Szentgyörgyvár (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentgyörgyvár
Szentgyörgyvár légifotó.jpg
Szentgyörgyvár címere
Szentgyörgyvár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállás község
Polgármester ifj Ádovics István[1]
Irányítószám 8393
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 305 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentgyörgyvár (Magyarország)
Szentgyörgyvár
Szentgyörgyvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 29″, k. h. 17° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 29″, k. h. 17° 07′ 48″
Szentgyörgyvár (Zala megye)
Szentgyörgyvár
Szentgyörgyvár
Pozíció Zala megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgyörgyvár témájú médiaállományokat.

Szentgyörgyvár község Zala megye keleti részén, a Keszthelyi járásban, a Zala folyó bal partján fekvő település. A településen polgárőrség működik.[3]

Közlekedés[szerkesztés]

Szentgyörgyvár a 76-os másodrendű út mellett fekszik, nem messze, délre halad el a 75-ös másodrendű főút is. A községből Alsópáhokba mellékút indul. A településre Keszthelyről és Hévízről sűrűn érkeznek autóbuszok. Körjegyzőségi központ Sármelléken van.

Története[szerkesztés]

Szentgyörgyvár első említése meglehetősen kései, 1461-ből való.

A Zala folyó partján állt ekkor maga a vár, alatta azonos nevű falu feküdt.

A várat 1479-ben I. Mátyás király a Báthoryaknak adományozta.

A vár védelmi szerepe a 16. században, a törökök portyázásaival növekedett meg.

1548-ban sokan menekülnek ide a török elől elsősorban Somogyból. Egy 1558-as leírás alapján egy palánkkal megerősített vár, a Felsővár és környékén gyümölcsösök és szántóföldek voltak. Itt székelt a vár kapitánya (Sulyok Balázs) és az őrség. Lejjebb a falu volt található, amelyet egy külső palánk védett, és a korábban itt lakó, valamint a menekült jobbágyoknak biztosított szállást. Állandó hajdúkból, szegénylegényekből és királyi zsoldosokból álló őrség csak a 16. század végén került a várhoz.

A vár soha nem került török kézre, bár 1573-ban nagy számú török indult ostromlására. 1620-ban a törökök lemészárolták az alsó falut, de a várban is pusztított a pestis és a döghalál. 1627-ben nevezték elsőként a korábbi falut mezővárosnak. Nagyjából ebben az időszakban alakult ki a település egy majorság, amely 1676-tól a Széchenyi család tulajdonában állt.

A 18. században a vár már nagyon romossá vált, a század végére már a romjai is eltűntek. A település folyamatosan vesztette el mezővárosi kiváltságait, a város lakói a század végére már semmiben sem különböztek az örökös jobbágyoktól. Mindazonáltal, elsősorban a jó termőfeltételeknek köszönhetően, a 19. században nagymértékben nőtt Szentgyörgyvár lakossága, amelyet a települést érintő BalatonszentgyörgyZalaszentgrót vasútvonal 1895-ös megnyitása tovább fokozott.

1945 után a település lakossága nagyban fogyni kezdett, amely elsősorban a környék három idegenforgalmi központjának (Keszthely, Hévíz, Zalakaros) erős vonzásával magyarázható.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,9%, cigány 1,36%, német 3,74%. A lakosok 84,1%-a római katolikusnak, 1,35% evangélikusnak, 6,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,4% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Nemestóthi Szabó mauzóleum
  • Kímélő művelésű agrárgazdálkodás 200 hektáros kísérleti területe[5][6][7]
  • A falutól keletre, a szőlőhegyen található az ország legvastagabb törzsű (nyolcméteres körméretű) gesztenyefája (Nagykutas-on van még egy ugyanilyen vastagságú fa.) [1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentgyörgyvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  5. Szántás nélkül is lehet aratni? National Geographic Magyarország, 2006. május 19.
  6. Szántás nélkül is lehet aratni ? Szentgyörgyvári kísérlet Greenfo.hu, 2006. május 26. Sajtófotók.
  7. Szántás nélkül is lehet aratni? Greenfo.hu, 2006. május 26.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]