Gáspár András (vezérőrnagy)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gáspár András
Gáspár András vezérőrnagy.jpg
Született 1804. november 23.
Kecskemét
Meghalt 1884. augusztus 5. (79 évesen)
Bihar
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáspár András témájú médiaállományokat.
Rusz Károly metszete (1868)

Gáspár András (Kecskemét, 1804. november 23.Bihar, 1884. augusztus 5.) honvéd vezérőrnagy, politikus.

Élete[szerkesztés]

Szülei iparos pályára szánták, de 1821-ben az ő tudtuk nélkül belépett a hadseregbe. 1831-ben kapott először tiszti rangot. 1847-ben főszázados volt a Miklós huszárezredben.

1848 júniusában Magyarországra vezényelték. Jellasics szeptember 11-ei támadásakor a Dráva vonalán szolgált. Az ozorai ütközetben kiemelkedő érdemeket szerzett, ezért 1848. október 8-án őrnaggyá léptették elő. A muraközi hadműveletekben, majd a móri ütközetben (december 30.) Perczel Mór hadtestének egyik hadosztályparancsnokaként – november végétől honvéd ezredesi rangban – vett részt. 1849. január elejétől Görgey fel-dunai hadtestben kinevezték a Miklós huszárezred parancsnokává. Február 18-ától hadosztályparancsnok lett a fel-dunai, majd azt ebből alakult VII. hadtestnél. Alakulata harcolt a február 26-27-ei kápolnai csatában és a február 28-ai mezőkövesdi ütközetben is.

Március végén átvette az „ideiglenes fővezérré” kinevezett Görgeytől a VII. hadtest parancsnokságát. Az 1849. április 2-ai hatvani ütközetben győzelmet aratott Schlik császári altábornagy hadteste fölött, ezért vezérőrnaggyá léptették elő. Az április 6-ai isaszegi csatában nem bizonyult önálló döntésekre képes parancsnoknak, és a császári fősereg nagyrészt ennek köszönhetően kerülte el a döntő vereséget. 1849. április 24-én betegségére hivatkozva kérte felmentését, és a további harcokban már nem vett részt. Lemondásának valószínű oka a függetlenségi nyilatkozat mellett az, hogy az isaszegi csata után megrendült a bizalom hadvezéri képességeiben.

Mivel az április 14-ei Függetlenségi Nyilatkozat után már nem harcolt a császári csapatok ellen, a hadbíróság „csak” tíz év várfogságra ítélte. 1850-ben kegyelmet kapott. Biharon postamester, majd 1868 és 1875 között a bihari kerület országgyűlési képviselője volt.

Források[szerkesztés]

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gáspár András témájú kategóriát.
  • Hermann Róbert: Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
  • Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg katonai vezetői (Rubicon 1999/4)

További információk[szerkesztés]