Zalakoppány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zalakoppány
Zalakoppány viewed from the Megyeri road.jpg
Közigazgatás
Település Zalaszentgrót
Városhoz csatolás 1984
Korábbi rangja falu
Irányítószám 8785
Népesség
Teljes népesség296 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség296 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság136 m
Terület1 km²
Távolság a központtól7 km
Elhelyezkedése
Zalakoppány (Magyarország)
Zalakoppány
Zalakoppány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 01″, k. h. 17° 04′ 03″
Zalakoppány weboldala

Zalakoppány Zalaszentgrót városrésze, 1984-ig önálló falu.

Története[szerkesztés]

Őskor[szerkesztés]

Leletek alapján a falu területe Kelta csoportok által a késő-bronzkorban már biztosan lakott volt.[2] Az Aszaltetői részen erődítés is állt.[3]

Középkor[szerkesztés]

Honfoglalás után a környéken voltak Koppány vezér zalai birtokai,[4] a településnév is innen eredeztethető. A település legkorábbi írásos említése 1217-ből maradt fenn Kopan alakban. A középkorban a Lőrente nembeli Bezerédj család ősi birtoka volt (a szomszédos Bezeréd faluval), 1419-ben plébánosát említik,[5] tehát ekkor már állhatott egy temploma. A török hódoltság ideje alatt is lakott maradt, birtokosai a Bezerédi, a Fényes majd a Kozáry családok.[6]

18. század[szerkesztés]

Egy 1720-as adóösszeírás 16 adózót ír le.[7] 1740-ben Mária Terézia a Vajda-családnak adományozott birtokai közt hat zalakoppányi telket is felsorol. A század közepi lélekösszeírások a faluban 100-150 különböző vezetéknevet jegyeznek fel.[8] A falu Nagyboldogasszonynak szentelt barokk stílusú templomát Padányi Bíró Márton veszprémi érsek építette 1756-ban[9] Az 1763-1787-ös I. katonai felmérés[10] mintegy 140 házat jelöl, ezen a település mérete és szerkezete szinte teljesen megegyezik a maival.

19. század[szerkesztés]

Az 1848-as szabadságharcban 37 zalakoppányi honvéd vett részt.[11] Az 1891-es Pallas Lexikon 1269 fős lakosságról ír, valamint hogy a településen postahivatal és postatakarékpénztár működik. A faluhoz tartozó szőlőhegyek közt a közeli Kehidakustányban élő Deák Ferencnek is voltak birtokai, akinek emlékét egy ideig a hegyben kopjafa őrizte.

20. század[szerkesztés]

Az I. Világháborúban Zalakoppány mintegy 400 lakosa harcolt katonaként, 53-an nem tértek haza,[12] emléktáblájukat 1932-ben avatták a templom mellett.[13] Az 1920-as években szenet kerestek és találtak a falu környékén, ekkor került feltárásra a "kanizsai" falurészben lévő artézi kút is.[14] A 20. század elejéig működött a falu határában a Zalakoppányi malom és a romjaiban most is fellelhető Mittermayer-Horváth malom, mely mellett a zala folyón fürdőhely is működött.[15] A második világháború 35 hősi, és 15 polgári áldozatot követelt a falutól.[16] Emléküket szintén márványtábla, és a templom előkertjében kopjafák őrzik. A falu templomát 1972-ben újították fel teljesen.

A település 1984-ben vesztette el önállóságát, ekkor a környező falvakkal együtt (Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok) legtávolabbiként Zalakoppány is beolvadt a várossá váló Zalaszentgrótba.

Jelenkora[szerkesztés]

Az artézi kutat 2017-ban tetővel, korláttal látták el, mellette állították fel Szabó Lajos fafaragó Boldogasszony-szobrát.[17]

A faluban 2015-tól működik az Élhetőbb Zalakoppányért Egyesület, mely rendezvények szervezésével és közterek újításával, karbantartásával segíti a falu életét.[18]

A falu búcsújának napja augusztus 15-e.

A Zalakoppányi részönkormányzat vezetői:

  • 2006–2014: Beke József
  • 2014-től: Veress János

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Háry Farkas (~1765-1851) Zala vármegye levéltárnoka[19]
  • Békefi Elek (1859-1909) tanító, szőlőnemesítő[20]
  • Békefi József (1897-?) tanár, zeneszerző, költő, író[21]
  • Benyó Ildikó (1946-2011) grafikus, festő[22]

Sárdy János operaénekes gyermekkora egy részét itt töltötte, nővére síremléke felújítva a falu temetőjében található.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Zalaszentgrót integrált településfejlesztési stratégiája, 53. oldal
  2. Központok a Zala mentén. A Göcseji Múzeum állandó kiállítása. Katalógus.(Zalaegerszeg, 2002) 
  3. Központok a Zala mentén. A Göcseji Múzeum állandó kiállítása. Katalógus. Főszerk.: Dr. Vándor László. (Zalaegerszeg, 2000), 7-22.. o. 
  4. Koppány vezér szócikk a Pallas Nagylexikonból. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  5. A Megyei És Járási Tisztségviselők, Ill. Tisztviselők Szolgálati Idejének Adatbázisa
  6. Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. (Szombathely, Bertalanffy, 1894), 304. o. 
  7. Az 1720-as adóleírás fényképe a Zalakoppány blog oldalán. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  8. Ördög Ferenc: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1745–1771) 
  9. Információk a templom alapításáról a Zalakanyar oldalán. (Hozzáférés: 2019. január 5.)[halott link]
  10. Zalakoppány az Első Katonai Felmérés (1763-1787) térképén, 2015. december 31. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  11. A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849., Zalai Gyűjtemény 33., (Zalaegerszeg, 1992), 335-336. o. 
  12. A falu I. Világháborús emléktáblája a magyarhosok.hu oldalán
  13. A Napi Hírek újság 1932. június 1.-i számának cikke a Hungaricana adatbázisában
  14. A Napi Hírek újság 1920. június 1.-i számának cikke a Hungaricana adatbázisában
  15. A fürdőhely képe a Zalakoppány blog oldalán. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  16. A falu II. Világháborús emléktáblája a magyarhosok.hu oldalán
  17. Beszámoló Zalakoppány fejlesztéseiről, 2016. december 26. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  18. Érvényes Civil Kedvezményezettek listája 2011-2015, 2015. december 31. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  19. Háry Farkas a Zalai Életrajzi Kislexikonban. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
  20. Békefi Elek a Zalai Életrajzi Kislexikonban. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
  21. Békefi József a Zalai Életrajzi Kislexikonban. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
  22. Benyó Ildikó adatlapja az artportal.hu-n. (Hozzáférés: 2021. április 26.)