Muraszentkereszt
| Muraszentkereszt (Križovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Muraszerdahely |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1458 |
| Polgármester | Josip Dobranić |
| Irányítószám | 40316 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 537 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 29′ 23″, k. h. 16° 29′ 40″46.489722°N 16.494444°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 23″, k. h. 16° 29′ 40″46.489722°N 16.494444°E | |
 | |
Muraszentkereszt (horvátul: Križovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszerdahely községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 14 km-re északra, községközpontjától Muraszerdahelytől 5 km-re délkeletre a Mura jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A helyi hagyomány szerint a település egy, a Zrínyiek korában itt felállított keresztről kapta volna a nevét. Az elnevezés azonban ennél sokkal régebbi. Muraszentkeresztet 1458-ban "Crisichkor" alakban említik először. 1490-ben "Krissenkoch", illetve "Krisseskwth", 1496-ban "Crisanczy", 1505-ben "Krysewczy" néven szerepel a korabeli forrásokban. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2]
Az uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " KRISOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vratisaneczhez nem meszsze, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős."[3] 1910-ben 654 lakosa volt, közülük 635 horvát, 17 magyar, 1 német és 1 egyéb anyanyelvű volt.[4] A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. . 1941 és 1944 között ismét Magyarország része volt. 2001-ben 700 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6][7] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 405 | 415 | 469 | 532 | 567 | 654 | 719 | 811 | 865 | 943 | 945 | 944 | 846 | 750 | 696 | 631 | 537 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szent Kereszt tiszteletére szentelt kápolnája 1846-ban épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2026. január 19.)
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
