Csúzy Pál (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csúzy Pál
Csúzy.jpg
Született 1819. szeptember 1.
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Becsehely, Zala vármegye, Habsburg Birodalom
Elhunyt 1850. január 26. (30 évesen)
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Bécs, Habsburg Birodalom
Állampolgársága magyar
Foglalkozása politikus

Csuzi és pusztaszentmihályi Csúzy Pál (vagy Csuzy, Becsehely, Zala vármegye, Magyarország, 1819. szeptember 1.Bécs, Ausztria, 1850. január 26.) országgyűlési követ, honvédőrnagy.

Életútja[szerkesztés]

A Zala vármegyei Becsehelyen született a nemesi csuzi és pusztaszentmihályi Csúzy család sarjaként. Apja, Csúzy Pál (1784-1861), császári és királyi kamarás,[1] anyja, báró taródházi Mikos Jozefa (1786-1832) volt. Apai nagyszülei csuzi és pusztaszentmihályi Csúzy József (1755-1811) és a barkóczi Rosty családból való barkóczi Rosty Terézia voltak. Anyai nagyszülei báró taródházi Mikos László (1750-1838), királyi táblai ülnök, és beődi Balogh Teréz (1756-1849) voltak.

A nagykanizsai gimnáziumban tanult, majd jogot végzett. 1845 és 1847 között a zalai liberális ellenzék egyik legradikálisabb hangadója volt Csány Lászlóval, Csertán Sándorral és Kerkapoly Istvánnal együtt. Az 1847-48-as országgyűlésen Zala vármegye követeként vett részt dunaszentgyörgyi Tolnay Károly (1813-1897) mellett, egészen 1848 márciusáig, amikor Deák Ferenc javára lemondott a követségről. 1848 júniusában országgyűlési képviselőnek jelöltette magát a letenyei választókerületben, de visszalépett. 1848 augusztusától a Mura mentén állomásozó zalaegerszegi nemzetőrzászlóalj parancsnoka volt nemzetőrszázadosként. Szeptembertől az "első zalai önkéntes nemzetőri zászlóalj", majd novembertől az ebből alakuló 47. honvédzászlóalj századosa volt. 1848. december 19-én nevezték ki honvédőrnaggyá és a 61. honvédzászlóalj parancsnokává. 1849 januárjában már az Alföldön harcolt alakulatával. A tavaszi hadjárat során részt vett az isaszegi és Pest alatti ütközetekben, majd Buda ostromában. A császáriak büntetésül közlegénynek sorozták be. Halálhíre 1850 áprilisában érkezett meg Bécsből Zalába.

Házassága[szerkesztés]

1841, szeptember 1.-én Balmazújvárosban vette el semsei Semsey Sarolta (1823-1842) kisasszonyt,[2] semsei Semsey Jób (1788-1842), kamarás és buzini Keglevich Éva (1798-1867) lányát.

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]