Búcsúszentlászló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Búcsúszentlászló
Búcsúszentlászló1.jpg
Búcsúszentlászló címere
Búcsúszentlászló címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Molnár Gyula[1]
Irányítószám 8925
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 795 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 505,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 1,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Búcsúszentlászló (Magyarország)
Búcsúszentlászló
Búcsúszentlászló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′ 19″, k. h. 16° 55′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 19″, k. h. 16° 55′ 51″
Búcsúszentlászló (Zala megye)
Búcsúszentlászló
Búcsúszentlászló
Pozíció Zala megye térképén
Búcsúszentlászló weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Búcsúszentlászló témájú médiaállományokat.

Búcsúszentlászló (2004 előtt Bucsuszentlászló[3]) község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. A településen polgárőrség működik.[4]

Fekvése[szerkesztés]

Zala megyében, Zalaegerszegtől 10 km-re délkeletre, a Szévíz völgyében található.

Búcsúszentlászló vasútállomás vonattal elérhető a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Története[szerkesztés]

A település nevét 1270-ben említették először az írásos forrásokban Scent Laduzlo néven, mint a pölöskei vár tartozékát. Plébániatemploma, mely valószínűleg tatárjárás után épülhetett, ekkor nem szerepelt a forrásokban, de ebben az időben miután tituláris szentje az egész település névadója, már állnia kellett. Az 1333-as Pápai tizedjegyzékben "Szent László egyház"–ként emlegetett templomának plébánosa ekkor Pál volt.

A hagyományok szerint maga Szent László király rendelte el egy kis kápolna építését a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére ezen a helyen, miután csodás módon megmenekült az őt üldöző seregtől. Bár e hagyománynak konkrét történelmi bizonyítékai nincsenek, hogy valóban Szent László építtette volna a kápolnát, de a régészet is román korinak vallja a kegykápolnát. Később e ősi kápolnához építették a méreteiben is impozáns barokk templomot, megőrizve ezzel a régi kápolna épületét is. A török időkben egyrészt a rejtettsége biztosította a kápolna fennmaradását, és a Koránt ismerő hívő muzulmánok is tisztelettel viseltettek Jézus szülőanyja, Mária iránt, akinek tiszteletére emelték a kápolnát. A török időkből és a kanizsai basáról maradt fenn egy történet is arról, hogy 1690 előtt betegsége idején egyik keresztény túszát elküldte ide a kápolnába, hogy imádkozzon az ő gyógyulásáért. Amikor a rab ezt kényszerűségből megtette, a török basa meggyógyult. Ekkor személyesen is eljött ide, megkeresztelkedett, sőt, díszes pajzsát itt hagyta a kápolnában, adományképpen; a pajzs még 1780 körül is megvolt.

1694-ben ferences szerzetesek érkeztek ide, Széchenyi Pál veszprémi püspök bízta rájuk az addigra már közismertté vált zarándokhelyet, amelyet a nép Szentlászlónak nevezett. A püspök megbízólevelében számos csodát is említett, amelyek Szűz Mária közbenjárására történtek. Ettől kezdve híres búcsújáró hely lett; a hívő emberek mind a nagyobb Mária-ünnepeken, mind pedig Szent László király ünnepén nagy számban érkeztek a kegyhelyre, ahol a ferences barátok fogadták őket.

Búcsúszentlászlónak 1910-ben 509 lakosa volt, melyből 505 magyar nemzetiségű volt. 509 lakosából 482 római katolikus, 9 református, 17 pedig izraelita volt. Az 1910-es népszámláláskor a település Zala vármegye Pacsai járásához tartozott.

Látnivalók[szerkesztés]

Fő nevezetessége az Arany János utcában álló római katolikus kápolna és templom az épületegyüttes mellett fakadó forrással, aminek csodatévő erőt tulajdonítanak, ezért zarándokhely. Helyrajzi száma: 306, műemlékvédelmi (KÖH) törzsszáma 6418. A templom mögötti, úgynevezett Szentkút Szent László tiszteletének helye. A templom két kegyhelye:

Az 1736-ban épült egykori ferences kolostor ugyancsak az Arany János utcában (15–17.) áll; ma szociális otthon. Helyrajzi száma: 305. Műemlékvédelmi törzsszáma: 6419.

A kegytemplom fölött emelkedő dombot koronázó Kálvária-kápolna, körülötte a keresztúti stációkkal (18. század második fele) ugyancsak műemlék; törzsszáma 6420).

A falu ismertebb szülöttei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Búcsúszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Búcsúszentlászló története a KSH online helységnévtárában
  4. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]