Séllyey Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Séllyey Elek
Séllyey Elek
Séllyey Elek
Született 1788. október 8.
Alsópusztakovec
Elhunyt 1850. május 17. (61 évesen)
Söjtör
Nemzetisége magyar
Házastársa nemes Csertán Rózália
Foglalkozása jogász,
Zala vármegye másodalispánja

Séllyei Séllyey Elek (Alsópusztakovec, Zala vármegye, (ma: Donji Pustakovec, Horvátország), 1788. október 8. - Söjtör, 1850. május 17.) Zala-, Somogy-, Varasd- és Körös vármegyék táblabírája, Zala vármegye másodalispánja.[1]

Élete[szerkesztés]

Egy zalai nemesi családban született. Édesapja, séllyei Séllyey János, táblabíró, alszolgabíró, birtokos, édesanyja, Bedekovich Magdolna. Anyai nagyszülei Bedekovich Antal, a dalmát-horvát-szlavón báni ítélőtábla ülnöke, és nemes Czindery Johanna voltak. Séllyey János fivére, Séllyey László, söjtöri birtokos volt. Séllyey Eleknek volt még egy Séllyey Lajos nevű bátyja is. Alaptanulmányai után jogi végzetességet szerzett. 1809-ben a Napóleon ellen nemesi felkelésben a fiatal 21 éves Séllyey Elek lovasfőhadnagy volt. 1810. május 7.-e és 1815. november 8.-a között a muraközi járás alszolgabírája volt,[2] majd később, 1815. november 8.-a és 1828. június 8.-a között a muraközi járás főszolgabírája.[3] Édesanyjától örökölt birtokán gazdálkodott a muraközi járásban.

A liberális érzelmű Séllyey Elek fiatal korában, nagy ellenszenvvel élt az öreg konzervatív, császárhű lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757 - 1832) Zala vármegyei alispánnal szemben. Az elmozdítása után, 1815-ben a liberális körök nyertek erőt Zalában, és ekkor maga Séllyey is magasabbra jutott. Közeli barátja volt kehidai Deák Ferencnek és Csány Lászlónak. 1828. június 8-án Zala vármegye másodalispánjává választották meg, tisztség amelyet 1831. június 20.-áig töltötte be.[4] 1836 és 1841 között elnöke volt a Zala megye népnevelési választmányának, és felmérte a muraközi népiskolák helyzetét. Zala reformellenzéket aktívan támogatta. 1849-ig a kőszegi székhelyű Dunántúli Kerületi Tábla - fellebbviteli bíróság - ülnöke volt.[5]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1815. szeptember 13.-án[6] Nemesszeren feleségül vette a 20 éves nemes Csertán Rozáliát (1795-1855),[7] akinek az szülei, nemes Csertán Károly (1768-1832),[8] táblabíró, a kapornaki járás főszolgabírája és nemes Vargha Rozália (1775-1848) voltak.[9] Csertán Rozália öccse, nemes Csertán Sándor (1809 - 1864), táblabíró, kormánybiztos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, országgyűlési képviselő volt. A házasságukból született:

Jegyzetek[szerkesztés]