Ugrás a tartalomhoz

Farkas Dénes (politikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldogfai Farkas Dénes
Született1884. október 1.
Felsőbagod
Elhunyt1973. augusztus 11. (88 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSzentjánosi Szűcs Mária (1891–1956)
SzüleiFarkas József
Foglalkozásajogász, képviselő
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1947–1949)
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogfai Farkas Dénes témájú médiaállományokat.

Boldogfai Farkas Dénes Imre Gábor (Felsőbagod, 1884. október 1. – Budapest, 1973. augusztus 11.) magyar nemesi származású mezőgazdász, nagybirtokos, a Felsődunántuli Bérlők Egyesületének elnöke,[1] megyebizottsági és mezőgazdasági kamarai tag, politikus és országgyűlési képviselő, 1956-ban a Demokrata Néppárt korelnöke.[2][3]

Családja és származása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Boldogfai Farkas Dénesné szentjánosi Szűcs Mária (1891–1956)

1884-ben született a római katolikus nemesi boldogfai Farkas családba Felsőbagodban (a mai Bagod), boldogfai Farkas József (1857–1951), politikus, országgyűlési képviselő, birtokos, és a lovászi és szentmargitai Sümeghy család sarjának, lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (1857–1924) másodszülött fiaként. Apai nagyapja, boldogfai Farkas Imre (1811–1876), jogász, földbirtokos, táblabíró, aki zalaegerszegi főszolgabíró volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt. Anyai nagyszülei lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc (1819–1869), jogász, söjtöri földbirtokos, aki szintén főszolgabíró volt a forradalom alatt, majd később, országgyűlési képviselő 1865-ben és 1869-ben, és egyben Deák Ferencnek jó barátja is volt, valamint Sümeghy Ferencné sellyei Séllyey Magdolna (1822–1901) voltak. Farkas Dénes bátyjai, dr. boldogfai Farkas Tibor (1883-1940), országgyűlési képviselő, és boldogfai Farkas Kálmán (1880–1944), zalai főszolgabíró voltak. Farkas Dénes egyetlen apai ági unokatestvére dr. udvardi és básti Udvardy Jenő kormányfőtanácsosné boldogfai Farkas Margit (1888–1972) földbirtokos, a Zala megyei Magyar Nők Szentkorona Szövetsége ügyvezető elnöke, a Göcseji Egyesület társelnöke. Édesanyja révén nagybátyja nemes Csertán Károly (1845–1919), Zala vármegye alispánja, földbirtokos, akinek a felesége lovászi és szentmargitai Sümeghy Magdolna (1855–1929) volt.

Élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyerekkorában Sopronban élt és a soproni bencés gimnáziumba járt, Tibor és Kálmán nevű fivéreivel együtt. Az érettségi vizsga után a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián tanult tovább, végzés után pedig rövidesen Söjtörön kezdett gazdálkodni, illetve bérbe vette a szombathelyi papnevelde Győrtől 20 kilométerre levő 1419 kataszter holdas mezőörsi földbirtokát is.[4] Söjtöri gazdálkodási évei alatt nagy szenvedéllyel foglalkozott a lovakkal. 1916-ban megvette az 1905. évi Szent István-díjat elnyerő Grignanót, hogy félvérménesét feljavítsa.[5] Édesanyja elhunyta után a Sümeghy családtól örökölt egy 442 holdas földbirtokot Söjtörön.[6] 1918-tól önállóan vezette a püspökalapi birtokot. Községi képviselő, megyebizottsági és mezőgazdasági kamarai tag, a Felsődunántuli Bérlők Egyesületének elnöke is volt.[7]

A politikába eleinte főképpen apja révén – aki a Katolikus Néppárt színeiben országgyűlési képviselő is volt –, illetve a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezeteken keresztül kapcsolódott be (bár anyai nagyapja, lovászi és szentmargitai Sümeghy Ferenc is volt képviselő 1865–1868 közt). Az 1930-as években csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz, amiben aktív szerepet játszott. Írásai és cikkei főleg a Szabadságban, a Magyarságban és a Magyar Nemzetben jelentek meg.

A nyilas puccsot követően (1944. október 19.) söjtöri birtokára vonult vissza. A háború után, 1946-ban a Kisgazdapárt Zala megyei ügyvezető elnöke, egy év múlva, 1947-ben társelnöke lett. Közben 1947. augusztus 10-ig felelős kiadója volt a Független Zala című pártlapnak is. Az 1945-ös nemzetgyűlési választáson a párt Zala megyei listáján indult, de nem szerzett mandátumot. 1947-ben pártja balra tolódása elleni tiltakozásul kilépett az FKGP-ből, és a Demokrata Néppárthoz csatlakozott, aminek Zala megyei listájáról aztán az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választáson az Országgyűlésbe jutott.[8]

Az időközben végrehajtott földreform után 60 hektáros birtoka maradt, de 1949-ben azt is kénytelen volt felajánlani az Alsófakosi Állami Gazdaságnak. Mandátumának lejárta (1949) után teljesen visszavonult a közélettől, ennek ellenére az új rendszer megfosztotta minden vagyonától, és Söjtör szélére telepítette ki. Innen lányához költözött Budapestre, ott érte az 1956-os forradalom is. Mint a Demokrata Néppárt egykori képviselőinek korelnöke (legidősebb tagja), 1956. november 1-jén a Kossuth Rádióban felhívást tett közzé a DNP újjászervezésére.[9] 22.20 órakor rövid beszédében jelentette be az ország közvéleményének a Demokrata Néppárt újbóli működésének elindítását. Pár mondatban összefoglalta, hogy pártjuk 1947-es alapon áll, ellenzéki marad, elutasítva bármiféle koalícióba való belépést. Ugyanakkor támogatta a kormánynak a rend fenntartásáért, illetve az élet-és vagyonbiztonság terén tett erőfeszítéseit. Felkérte a párt volt tagjait, választóit, valamint minden volt képviselőjét, hogy csatlakozzanak hozzájuk, és kezdjék meg a pártszervezést. (A fővárosi pártszervezők némelyike a velük nem egyeztetett bejelentés után, a kilépett demokrata néppárti képviselők visszahívásának ezzel a módjával nem értett egyet.) A rádióadásban elhangzott bejelentésnek a külföldi rádióállomásoknál lejegyzett szövegét a forradalom alatti több hírt összegyűjtve Farkas Dénes volt párt- és képviselőtársa, dr. Varga László, a Szabad Európa Bizottság munkatársa adta ki első ízben még az emigrációban, 1957-ben.

Előtte október 30-án levélben Nagy Imre miniszterelnököt is tájékoztatták (Keresztes Sándor, Mihelics Vid, Székely Imre Kálmán és az ő aláírásával) a párt újjáalakulásáról.[10] A forradalom bukása után az újonnan alakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány izgatás címén bíróság elé állította, ahol két év felfüggesztett börtönre ítélték. A megtorlások során 1957-ben internálták és három hónapot le is kellett töltenie kiszabott büntetéséből a Márianosztrai Fegyház és Börtönben. Szabadulása után teljesen visszavonult a politikától és visszaköltözött lányához Budapestre. Ott is érte a halál 1973. augusztus 11-én.

Házassága és gyermekei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A szentjánosi Szűcs család címere (a Siebmacher féle könyvből)

1912. október 27-én kötött házasságot Magyargencsen az ágostai hitvallású, nemesi származású szentjánosi Szűcs Mária Stefániával (Magyargencs, 1891. július 13. – Söjtör, 1956. február 6.), akinek a szülei szentjánosi Szűcs István (1862-1925) huszár alezredes[11] és szentmártoni Radó Mária (1868-1945) voltak.[12][13] A menyasszony apai nagyszülei idősebb szentjánosi Szűcs István (1827–1890) földbirtokos[14] és nagyszigeti Szily Vilma (1831–1920),[15] az anyai nagyszülei szentmártoni Radó Ignác (1807–1877), táblabíró, magyargencsi földbirtokos, a dunántúli ágostai hitvallású egyházkerület felügyelője, 1842-től Vas vármegyei főszolgabíró,[16] és ajkai Ajkay Cecília (1821–1885) voltak.[17] A szentjánosi Szűcs család őse Szűcs Gergely 1709. május 12-én címeres nemeslevelet szerzett adományban I. József magyar királytól. A "szentjánosi" nemesi előnév adományozásában 1886. szeptember 19-én Szűcs István (1827–1890) részesült.[18] A szentmártoni Radó családnak az őse Radó Péter 1619. május 8-én szerzett címeres nemeslevelet II. Ferdinánd magyar királytól.[19][20] Boldogfai Farkas Dénes és szentjánosi Szűcs Mária esküvőjén a tanúk feladatait szentmártoni dr. Radó Gyula (1868–1926), Vas vármegye főjegyzője, nagybirtokos, és boldogfai Farkas Kálmán (1880–1944) főszolgabíró, földbirtokos látták el.[21] Házasságukból két gyermek született:

Származása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
boldogfai Farkas Dénes családfája

boldogfai
Farkas Dénes Imre Gábor
(Felsőbagod, 1884. október 1. –
Budapest, 1973. augusztus 11.)
politikus, országgyűlési képviselő, 1956-ban a Demokrata Néppárt korelnöke, földbirtokos		 Apja:
boldogfai
Farkas József
(Alsóbagod, 1857. január 28. –
Söjtör, 1951. október 17.)
jogász, politikus, országgyűlési képviselő, földbirtokos		 Apai nagyapja:
boldogfai
Farkas Imre János Lipót
(Boldogfa, 1811. november 16. –
Alsóbagod, 1876. május 25.)
jogász, főszolgabíró, táblabíró, földbirtokos		 Apai nagyapai dédapja:
boldogfai
Farkas János Nepomuk
(Boldogfa, 1774. június 6.-
Alsóbagod, 1847. május 5.)
jogász, táblabíró, zalai helyettes alispán, földbirtokos
(Szülei: boldogfai Farkas János, Zala vármegye főjegyzője, Zala vármegyei Ítélőszék elnöke, táblabíró, földbirtokos és lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit)
Apai nagyapai dédanyja:
besenyői és velikei
Skublics Angéla Cecília
(Bessenyő, 1775. április 7.-
Bagodvitenyéd, 1839. november 25.)
(Szülei: besenyői és velikei Skublics János és zalalövői Csapody Erzsébet)
Apai nagyanyja:
Horváth Alojzia
(Zalaegerszeg, 1831. április 12. –
Alsóbagod, 1919. február 15.)		 Apai nagyanyai dédapja:
Horváth Imre
(Zalaegerszeg, 1793. október 29.
– Alsóbagod, 1865. június 22.)
zalaegerszegi szíjgyártó
(Szülei: Horváth András és Kerlin Erzsébet)
Apai nagyanyai dédanyja:
Prunner Rozália
(Szombathely, 1797. december 27.
– Alsóbagod, 1865. január 11.)
(Szülei: Prunner Mihály és Petkó Erzsébet)
Anyja:
lovászi és szentmargitai
Sümeghy Rozália
(Söjtör, 1857. december 19. –
Felsőbagod, 1924. március 27.)		 Anyai nagyapja:
lovászi és szentmargitai
Sümeghy Ferenc Imre
(Söjtör, 1819. október 20.–
Söjtör, 1869. május 25.)
jogász, országgyűlési képviselő, földbirtokos		 Anyai nagyapai dédapja:
lovászi és szentmargitai
Sümeghy József
(Alsóbagod, 1757. március 20. –
Söjtör, 1832. március 10.)
jogász, Zala vármegye első alispánja, királyi tanácsos, földbirtokos
(Szülei: nemes Sümeghy Ferenc táblabíró és pókafalvi Póka Marianna)
Anyai nagyapai dédanyja:
Málits Róza
(Türje, 1791. augusztus 31. –
Söjtör, 1851. április 22.)
(Szülei: Málits György, türjei falusi mészáros, és Lochner Anna)
Anyai nagyanyja:
séllyei
Séllyey Magdolna Rozália Mária Krisztina
(Szentpéterúr, 1822. március 7.–
Söjtör, 1901. november 23.)		 Anyai nagyanyai dédapja:
séllyei
Séllyey Elek
(Alsópusztakove, 1788. október 8. -Söjtör, 1850. május 17.)
zalai alispán, táblabíró, földbirtokos
(Szülei: séllyei Séllyey János, táblabíró, alszolgabíró, földbirtokos és komori Bedekovich Magdolna)
Anyai nagyanyai dédanyja:
nemes Csertán Rozália
(Nemesszer, 1794. december 28. -
Söjtör, 1855. január 13.)
(Szülei: nemes Csertán Károly, táblabíró, főszolgabíró és nemes Vargha Rozália)

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Szeghalmy Gyula: Magyar városok és vármegyék monográfiája 26. Dunántúli vármegyék - Győr vármegye községei (Budapest, 1938)Follajtár Ernő - dr. Fóris Anna: Győr vármegye községei".
  2. ↑ "familysearch.org Farkas Dénes gyászjelentése".
  3. ↑ Zsumbera Árpád. OLD BOY Boldogfai Farkas Dénes élete. 2019. Barankovics István Alapítvány
  4. ↑ "Magyarország földbirtokosai és földbérlői (Gazdacímtár) (1937, Budapest)".
  5. ↑ "Vadász- és Versenylap 60. évfolyam, 19161916-01-23 / 3. szám".
  6. ↑ http://archivportal.arcanum.hu/mltk/opt/a130322.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28farkas%20d%E9nes%29&s=SORT&m=18&a=rec
  7. ↑ A boldogfai Farkas család (In: Késmárky István, Simon István (szerk.): Dunántúli nemes családok. 2023. Heraldikai kiadó. 109-125.o.)
  8. ↑ Csicskó Mária–Szabó Róbert: Kereszténydemokrata sorsok (142–143. o.)
  9. ↑ "Kossuth Rádió adattár – Farkas Dénes hangklipje". 2014. október 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. január 14.
  10. ↑ "A DNP 1956-os újraaktivizálódásáról Petrás Éva rövid tanulmányában olvashat többet: Barankovics István Alapítvány". 2014. október 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 18.
  11. ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - szentjánosi Szűcs István".
  12. ↑ "Harangszó 1918–1939 Harangszó, 1945. Új harangszó- Szűcs Istvánné Radó Mária gyászhire".
  13. ↑ "familysearch.org - Polgári Anyakönyvek - Magyargencs - 1912 - Boldogfai Farkas Dénes és szentjánosi Szűcs Mária házassága".
  14. ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb szentjánosi Szűcs István".
  15. ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - szentjánosi Szűcs Istvánné nagyszigeti Szily Vilma".
  16. ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - szentmártoni Radó Ignác".
  17. ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - szentmártoi Radó Ignácné ajkai Ajkay Cecilia".
  18. ↑ "Kempelen Béla: Magyar nemes családok - 10. kötet - Szűcs (szentjánosi)".
  19. ↑ Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, I. kötet, Heraldika (2012)
  20. ↑ Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2013) - 368.-369.o.
  21. ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Radó Gyula".
  22. ↑ "familysearch.org Újlaki Andor gyászjelentése".

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Zsumbera Árpád: Old boy. Boldogfai Farkas Dénes élete; Barankovics Alapítvány–Gondolat, Budapest, 2019 (75 éves a Kereszténydemokrata Néppárt)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Farkas_Dénes_(politikus)&oldid=28750093”