Tótszentmárton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tótszentmárton
Tótszentmárton címere
Tótszentmárton címere
Tótszentmárton zászlaja
Tótszentmárton zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásLetenyei
Jogállás község
Polgármester Mihovics József (független)[1]
Irányítószám 8865
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség834 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség80,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tótszentmárton (Magyarország)
Tótszentmárton
Tótszentmárton
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 00″, k. h. 16° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 00″, k. h. 16° 49′ 00″
Tótszentmárton (Zala megye)
Tótszentmárton
Tótszentmárton
Pozíció Zala megye térképén
Tótszentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótszentmárton témájú médiaállományokat.

Tótszentmárton község (horvátul: Sumarton[3]) Zala megyében, a Letenyei járásban.

Utcanevek

Alkotmány utca

Arany János utca

Béke utca

Dózsa György tér

József Attila utca

Petőfi Sándor utca

Rákóczi Ferenc utca

Szent Márton utca

Fekvése[szerkesztés]

Tótszentmárton Nagykanizsától délnyugatra, a 7-es főúttól három kilométerre délre, a horvát határhoz közel található; központján a 6835-ös utat az előbbi főúttal összekötő, Tótszerdahely-Becsehely közti 6836-os út vezet végig.

Története[szerkesztés]

1539-ben a Zichy családbeliek és özv. Zichy Zsigmondné, akkor Wyczmand-i Andrásné Sarkan Klára közti perben végeznek tanúkihallgatást a környéken. 1542-ben Tarrodi Mátyásnak 13, Chwthi Jánosnak 5, Theryek Tamásnak, Rathky Gáspárnak, Herman Lászlónak és a helyi plébánosnak 1-1 portáját írták össze.[4] 1548-ban a falut felégették és elnéptelenedett. Ennek ellenére ezek után összeírták Tarrodi Mátyás 3 fizető portáját, 14 vagy 22 szegény embert, és egy nemesi kúriát. 1566-ban elpusztultként tüntetik fel. A 17. század végén horvátokkal települt újra.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dombai Tibor (független)[5]
  • 1994–1998: Dombai Tibor (független horvát kisebbségi)[6]
  • 1998–2002: Vlasics Lajos (független)[7]
  • 2002–2006: Vlasics Lajos (független horvát kisebbségi)[8]
  • 2006–2010: Vlasics Lajos (független)[9]
  • 2010–2014: Czapári Márton (független)[10]
  • 2014–2019: Czapári Márton (független)[11]
  • 2019-től: Mihovics József (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 57,3%, cigány 0,67%, horvát 41,2%, német 0,42%. A lakosok 74,5%-a római katolikusnak, 1,55% reformátusnak, 0,96% felekezeten kívülinek vallotta magát (22,5% nem nyilatkozott).[12]

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt kezdte plébánosi pályáját 1994 és 1995 között Horváth István Sándor katolikus pap, egyházi író.
  • Itt született Dr. Meszlényi Antal (1894-1984), katolikus pap, protonotárius kanonok, esztergomi nagyprépost, több bölcseleti könyv szerzője.

Nevezetességei[szerkesztés]

A zágrábi püspöki lajstrom szerint Szentmárton már 1334-ben önálló plébánia volt, más adatok szerint első temploma 1344 illetve 1337 körül épült fel. Annyi azonban biztos, hogy a templom felszentelése Nagy Lajos király uralmának idejére esett.

Az elpusztult község újraszületése után, 1690 körül, Nádasdy Miklós zágrábi kanonok a vidoveci plébánost bízta meg az itteni lelkipásztori feladatok ellátásával is.

Mivel a község temploma sok más faluéval ellentétben nem vályogból, hanem kőből és téglából épült, a törökök után hamar helyre lehetett állítani. Az 1716. évi canonica visitatio emlékezik meg a már felújított templomról. XVIII. századi plébánosai szinte kivétel nélkül muraközi származásúak voltak és Zágrábban végezték tanulmányaikat.

Szinte mindenki, aki valaha is írt Szentmártonról, a falu lakóit igen vallásosnak mutatja be. A katolikus valláshoz erősen kapcsolódik a búcsúba járás. A településnek kettős búcsúja van, Szent Antal (jún. 13.) és Szent Márton (nov. 11.) napján.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Dic. Zala I., Proc. min. colon. 13.1; Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Szentpéterúr-Tótszentmárton), 3.
  5. Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  7. Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  10. Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  11. Tótszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  12. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  13. http://www.viasanctimartini.eu/telepulesek/totszentmarton

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]