Rosty család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A barkóci Rosty család címere. 1632. október 31.

A barkóci Rosty család egy nagy múltra visszatekintő Vas, Békés, Pest és Zala vármegyei nemesi család.

A család története[szerkesztés]

Korai története[szerkesztés]

A család első nyoma a XV. században található, amikor Rosty Miklós 1459-ben Ujlaki Miklóstól a Stájerország szélén fekvő Vas vármegyei Haduperget (Hadenberg) kapta és arra a birtokra adományt szerzett I. Mátyás magyar királytól. A család sok viszontagságon ment keresztül, ősi birtokait elvesztvén, csak évtizedek után tudták visszaszerezni.[1] Rosty Miklós fiáúl iratik Rosty Lőrincet, aki 1496. körül halhatott meg. Rosty Bertalan, aki Rosty Lőrinc fia volt, 1526-ban a mohácsi csatában esett el.[2] Rosty Bertalan unokája, Lőrincz fia, Rosty Mihály, munkácsi várnagy volt, és a neje Hosszútóthy Borbála. Házasságukból származott fia Rosty Miklós, aki a 17. század első felében élt, és sok viszontagság után Vas megyei ősi jószágait 1630 körül kezdte visszaperelni, azonban igyekezeteibe bele is halt. Mihály fia, Rosty Miklós Petretich Ilonát vette feleségül. Ennek a Rosty Miklósnak és rokonainak, és Péternek és Mihálynak, akik a nemesség gyakorlatából kiestek, a nemességüket kétségbe vonták. Pereskedés folytán, 1632. október 31.-én új címeres nemes levelet kaptak II. Ferdinánd magyar királytól, amelyet Vas vármegyében 1633. május 30-án hirdették ki: ezen már szerepeltek a "Rosty de Barkócz" név alatt.[1] Rosty Miklós és Petretich Ilona házasságából egy fiúgyermekről maradt említés, Rosty János, birtokos, aki 1650-ben szerepelt Rohoncon mint a fületinci Kelcz családból való fületinci Keltz Anna férje, aki Keltz János és Czitaróczy Magda lánya volt.[3] Rosty János a gróf Batthyány családtól 4000 forintért Rohoncon, Stanócon és Alsó-Rönökön vásárolt nagy birtokrészeket, amelyeket 100 évvel később az örökösök a grófi családnak visszaadtak.[4] Rosty János és fületinci Keltz Anna felesége egyik gyermeke Rosty István volt.

Rosty István (†1718) gróf németújvári Batthyány Pál (16391674)[5] bizalmas familiárisa volt. A főúr halála után, Rosty István az árváinak, gróf Batthyány Ferencnek és Zsigmondnak a javaik kormányzója (bonorum prefectus) avagy jószágkormányzója lett.[6] 1681-ben képviselte Batthyány Ádám és Batthyány Ferenc, Németújvár örökös urait, és nevükben ellenvetéssel élt egy pereskedésnél, amikor érvényesíteni akarták a jogaikat a kőszegi uradalom birtokaival kapcsolatban.[7] Rosty István első felesége, Kalocsányi Judit, halála után elvette a második nejét, Jobbágyi Reginát. A hodászi lakos Rosty István 1693. május 7-én[8] Jobbágyi Regina feleségével együtt megkapta a beteg gyermektelen Sankovich Ádám földbirtokait (köztük a Nagy és Kis-Barkóc, Muraszombat, Korong, Tótkeresztúr, Hadnperg (Hadenberg), Poppendorf, Alsó- és felső Rönök és Fűzesben levő részjószágai voltak), miután hosszú ideig a házaspár ápolta. Sankovich Ádám anyai nagyanyja Szmodits Jánosné fületinci Keltz Katalin volt, Rosty Jánosné Keltz Anna leánytestvére.[9] A tetemes vagyona, amelyet ez a 10 birtok képzett, nyitott kapúnak bizonyított előkelő Zala- és Vas vármegyei családokkal való házasságokra a család következő generációjában.

Az előnevet ismét kezdték használni, amikor 1694. június 21-én I. Lipót magyar király adományt adott Rosty Istvánnak és Jobbágyi Regina feleségének a Vas vármegyei Barkóc birtokra, amelyet a korábban említett Sankovics Ádámtól, Sankovich György, a Németújvár tiszttartója,[10] és Szmodits Dorottya fiától szereztek. Vas megyében az 1733. évi összeírásban szerepelnek a család tagjai. Rosty Istvánnak (†1718) összesen 10 gyermeke elérte a felnőttkort: Rosty Erzsébet, Csákváry Jánosné Rosty Mária, vizeki Tallián Péterné Rosty Krisztina, Csernyánszkyné Rosty Rozina, Rosty Ádám, Rosty Zsigmond, Rosty László, Rosty István, Rosty Ferenc és Rosty Miklós.[4][11]

Rosty Miklós és Sallér Teréz ága[szerkesztés]

Rosty István (†1718) fia, Rosty Miklós (†1739), huszárkapitány volt, kerületi táblai ülnök, és Kőszegen lakott. Felesége jakabházi Sallér Teréz (16841757), jakabházi Sallér László és Bellavics Kata lánya volt. Az előkelő asszony több gyerekkel ajándékozta meg: Rosty Antal (17141756), huszárkapitány, aki 1749. november 19-én vette el Jákon szalapatakai Nagy Erzsébetet (17341804), szalapatakai Nagy János és Hevenessy Erzsébet lányát; a szombathelyi lakos Rosty Miklós (1715–1768), huszárkapitány, akinek a neje rábabogyoszlói Vajda Anna volt; és utolsóként Rosty Lajos (17311780), aki feleségül vette nemes Bajáky Annát (17361787). Rosty Lajos és Bajáky Anna egyik leánya, barkóci Rosty Erzsébet Petronella (17701792), aki hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György (17641831), zalai szolgabíró, birtokos, majd alispán, első felesége volt; Rosty Petronella korán hunyt el gyermekszülésben. Rosty Miklós és Vajda Anna egyetlenegy lánya, barkóci Rosty Magdolna (17621799), akinek a férje bezerédi Bezerédj Péter (17541812), insurgens kapitány, és egyben bezerédi Bezerédj György (17791863) alnádor, tanácsos édesanyja volt.

Rosty Lajos és Bajaky Anna házasságából két lány született, Rosty Erzsébet (17701792), hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György (†1831), zalai alispán felesége, és Rosty Mária, Osterhuber Ferenc (17511835), zalai alispán házastársa. Rosty Lajos és Bajaky Anna házasságából szintén két fiú született: Rosty Antal (17681825), Kőszeg kerületi táblai ülnöke, és ifjabb Rosty Lajos (17691839) kapitány, sümegi lakos.[11] Rosty Lajos nyugalmazott kapitány a franciaországi Champagne vidékén a pezsgő készítését tanulmányozta, majd az 1800-as évek legelején ez irányú kísérleteit már Sümegen folytatta. Rosty Lajos felesége, Khelbl Anna (17761823), több gyermekkel ajándékozta meg őt.

Rosty István és Sibrik Teréz ága[szerkesztés]

Rosty István (†1718) gyermekei: Rosty Zsigmond 1719 és 1726 között szombathelyi főszolgabíró; Rosty Miklós (†1739) huszár kapitány; Rosty László, vasi főszolgabíró; és barkóci Rosty Ádám (†1732) udvari tolmács, udvari tanácsos. Az öt fiúgyermek közül, barkóci Rosty István (†1744) tanácsos, volt akinek a legsikeresebb politikai pályáfutása sikerült. Rosty István, a jogi tanulmányai után báró Babocsay Pál (†1727) huszárezredében szolgált, ott huszárkapitányi rangig jutott. 1717-től Vas vármegye főpénztárnoka, 1725 és 1730 között a soproni kerület tartományi biztosa, és majd 1730-tól haláláig, 1744-ig Vas vármegye első alispánja volt. Feleségével, szarvaskendi és óvári Sibrik Teréz (16921755) úrnővel, a csempeszházi kastélyban lakott.[12]

1732-ben Rosty István vármegyei alispán erőszakkal foglalta el az Őrség protestáns templomait és átadta azokat a katolikusoknak. Rosty István és Sibrik Teréz gyermekei között találhatók: barkóci Rosty Miklós (†Róma, 1767) pálos szerzetes, teológus;[13] Hertelendy Gáborné barkóci Rosty Franciska (1729–1771);[14] lomnicai Skerlecz Sándorné barkóci Rosty Mária (1710–1763); barkóci Rosty László; és ifj. barkóci Rosty István (1712–1791) aki feleségül vette királydaróci Daróczy Zsuzsannát, királydaróci Daróczy Ferenc (16861743), udvari tanácsos, Tolna, Baranya, Bács vármegye alispánja és örményesi Fiáth Zsófia (16921774) lányát.

Ifjabb Rosty István és Daróczy Zsuzsanna fia, barkóci Rosty Ferenc (17481828), Anna O'Beirne (17571810) kisasszonnyal kötött házasságot. Az ő gyermeke, a székesfehérvári lakó barkóci Rosty Zsigmond (17841858)[15] volt, akinek a házastársa Kiszling Janka (17921866).[16] Rosty Zsigmond és Kiszling Janka sok gyermeke közül, csak hadenbergi barkóci Rosty Zsigmond (18111875),[17] 1848-as honvéd tűzérhadnagy vitte tovább a családot. Testvére, barkóci Rosty István (18181869),[18] 1848-as honvéd alezredes nőtlen hunyt el, és rajta kívül volt két leánytestvére, bojári Vigyázó Rudolfné barkóci Rosty Róza (1819-1905) és lászlófalvi Eördögh Györgyné barkóci Rosty Anna (18231897).[19] Ennek a hadenbergi és barkóci Rosty Zsigmondnak a felesége Birly Leopoldina (18221881) volt.[20] Birly Flórián és Staffenberger Terézia lánya két fiúgyermekkel ajándékozta meg: a Bécsben lakó barkóci Rosty Zsigmond (18431893), császári és királyi kamarás, meghatalmazott miniszter a perzsa királyi udvarnál,[21] aki nőtlen hunyt el, és barkóci Rosty Flórián (18451894), császári és királyi kamarás, követségi tanácsos,[22] aki feleségül vette gimesi Forgách Ilona (18641945) grófnőt.[23] Rosty Flórián és gróf Forgách Ilona házasságából két gyermek született: gróf kőrösszegi és adorjáni Csáky Gusztávné barkóci Rosty-Forgách Marietta (18871920) és barkóci Rosty-Forgách Ferenc (18921957),[24] követ, királyi tanácsos. 1946-ban Rosty-Forgách Ferenc diplomata, még a csehszlovákiai magyar állampolgárok érdekeit védő prágai meghatalmazottként tevékenykedett, később Dél-Amerikába emigrált, majd Santiago de Chilében hunyt el.[25] Leszármazottjai mai napig élnek.

Rosty László és Csapody Mária ága[szerkesztés]

Barkóci Rosty Ferenc (17181790) Vas vármegye alispánjának, követének, királyi tanácsosnak a viaszpecsétje.
Báró vásárosnaményi Eötvös Józsefné barkóczi Rosty Ágnes (18251913) úrnő portréja. Than Mór alkotása.
Barkóci Rosty Pál (1830–1874), földrajztudós, néprajztudós, fotográfus

Rosty István (†1718) fia barkóci Rosty László, vasi főszolgabíró volt. 1710. március 8-án Dozmaton[26] feleségül vette a zalalövői Csapody családból származó zalalövői Csapody Máriát, zalalövői Csapody István (†1703), a zalalövői várkapitány és a régi és tehetős köznemesi származású osztopáni Perneszy család sarja osztopáni Perneszy Zsófia (fl. 16511702) lányát. Perneszy Zsófia szülei osztopáni Perneszy István, lövői várkapitány, és nyéki Rauch Zsuzsanna voltak. Apai ágon Csapody Istvánné Perneszy Zsófia neves középkori dunántúli családok leszármazottja volt a bajnai Both család, a németújvári Batthyány család, a polyanai Brodarics család, a csébi Pogány család, és az alsólendvai Bánffy család szerepeltek a felmenői között.

1714. május 2-án a Kerka folyó melletti Kutas birtokon megjelent a vármegye alispánja és barkóci Rosty László, neje Csapody Mária, és más Csapody családbeli rokonai, akik perelték gróf Batthyány Ádám özvegyét, gróf Strattmann Eleonórát, akinek az officialisa és a körmendi uradalmának jószágkormányzója, Kiss Szabó alias Osterics Pál, 1711-ben a grófnő összes jobbágyával hatalmaskodott ezen a birtokon és több értéket hordtak át Edericsbe.[27] Később, az 1728-ai összeírásban, Rosty László már egyedül szerepelt, az elhunyt neje nélkül, és a többi Csapody családbeli rokonával együtt, mint háshágyi és zalalövői földbirtokosok. Csapody Mária halála után, Rosty László feleségül vette béri Balogh Katalint, béri Balogh Ádám (16781711) tábornok, és tolnai Festetics Julianna (16731753) lányát. 1734. április 22-én a néhai Rosty László özvegyeként szerepelt béri Balogh Katalin, amikor a béri Balogh család osztotta fel a jószágaikat.

Rosty Lászlónak az összes gyermeke az első feleségétől, zalalövői Csapody Máriától, született. Az egyik lánya, barkóci Rosty Anna Mária (1722–1784) boldogfai Farkas Ferenchez (17131770) zalai alispánhoz ment férjhez;[28] a másik lánya, Rosty Katalin, szalapatakai Nagy Mihály (17061756), zalai alispán és királyi tanácsos neje lett. 1759-ben Rosty Katalin kápolnát építtetett Pusztaszentpéteren, amely 150 személyt tudott befogadni.[29] A gyermektelen özvegy 1760. július 14-én kelt végrendeletében[30] ráhagyott minden ingó és ingatlan javát az unokaöccsére, a leánytestvére boldogfai Farkasné legidősebb fiára, boldogfai Farkas András (1740–1782) zalalövői főszolgabíróra.

Rosty Lászlónak és Csapody Máriának az egyik fia, Rosty János (17171762) volt, aki Somogy vármegyébe költözött. Nemespulai Pulay Róza asszonytól született az egyetlen fiúgyermeke, Rosty Ferenc (1755–1803), aki kétszer nősült meg: először 1779. július 19-én mindszenti Kapuváry Terézt vette el, majd nagyszigeti Szily Jusztinát. Az első feleségétől származó Rosty Franciska (17821842) férjhez ment bonyhádi Perczel Ádámhoz (17701842), tolnai insurgens alezredeshez, aki nagybátyja volt bonyhádi Perczel Mórnak.[31]

A másik fiúgyermeke Rosty Lászlónak és Csapody Máriának, Rosty Ferenc (17181790) Vas vármegye alispánja, királyi tanácsos, vármegyei országgyűlési követ volt. Az úrbérrendezés korában, Rosty Ferenc alispán összesen 9 úrbéri birtokkal rendelkezett, 578 úrbéri holdja, 42 jobbágya és 27 zsellére volt.[32] Az első neje balázsfalvi Orosz Mária (1720–1751) halála után, Bajáki Katalint (1726–1782),[31] Bajáki Mihály (1671–1734) vasi főszolgabíró és nicki Niczky Mária (1698–1759)[33] lányát vette el, akitől született mezőszegedi Szegedy Ignácné barkóci Rosty Katalin Rozália (1753–1787), Kisfaludy Sándorné mezőszegedi Szegedy Róza édesanyja. A második nejétől szintén született barkóci Rosty János (1758–1810) keszthelyi plébános, hahóti apát.[34] Rosty Ferencnek első feleségétől barkóci Rosty Pál (1745–1810) főhadnagy származott, akinek a felesége nedecei Nedeczky Anna (1764–1839), Nedeczky Albert és báró Újváry Valburga lánya.[34] Rosty Pál a Magyar jakobinus mozgalomba belekeveredett és 1794-ben elítélték, azonban szabadon bocsátották 1795. május 20-án. Rosty Pál öregkorában a császárhű Sigray József ivánci kastélyában lakott, és ott is halt meg 63 évesen, 1810. október 26-án.[35] Rosty Pál és Nedeczky Anna házasságából származott barkóci Rosty Albert (1779–1847) békési alispán, aki a nála 22 évvel fiatalabb Eckstein Annát (1801–1843), Eckstein Ferenc és Wehner Erzsébet, lányát vette feleségül, és így a család Pestre került.

Rosty Albertnek csak egy fiúgyermeke volt: a híres világutazó, földrajztudós és néprajztudós, fotográfus, az MTA levelező tagja, Rosty Pál (1830–1874). A három lánya előkelő családokhoz ment feleségül: Rosty Ágnes (1825–1913) báró Eötvös Józsefhez (1813–1871), akik Eötvös Loránd szülei voltak; Rosty Ilona (1826–1870) Trefort Ágostonhoz (1817–1888) titkos tanácsoshoz; és barkóci Rosty Anna (18281927)[36] gróf Amadei Rudolf (18141898) bukovinai kormányzó, udvari tanácsoshoz. Rosty Albert gyermekeivel kihalt a családnak ez az ága.

A hadenbergi és barkóci Rosty család[szerkesztés]

Rosty Ferenc 1784. július 26-án Jákon írt levelet leányának, mezőszegedi Szegedy Ignácné Rosty Katalinnak, és ezen magyarázta neki azt, hogy: "...Famíliánk semmi veszedelemben nincsen, vagyon három rendbéli Királi Donatio, Hadenbergrül, Bárkoczi Joszághrul és Hodászon Jankovics Ádám Joszághrul, vagyon Armalis levele Famíliánknak másfél Seculumtól foghva cum praedicato de Hadenbergh...".[37] Leszármazottjai nem igazán használták ezt a másik nemesi előnevet, hadenbergit, amely egy kis stájerországi település után létezik; azonban Rosty Ferenc unokatestvérének unokái több ízben használták a 19. század során. A Rosty István és Sibrik Erzsébet ágából való Rosty Zsigmond és Kiszling Janka gyermeke hadenbergi barkóci Rosty Zsigmond (18111875) szerepelt gyászjelentésén és egyéb okiratokban a család másik nemesi előnevével, "hadenbergi"-vel.

A Rosty család címere[szerkesztés]

A barkóczi Rosty család címere leírása (1632. október 31.): A pajzs kék udvarában, hármas zöld halom fölött hátulsó lábain álló fehér egyszarvú, fölötte a jobb oldalon csillag, a bal oldalon félhold ragyog. A sisakdísz: kiemelkedő pajzsalak. Takarók: jobbról ezüst-vörös, balról arany-fekete.[38]

A család nevezetesebb tagjai[szerkesztés]

  • Rosty István (†1718), a Batthyány családi javak kormányzója, földbirtokos
  • Rosty István (†1744) táblabíró, Vas vármegye alispánja, földbirtokos
  • Rosty Miklós (†1767), OSPPE szerzetes, teológus
  • Rosty Ferenc (17181790), Vas vármegye alispánja, majd országgyűlési követe, földbirtokos
  • Rosty Pál (1745–1810), főhadnagy volt, táblabíró, elítélt magyar jakobinus
  • Rosty János (1748–1807),[39] kőszegi kerületi táblai jegyző, elítélt magyar jakobinus
  • Rosty János (1758–1810), keszthelyi plébános, hahóti apát
  • Rosty Albert (1779–1847), Békés vármegye főjegyzője, alispánja
  • Rosty István (1817–1869), 1848-as honvéd alezredes, Fejér megye főszolgabírája, borász, birtokos.
  • Rosty Pál (1830–1874), földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelező tagja
  • Rosty Zsigmond (1843–1893), császári és királyi kamarás, meghatalmazott miniszter a perzsa királyi udvarnál
  • Rosty Flórián (1845–1894), császári és királyi kamarás, követségi tanácsos
  • Rosty-Forgách Ferenc (18921957), diplomata, követ, királyi tanácsos

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b lVas vármegye nemes családai. Írta: ifj. dr. Reiszig Ede, átnézte dr. Borovszky Samu és Csoma József
  2. Bánó Attila: A magyar nemes vitézsége, Athenaeum (2009), (390. o.)
  3. Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, I. kötet, Heraldika (2011), (703. o.)
  4. ^ a b Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: IX. kötet [Paál - Rottal]. Pest: Ráth Mór. 1862. 772. o.  
  5. genealogy.eu Batthyány család
  6. MNL Batthyány missiles. Rosty István levele
  7. Johann Seedoch: Hogyan került a kőszegi uradalom Esterházy Pál herceg tulajdonába? In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában – Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára, Vas Megyei Levéltár (2003), (180. o.)
  8. A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 23. kötet, (315-317. o.)
  9. A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 23. kötet, (313–315. o.)
  10. A 57 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Libri regii – 18. kötet, (138–139. o.)
  11. ^ a b Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2013), (398-399. o.)
  12. Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17–18. (1983–1984) (Szombathely, 1989)HelytörténetPungor Zoltán: A csempeszházi és a béri Balogh családok
  13. Magyar Katolikus Lexikon. Rosty Miklós teológus
  14. MACSE adatbázis. Hertelendy Gáborné Rosty Franciska adatlapja
  15. familysearch.org: Rosty Zsigmond gyászjelentése (†1858)
  16. familysearch.org: Kiszling Janka gyászjelentése
  17. familysearch.org: Rosty Zsigmond gyászjelentése (†1875)
  18. familysearch.org: Rosty István gyászjelentése
  19. familysearch.org: Eördöghné Rosty Anna gyászjelentése
  20. familysearch.org: Rosty Zsigmondné Birly Leopoldina gyászjelentése
  21. familysearch.org: Rosty Zsigmond gyászjelentése (†1893)
  22. familysearch.org: Rosty Flórián gyászjelentése
  23. Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2012), (402. o.)
  24. Rosty-Forgách Ferenc adatlapja
  25. Huszadikszazad.hu Csehszlovák delegáció Budapesten. Budapest, február 26.
  26. Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2012), (399. o.)
  27. Zala megye helytörténeti lexikona – Kéziratos regesztagyűjtemény – Petőhenye-Pusztaederics 19.394. 62
  28. Farkas Ákos András (boldogfai): A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története – A Csébi Pogány család története, ELTE MA Diplomamunka (2014), (10. o.)
  29. Zala megye helytörténeti lexikona, Kéziratos regesztagyűjtemény, (Pusztaszentlászló-Sárkánysziget) Pusztaszentpéter (Ma: Zalalövő része) 20.396. 27 (Zala Megyei Levéltár)
  30. Zala Megyei Levéltár, XIII. 10., Farkas család iratai, 3. doboz, (131. o.)
  31. ^ a b Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2012), (401. o.)
  32. Fónagy Zoltán: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában (II.), MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet (2013), (1326. o.)
  33. Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, II. kötet, Heraldika (2012), (219. o.)
  34. ^ a b Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai. II. kötet, Heraldika (2012), (400. o.)
  35. Könyvészeti adatok. Ivánc. Száz magyar falu könyvesháza. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007
  36. Amadéné Rosty Anna adatlapja
  37. Bezerédj István: Rosti Ferenc levelei az 1764-65. évi pozsonyi országgyűlésből, In: Dunántúli Szemle (Vasi Szemle) (1943, 10. évfolyam, 1-2. szám, Rög és lélek), (18–19. o.)
  38. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: IX. kötet [Paál - Rottal]. Pest: Ráth Mór. 1862. 779. o.  
  39. Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990: Rosty János