Kerkapoly István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerkapoly István
Született 1789. március 26.
Balatonudvari, Zala vármegye
Elhunyt 1848. március 10. (58 évesen)
Mihályfa, Zala vármegye
Nemzetisége magyar
Házastársa Kelemen Róza (1796-1847)

Kerkapoly István (Balatonudvari, Zala vármegye, 1789. március 26. - Mihályfa, Zala vármegye, 1848. március 10.) Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe.

Élete[szerkesztés]

Református kisnemesi család sarja. Apja, Kerkapoly János (1756-1808), anyja, szentkirályszabadjai Cseh Erzsébet volt.[1] Testvérének, Kerkapoly Jánosnak (1794-1828) a fia, Kerkapoly Károly, jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A Pápai Református Gimnázium elvégzése után, jogot tanult és ügyvédi oklevelet szerzett. A nagy-vázsonykeői uradalomnak egy jeles emberének, nemes Kelemen Ferencnek és feleségének, Murmon Jozéfának két leánya volt: Róza és Klementina. Kerkapoly István, aki szerényebb hátterű volt, megszerezte Róza kezét. Ezután, csakhamar lett a szigligeti uradalom ügyésze. A vármegye közigazgatásába lépett és 1828. június 8. és 1834. szeptember 22. között a tapolcai járás főszolgabírája volt. Esze, becsülete, az emberekkel való bánásmódja meghódította számára a vármegyét.

Jó barátja lett a keszthelyi gróf tolnai Festetics László is, gróf Festetics Györgynek fia, de jó barátja lett Deák Ferencnek is. Kerkapoly István segített Kisfaludy Sándornak a balatonfüredi színház építésében. A Balatonarácsi Téglaégető létesítése neki köszönhető. 1830. augusztus 9.-étől 1830. december 20.-áig Zala vármegye országgyűlési követe volt. 1834. szeptember 22.-én Zala vármegye másodalispánjává válaszották, tisztség, amelyet 1837. szeptember 25.-éig töltötte be, amikor Zala első alispánja lett. A vármegye első alispáni tisztséget 1848. március 10.-éig, halála napjáig töltötte be.[2] Alispánsága alatt, 1843. augusztus 31. és 1844. november 13. között volt a vármegye országgyűlési követe is.[3] Ekkor egyedül képviselte Zala megyét. Munkája során Deák Ferenc liberális reformpolitikáját támogatta; Zala liberális eszméi egyik legnagyobb támogatója volt Csúzy Pállal, Csány Lászlóval és Csertán Sándorral együtt.[4]

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

Felesége, nemes Kelemen Rozália (1796-1847) úrnő, akitől született:

  • Kerkapoly Móric (1821-1888) jogász, 1848-as szabadságharc őrnagya, országgyűlési képviselő.
  • Kerkapoly Jozefa (1823-1875). Férje: nemes Diskay Lajos, ügyvéd.
  • Kerkapoly Todor (1829-1911), 1848-as szabadságharc századosa, postamester. Neje: nemes Mórocza Leopoldina.
  • Kerkapoly Balázs (1832-1877), Zalamegyei árvaszéki ülnök, 1848-as szabadságharc honvéd hadnagya.[5]
  • Kerkapoly István (1838-1891), református lelkész. Neje: Brummer Viktória.
  • Kerkapoly Kálmán (1841-1870). Felesége, nemes Tóth Mária.
  • Kerkapoly Amália. Férje, Kerkapoly Sándor, söjtöri birtokos.

Első felesége halála után, 1848. március 3.-án Mihályfán vette el nemes Szalay Anna (1800-1850) úrnőt, aki forintosházi Forintos József (1791-1839) özvegye volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org Kerkapoli István keresztelőjének az adatlapja
  2. Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000). Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 254.o.
  3. Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000). Zala vármegye tisztikara 1138-1849. 243.o.
  4. KERKÁPOLY István - Eötvös Károly Megyei Könyvtár
  5. familysearch.org kerkapoly Balázs gyászjelentése