Bayer József Ágost

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bayer József Ágost
Született 1821. március 19.
Pest
Elhunyt 1864. június 11. (43 évesen)
Gleichenberg
Foglalkozása honvéd ezredes,
történetíró,
katonai szakíró

Bayer József Ágost (Pest, 1821. március 19.Gleichenberg, 1864. június 11.) honvéd ezredes, történetíró, katonai szakíró.

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte, majd belépett a császári hadseregbe. 1843-ban kilépett a szolgálatból és Berlinben újságíró lett. A március 15-ei forradalom hírére hazatért és jelentkezett a szerveződő honvédségbe. Szeptembertől táborkari főhadnagyként részt vett a Jellasics elleni hadműveletekben. A pákozdi csata után századossá, a schwechati csata után őrnaggyá léptették elő. Görgei felismerte kiváló katonai képességeit és első számú katonai tanácsadójává tette. A főváros feladása után az ő javaslata volt, hogy a feldunai hadtest ne a Tisza vonalára vonuljon vissza, hanem Lipótvár felmentésére induljon. E hadmozdulat végül döntő befolyást gyakorolt a szabadságharc további menetére. Görgei a feldunai hadsereg átszervezésekor Pusztelnik Henrik utódaként vezérkari főnökévé nevezte ki. Ő volt Görgei által vezette hadjáratok hadműveleti terveinek kidolgozója, így Klapka György mellett ő volt a Komárom felszabadításával végződő tavaszi hadjárat tervének egyik értelmi szerzője is. A tavaszi hadjárat után nem Buda ostromának tervét támogatta, hanem Pozsony irányába akart előretörni, de ez a terv nem valósult meg. Az 1849. nyári Vág menti hadműveletek tervét is ő készítette, de a terv túlságosan bonyolultnak bizonyult, mert a valóságosnál szorosabb együttműködést írt elő az egyes hadtestek és különítmények között. A hadügyminisztersége miatt távol lévő Görgei őt bízta meg a hadműveletek vezetésével is, de Bayer a támadást nagy távolságból, Tatáról irányította, így nem tudott rugalmasan reagálni a változó hadi helyzetre. A támadás végül kudarcba fulladt és a peredi csata előtt Görgei ismét személyesen vette át a parancsnokságot. A cári intervenció megindulása után Bayer készítette el a magyar erők komáromi összpontosításának tervét, melyet a kormány június 26-án el is fogadott, később azonban mégis a Tisza-Maros szögében történő összpontosítás mellett döntött.

A világosi fegyverletétellel került előbb a cári, majd császári csapatok fogságába. Az aradi haditörvényszék előbb halálra, majd tizennyolc évi várfogságra ítélte. A szabadságharc előtt kilépett volt császári tisztekre vonatkozó amnesztiarendelet alapján 1850 júniusában kiszabadult, majd Pesten élt, szegénységben. 1864. június 11-én halt meg a gleichenbergi fürdőben.

Első költői kísérlete a pesti árvízkárosultak javára Witthauer által kiadott Albumban (1838.) jelent meg. Némedy József álnéven megírta Buda 1686-os és 1849-es ostromát is „Die Belagerungen der Festung Ofen in den Jahren 1686 und 1849” címmel, melyet Pesten adtak ki 1853-ban. A krími háború idején a Pesti Naplóba írt katonai cikkeket. A magyar szabadságharc megírásával is foglalkozott, de kéziratai elvesztek.

Munkái[szerkesztés]

  1. Oesterreichische Flüchtlinge. Mannheim, 1847.
  2. Die Belagerung von Ofen 1686 und 1849. Pest. 1853. (Némedy József névvel.)

Felhasznált források[szerkesztés]

  • Bona Gábor: Az 1848–49-es honvédsereg vezetői (Rubicon 1999/4)
  • Pusztaszeri László: Görgey Artúr a szabadságharcban, Magvető Könyvkiadó – 1984, ISBN 9631401944
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.