Homokkomárom

	Homokkomárom
	Légifelvétel a kegytemplomról
; Homokkomárom címere	; Homokkomárom zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Singula Ferencné (független)
Irányítószám	8777
Körzethívószám	93
	Népesség
Teljes népesség	161 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	11,38 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	16,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Homokkomárom Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 30′ 26″, k. h. 16° 54′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 26″, k. h. 16° 54′ 58″
	Homokkomárom Pozíció Zala megye térképén
	Homokkomárom weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Homokkomárom témájú médiaállományokat.

Homokkomárom község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. A településen polgárőrség működik.^[3]

Fekvése[szerkesztés]

Zsáktelepülés, Nagykanizsától közúton 13 km-re északnyugatra, a Principális völgy peremén helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

A falu első írásos említése 1293-ban kelt Kamar, Humukcamar néven. Mai elnevezése 1741-től ismeretes. Az Árpád-házi királyok idejében királyi birtok volt. 1360-ban pálos szerzetesek telepedtek le ezen a helyen. A török megszállás alatt kolostoruk és templomuk teljesen elpusztult.

Schenkendorf József cs. k. ezredes a hitélet gyakorolhatósága érdekében egy fa kápolnát építtetett a mai templom helyén, melyet 1702. szeptember 8-án szenteltek fel. Schenkendorf özvegyétől 1717-ben Esch Ferenc megvásárolta az egész birtokot. Ő német családokkal telepítette azt be, és 1722-ben elkezdte a mai templom építését. A templom fő építtetője a báró Esch család volt, de annak teljes befejezésében, illetve felszerelésében gróf Batthyány Lajos, Magyarország nádora és Kanizsa ura is jelentős szerepet vállalt. Ő 1744-ben királyi adományként kapta meg Homokkomáromot és környékét.
A templom kegyképe 1722-ben, a jelenlegi templom alapjainak ásása közben került elő, a legenda szerint épségben az ott lévő hársfa gyökerei közül. A 40x60 cm-es nagyságú, a 17. századból származó képet, mely a kis Jézust tartó Szűz Máriát ábrázolja, csodatevő képként tisztelték a 18. században. A képet többször levitték az alsó kápolnába, de éjszakánként mindig visszajött előbbi helyére. Ezt a Mária-képet tették a templom elkészültekor, talán 1744-ben a fő oltárra (melyet a hársfa helyére építettek), és azóta is ott van.
Szent Félix gyermekszent ereklyéjét XIV. Benedek pápa ajándékozta Koptik Ottó egykori celldömölki apát közbenjárására Homokkomáromnak 1751-ben. Az ereklyét először Nagykanizsára vitték, majd onnan Pünkösd harmadnapján, június 2-n a jelenlegi helyére díszes körmenetben.
A templom külső és belső felújítására 1938-ban került sor Batthyány-Strattmann László kegyúr költségén. 1990 márciusában érkezett a Nyolc Boldogság katolikus közösség az üres kolostorépületbe Szendi József püspök meghívására.
A falu 1992-ben Szent Orbán szobrot állított a szőlőhegy védőszentjének tiszteletére.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Klein József (független)^[4]
1994–1998: Klein József (független)^[5]
1998–2002: Strausz Ferenc (független)^[6]
2002–2006: Papné Szabó Mónika (független)^[7]
2006–2010: Bodó Tamás István (független)^[8]
2010–2014: Bodó Tamás István (független)^[9]
2014–2016: Bodó Tamás István (független)^[10]
2016–2019: Singula Ferencné (független)^[11]
2019-től: Singula Ferencné (független)^[1]

A településen 2016. május 29-én időközi polgármester-választást tartottak,^[11] az előző polgármester lemondása miatt.^[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91%, cigány 3,42%, német 5,13%. A lakosok 73,78%-a római katolikusnak, 5,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (19,55% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

A templom engesztelő napja minden hónap 13-án rendszeresen nagy tömegeket vonz nemcsak Magyarországról, de a határokon túlról is. Búcsúk: pünkösd, Kisboldogasszony (szept. 8.), és Szent Félix napján (július 10).
A templom mellett áll a Nyolc Boldogság Közösség kolostora, ahová egész évben érkeznek zarándokok.
A falun keresztülhalad a Kéktúra útvonala.
A Balatonmelléke Borvidék legnagyobb egybefüggő szőlőterülete található itt.

Ismert emberek[szerkesztés]

Itt született 1955. szeptember 20-án Orsós Ferenc művelődészervező, rajztanár, grafikus és festő.
Szántó Béla Lőb (szül. Schreiber, Homokkomárom, 1881. február 1. – Budapest, 1951. június 1.) tisztviselő, politikus.

Képgaléria[szerkesztés]

A templom légifotója
Homokkomárom légifotója
A templom légifotója
A templom belső tere

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
↑ Homokkomárom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ ^a ^b Homokkomárom települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 29. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal