Muravid
| Muravid (Donji Vidovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Muravid |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1334 |
| Polgármester | Josip Grivec |
| Irányítószám | 40327 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1197 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 13,64 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′ 48″, k. h. 16° 47′ 24″46.330000°N 16.790000°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 48″, k. h. 16° 47′ 24″46.330000°N 16.790000°E | |
| Muravid weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muravid témájú médiaállományokat. | |
Muravid (horvátul: Donji Vidovec) falu és község Horvátországban Muraköz megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 28 km-re, Perlaktól 13 km-re keletre a Dráva bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már tízezer éve élnek emberek. A falunak Mura és a Dráva közötti mocsaras ingoványból kiemelkedő területe mindig védelmet nyújtott az ellenséggel szemben.
A települést 1334-ben a zágrábi püspökség oklevelében a Mura és a Dráva közötti plébániák felsorolásában említik először, hogy Alsódomboru, Muraszentmária falvakkal, valamint Kotor és Légrád várakkal együtt a Szent Vid plébániához tartozik. I. Lajos király 1350-ben Muraközzel együtt Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek az uradalmat 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük.
1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1478-ban a települést Csáktornya tartozékai között "Zenthwyd" néven[2] említik 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett.
A Zrínyiek 1691-ig voltak a település urai. Ezután a kincstáré lett. 1719-ben a király szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
A falu lakói ősidők óta foglalkoztak aranymosással.[3] 1776-ban Mária Teréziától jogot kaptak arra, hogy a Dráván, a Murán és a Száván három méter szélességig aranyat mossanak. A mesterség hagyományai évszázadokig éltek a faluban, még 1939-ben is 240 regisztrált aranymosó működött itt 129 vizijárművel.
Vályi András szerint „Alsó, Felső Vidovecz. Két horvát faluk Szala Várm. földes Urok Gr. Álthán Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Csáktornyához nem meszsze; határbéli földgyeik középszerűek, réttyek, legelőjök, ’s vagyonnyaik is meglehetősek.”[4]
1910-ben 2301 lakosa volt, közülük 2244 horvát, 55 magyar, 1 német és 1 egyéb anyanyelvű volt.[5] 1920-ig Zala vármegye Perlaki járásának része. Ezt követően a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd 1929-től Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1944 között visszakerült Magyarországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1990-től a független Horvátországhoz tartozik. 2001-ben 1595 lakosának 99%-a horvát volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7][8] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 1.686 | 1.774 | 1.867 | 2.082 | 2.166 | 2.301 | 2.323 | 2.187 | 2.387 | 2.306 | 2.279 | 2.141 | 1.904 | 1.756 | 1.595 | 1.399 | 1.197 |
Kultúra
[szerkesztés]Az „Aranygyűrű keresése” egy olyan esemény, amely a híres muravidi aranymosók emlékét őrzi, egy olyan régi mesterségét, amely felkerült a Horvát Köztársaság szellemi kulturális javainak listájára, de a vidi harcosok emlékét is, akik bátran harcoltak a törökök ellen a Zrínyi-korszakban.
A KUD Donji Vidovec kulturális és művészeti egyesület 1989. május 20-án alakult KUD Stjepan Šlibar néven. A társaság kezdetben 47 taggal rendelkezett, akik három szekcióban dolgoztak: tambura, folklór és dráma, azzal a kezdeményezéssel, hogy megőrizzék a Muravid környéki népdalokat és néptáncokat. 1997-ben a társaság KUD Donji Vidovecre változtatta a nevét, amelyen a mai napig működik.
Sport
[szerkesztés]Az NK Vidovčan Donji Vidovec labdarúgóklubot 1946-ban alapították. A megyei második ligában szerepel.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu közepén áll a Szent Vid tiszteletére szentelt barokk plébániatemplom,[9] amely egy épületkomplexumot képez a plébánia épületével. A templom középkori eredetű, pontos építési ideje nem ismert, de 1334-ben már állt. Mai formáját a 18. század végén nyerte el, amikor barokk stílusban építették át. Legértékesebb műtárgyai a Segítő Szűzanya képe, a mariazelli kegykép másolata, a Szent Vid és Szentháromság oltárképek, valamint két kehely a 17. és a 18. századból. A máriazelli kegykép azért is a legértékesebb tárgya a templomnak, mert azon Nagy Lajos király címere látható.
- A plébániát 1765-ben Hunyadi J. építette.
- Szent Flórián szobra 1792-ben készült.
- A Szentháromság-szobor 1794-ben készült, klasszicista vaskerítés övezi.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5984.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2026. január 19.)
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1113.