozik.

Bagodi római katolikus plébánosok[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Szentpál (Vitenyédszentpál) falurészben 2002-ben helyreállították a műemlék temetőkápolnát, melynek szentélye a 13. században eredetileg rotundának épült. Ezt 1755-ben kelet felé kibővítették és tornyot építettek rá.[7]
  • A Boldogfai Farkas-kúria, amely a település faluháza. Makovecz Imre építész alakította át 1986-ban.

Híres bagodiak[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Források[szerkesztés]

  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
  • Káldi Gy. (2002): A Bagodvitenyéd-szentpáli római katolikus temetőkápolna műemléki helyreállítása, illetve néhány adalék annak építéstörténetéhez. Műemlékvédelem, 46. 5. sz. 279-286.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bagod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2017. augusztus 8. (Hozzáférés: 2017. január 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=cscs
  5. A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  6. http://archives.hungaricana.hu/en/urbarium/view/1743/?document=1&query=SZO%3D(boldoghfa)&pg=5&bbox=-1645%2C-3143%2C3829%2C7
  7. A Szent Pál kápolna. Műemlékem.hu

További információk[szerkesztés]