Séllyey Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Séllyey Elek
Séllyey Elek
Séllyey Elek
Született 1788. október 8.
Alsópusztakovec
Elhunyt 1850. május 17. (61 évesen)
Söjtör
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa nemes Csertán Rózália
Foglalkozása jogász,
Zala vármegye másodalispánja

Séllyei Séllyey Elek (Alsópusztakovec, Zala vármegye, (ma: Donji Pustakovec, Horvátország), 1788. október 8. - Söjtör, 1850. május 17.), Zala vármegye másodalispánja, Zala-, Somogy-, Varasd- és Körös vármegyék táblabírája, földbirtokos.[1]

Élete[szerkesztés]

Egy zalai nemesi családban született. Édesapja séllyei Séllyey János, táblabíró, alszolgabíró, birtokos, édesanyja komori Bedekovich Magdolna. Anyai nagyszülei komori Bedekovich Antal (17251797), a dalmát-horvát-szlavón báni ítélőtábla ülnöke, és nemes Czindery Johanna (17301781) voltak. Az apai nagyszülei Séllyey László, ügyvéd, söjtöri birtokos és Oszterhuber Magdolna voltak. Az apai nagyapai dédszülei Séllyey István, berényi tiszttartó, földbirtokos és petrikeresztúri Patay Judit; Séllyey Istvánné Patay Juditnak a szülei a petrikeresztúri Patay családnak a sarja, idősebb Patay István (fl. 16971724), teskándi, söjtöri és tófeji földbirtokos, esküdt, és bánszegi Bán Erzsébet (16561736) voltak. Idősebb Patay Istvánné Bán Erzsébet szülei bánszegi Bán István (fl. 16901697), söjtöri, tófeji, teskándi földbirtokos, és nemes Kerpacsics Dorottya (fl. 1690) voltak. Patay István a birtokos jogait örökölte meg anyai ági felmenőitől és Söjtörre költözött el. Bán Istvánné Kerpacsics Dorottyának az édesanyja a Buzád-Hahót nemzetségből való csányi Csány Katalin, akinek a szülei Csány Imre (fl. 15921652), földbirtokos és pölöskefői Eördögh Katalin voltak; Csány Imréné Eördögh Katalinnak az ősszülei háshágyi Háshágyi Dénes (fl. 14831536), nagykanizsai várnagy, országgyűlési követ, és kányaföldi Kerecseny Katalin (fl. 15381545) voltak, akik a 15. században már földbirtokosok voltak Söjtörön. Séllyey Eleknek volt egy Séllyey Lajos nevű bátyja is.

Alaptanulmányai után 1803-ban iratkozott be Győri királyi Jogakadémiára, ahol jogi végzetességet szerzett, majd 1803-ban és 1804-ben tobább tanult Szombathelyen. 1809-ben a Napóleon ellen nemesi felkelésben a fiatal 21 éves Séllyey Elek lovasfőhadnagy volt. 1810. május 7.-e és 1815. november 8.-a között a muraközi járás alszolgabírája volt,[2] majd később, 1815. november 8.-a és 1828. június 8.-a között a muraközi járás főszolgabírája.[3] Édesanyjától örökölt birtokán gazdálkodott a muraközi járásban.

A liberális érzelmű Séllyey Elek fiatal korában, nagy ellenszenvvel élt az öreg konzervatív, császárhű lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757 - 1832) Zala vármegyei alispánnal szemben. Az elmozdítása után, 1815-ben a liberális körök nyertek erőt Zalában, és ekkor maga Séllyey is magasabbra jutott. Közeli barátja volt kehidai Deák Ferencnek és Csány Lászlónak. 1828. június 8-án Zala vármegye másodalispánjává választották meg, tisztség amelyet 1831. június 20.-áig töltötte be.[4] 1836 és 1841 között elnöke volt a Zala megye népnevelési választmányának, és felmérte a muraközi népiskolák helyzetét. Zala reformellenzéket aktívan támogatta. 1849-ig a kőszegi székhelyű Dunántúli Kerületi Tábla - fellebbviteli bíróság - ülnöke volt.[5]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1816. szeptember 13.-án[6] Nemesszeren feleségül vette a 20 éves nemes Csertán Rozália Erzsébet (*Nemesszer, 1794. december–†Söjtör, 1855. január 14.) kisasszonyt,[7] akinek az szülei, nemes Csertán Károly (1768-1832),[8] táblabíró, a kapornaki járás főszolgabírája és nemes Vargha Rozália (1775-1848) voltak.[9][10] Séllyey Elekné Csertán Rozália öccse, nemes Csertán Sándor (1809 - 1864), táblabíró, kormánybiztos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, országgyűlési képviselő volt. Csertán Rozália húga, Csertán Zsuzsanna (18071887), akinek a férje, nemes Glavina Lajos (18061885) Zala vármegye főispánja volt. Az esküvői tanúk nemesnépi Dienes István (17671821), táblabíró, a Szegedy család ügyvédje, szentpéterúri földbirtokos, és Csány István, földbirtokos voltak. Séllyey Elek és Csertán Rozália házasságából született:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org Séllyey Elek halála - Söjtör
  2. Molnár András: Zala megye arcontológiája 1138-2000. Zalai Gyűjtemény 50. Zalaegerszeg, 2000. 280. o.
  3. Molnár András: Zala megye arcontológiája 1138-2000. Zalai Gyűjtemény 50. Zalaegerszeg, 2000. 268. o.
  4. Molnár András: Zala megye arcontológiája 1138-2000. Zalai Gyűjtemény 50. Zalaegerszeg, 2000. Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 254. o.
  5. Deák Ferenc megyei könyvtár. Séllyey Elek életrajza
  6. familysearch.org Séllyey Elek és Csertán Rozália házassági bejegyzése- Szentpéterúr
  7. familysearch.org Séllyey Elekné Csertán Rozália halála - Söjtör - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  8. familysearch.org idősebb Csertán Károly táblabíró halála Nemesszer (In: Szent-Péterúr) - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  9. familysearch.org Csertán Károlyné Varga Rozália halála Gelse - boldogfai Farkas Ákos András adattárából
  10. Boldogfai Farkas Ákos András. A Csertán család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2019. XV. Évfolyam. Budapest.)


előző másodalispán:
Horváth Antal

Zala vármegye másodalispánja

1828. június 8.1831. június 20.

következő másodalispán:
hertelendi és vindornyalaki
Hertelendy Károly