Farkas Dénes (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Boldogfai Farkas Dénes
Boldogfai Farkas Dénes képviselő.jpg
Született 1884. október 1.
Felsőbagod
Elhunyt 1973. augusztus 11. (88 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Szentjánosi Szűcs Mária (18911956)
SzüleiFarkas József
Foglalkozása jogász, képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogfai Farkas Dénes témájú médiaállományokat.

Boldogfai Farkas Dénes Imre Gábor (Felsőbagod, 1884. október 1.Budapest, 1973. augusztus 11.) magyar nemesi származású gazdálkodó, politikus és országgyűlési képviselő, 1956-ban a Demokrata Néppárt korelnöke.[1][2]

Élete[szerkesztés]

Boldogfai Farkas Dénesné szentjánosi Szűcs Mária (18911956)

1884-ben született a római katolikus nemesi boldogfai Farkas családba Felsőbagodban (a mai Bagod), boldogfai Farkas József (18571951), politikus, országgyűlési képviselő, birtokos, és a lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarjának, lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (18571924) másodszülött fiaként. Apai nagyapja, boldogfai Farkas Imre (18111876), jogász, földbirtokos, táblabíró, aki zalaegerszegi főszolgabíró volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt. Anyai nagyszülei lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (18191869), jogász, söjtöri földbirtokos, aki szintén főszolgabíró volt a forradalom alatt, majd később, országgyűlési képviselő 1865-ben és 1869-ben, és egyben Deák Ferencnek jó barátja is volt, valamint Sümeghy Ferencné sellyei Séllyey Magdolna (18221901) voltak. Farkas Dénes bátyjai, dr. boldogfai Farkas Tibor (1883-1940), országgyűlési képviselő, és boldogfai Farkas Kálmán (18801944), zalai főszolgabíró voltak. Farkas Dénes egyetlen apai ági unokatestvére dr. udvardi és básti Udvardy Jenő kormányfőtanácsosné boldogfai Farkas Margit (18881972) földbirtokos, a Zala megyei Magyar Nők Szentkorona Szövetsége ügyvezető elnöke, a Göcseji Egyesület társelnöke.

Gyerekkorában Sopronban élt és a soproni bencés gimnáziumba járt Tibor és Kálmán testvéreivel együtt. Az érettségi vizsgat után a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián végzett, és hamarosan Söjtörön gazdálkodott és bérbe vette a szombathelyi papnevelde, Győrtől 20 kilométerre levő mezőörsi földbirtokát is. Söjtöri gazdálkodási évei alatt nagy szenvedéllyel foglalkozott a lovakkal. 1916-ban megvette az 1905. évi Szent István-díjat elnyerő Grignanót, hogy félvérménesét feljavítsa.[3] Édesanyja elhunyta után a Sümeghy családtól örökölt egy 442 holdas földbirtokot Söjtörön.[4]

Dénes a politikába főképpen apján, aki a Katolikus Néppárt színeiben országgyűlési képviselő is volt, illetve a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezeteken keresztül kapcsolódott be először (igaz még anyai nagyapja, lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc, is volt képviselő 18651868 közt). Dénes az 1930-as években csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz, amiben aktív szerepet játszott. Írásai és cikkei főleg a Szabadságban, a Magyarságban és a Magyar Nemzetben jelentek meg.

A nyilas puccsot követően (1944. október 19.) visszavonult söjtöri birtokára. A háború után, 1946-ban a Kisgazdapárt Zala megyei ügyvezető elnöke, egy év múlva, 1947-ben társelnöke volt. Közben 1947. augusztus 10-ig felelős kiadója volt a Független Zala című pártlapnak. Az 1945-ös nemzetgyűlési választásonon a párt Zala megyei listáján indult, de nem szerzett mandátumot. 1947-ben pártja balra tolódása elleni tiltakozásul kilépett az FKGP-ből, és a Demokrata Néppárthoz csatlakozott, aminek Zala megyei listájáról aztán az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választáson az Országgyűlésbe jutott.[5]

Az időközben végrehajtott földreform után 60 hektáros birtoka maradt, melyet 1949-ben kényszerült felajánlani az Alsófakosi Állami Gazdaságnak. Mandátumának lejárta (1949) után teljesen visszavonult a közélettől. Ennek ellenére az új rendszer megfosztotta minden vagyonától, és Söjtör szélére telepítette ki. Innen lányához költözött Budapestre, az 1956-os forradalom is ott érte. Mint a Demokrata Néppárt egykori képviselőinek korelnöke (legidősebb tagja), 1956. november 1-jén a Kossuth Rádióban felhívást tett közzé a DNP újjászervezésére.[6] 22.20 órakor rövid beszédében jelentette be az ország közvéleményének a Demokrata Néppárt újbóli működésének elindítását. Pár mondatban összefoglalta, hogy pártjuk 1947-es alapon áll, ellenzéki marad, elutasítva bármiféle koalícióba való belépést. Ugyanakkor támogatta a kormánynak a rend fenntartásában, az élet-és vagyonbiztonság terén tett erőfeszítéseit. Felkérte a párt volt tagjait, választóit valamint minden volt képviselőjét, hogy csatlakozzanak hozzájuk, és kezdjék meg a pártszervezést. (A fővárosi pártszervezők némelyike a velük nem egyeztetett bejelentés után a kilépett demokrata néppárti képviselők visszahívásának ezzel a módjával nem értett egyet.) A rádióadásban elhangzott bejelentésnek a külföldi rádióállomásoknál lejegyzett szövegét a forradalom alatti több hírt összegyűjtve Farkas Dénes volt párt-és képviselőtársa, dr. Varga László, a Szabad Európa Bizottság munkatársa adta ki első ízben még az emigrációban, 1957-ben.

Előtte október 30-án levélben Nagy Imre miniszterelnököt is tájékoztatták (Keresztes Sándor, Mihelics Vid, Székely Imre Kálmán és az ő aláírásával) a párt újjáalakulásáról.[7] A forradalom bukása után az újonnan alakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány izgatás címén bíróság elé állította, ahol két év felfüggesztett börtönre ítélték. A megtorlások során 1957-ben internálták és három hónapot le is kellett töltenie kiszabott büntetéséből a Márianosztrai Fegyház és Börtönben. Szabadulása után teljesen visszavonult a politikától és visszaköltözött lányához Budapestre. Ott is érte a halál 1973. augusztus 11-én.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Feleségül vette 1912. október 27.-én Magyargencsen az ágostai hitvallású nemesi származású szentjánosi Szűcs Mária Stefánia (*Magyargencs, 1891. július 13. – †Söjtör, 1956. február 6.) kisasszonyt, akinek a szülei szentjánosi Szűcs István (1862-1925) huszár alezredes,[8] és szentmártoni Radó Mária (1868-1945) voltak.[9][10] A menyasszony apai nagyszülei idősebb szentjánosi Szűcs István (18271890), földbirtokos,[11] és nagyszigeti Szily Vilma (18311920) asszony voltak;[12] az anyai nagyszülei szentmártoni Radó Ignác (18071877), földbirtokos, Vas vármegyei főszolgabíró,[13] és ajkai Ajkay Cecília (18211885) asszony voltak.[14] Az esküvőn a tanúk szentmártoni dr. Radó Gyula és boldogfai Farkas Kálmán voltak. Boldogfai Farkas Dénes és szentjánosi Szűcs Mária házasságából született:

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Zsumbera Árpád: Old boy. Boldogfai Farkas Dénes élete; Barankovics Alapítvány–Gondolat, Bp., 2019 (75 éves a Kereszténydemokrata Néppárt)