Ugrás a tartalomhoz

Zalakaros

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalakaros
Zalakaros címere
Zalakaros címere		 Zalakaros zászlaja
Zalakaros zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásváros
PolgármesterCzirákiné Pakulár Judit (független)[1]
Irányítószám8749
Körzethívószám93
Testvér­települései
Lista
Népesség
Teljes népesség2352 fő (2026. jan. 1.)[4]
Népsűrűség112,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,17 km²
Földrajzi kistájZalaapáti-hát[5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′ 38″, k. h. 17° 07′ 22″46.560556°N 17.122778°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 38″, k. h. 17° 07′ 22″46.560556°N 17.122778°E
Zalakaros (Zala megye)
Zalakaros
Zalakaros
Pozíció Zala megye térképén
Zalakaros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalakaros témájú médiaállományokat.

Zalakaros üdülőváros Zala megye Nagykanizsai járásában, a Zalaapáti-hát területén. A vármegye délkeleti részén, Keszthely és Nagykanizsa között fekszik, a településen működő termálfürdőnek köszönheti idegenforgalmát. A Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagja. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 7. legnépszerűbb települése, ugyanakkor a 6. legkisebb lélekszámú városa.[6] A városban polgárőrség működik.[7]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első említése 1254-ből ismert, Korus alakban. Ekkor a faluban földdel rendelkező, magyar ajkú várszolgák éltek, majd IV. Béla király felesége idegen telepeseket hozott ide.

1430-ban épült meg az akkor valószínűleg Somogy vármegye részét képező település temploma. A török idők komoly terheket róttak a falura, mivel mind a törökök, mind a Kanizsa várában szolgáló végvári katonák dézsmálták az itt élők terményeit. Ennek következtében lakossága szinte teljes mértékben elfogyott.

A 18. században mint mezővárost említik a települést, amely azonban csak a környező mocsarak 19. század végi, elsősorban a Déli Vasút megépítéséhez köthető lecsapolását követően indulhatott kisebb fejlődésnek. Az 1920-as években kapcsolódott be a közlekedésbe helyközi autóbuszjáratokkal; ekkortájt épült meg a helyi postahivatal is. A második világháborút követően megindult az elvándorlás, melynek elsődleges iránya a nagyban iparosodó Nagykanizsa lett.

1962-ben termálvizet találtak a településen, és 1965-ben megnyílt a gyógyfürdő, melyet fennállása óta több mint 20 millió pihenni, gyógyulni vágyó ember keresett fel. A település és az üdülőterület fejlesztését és rendezését szolgáló tervek 1969-70-ben készültek el (ZALATERV/Kiss Tamás). A fürdőnek köszönhetően beindult az idegenforgalom. A Zalakarosi Üdülőterületfejlesztési Bizottság hatékony irányításával szervezett fejlesztés, gyors fejlődés indult meg. Zalakaros 1984-ben kapott nagyközségi rangot. 1987-ben új óvoda, illetve gázvezeték-hálózat, majd 1990-ben új iskola létesült. Zalakaros a rendszerváltás után is jelentős idegenforgalmi központ maradt, ám a térségben megjelenő újabb gyógyfürdők komoly konkurenciát jelenthetnek az 1997-ben városi rangot kapott településnek.

Közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a legkönnyebben a Galambok és Zalaapáti közt húzódó, észak–déli irányú 7522-es úton érhető el, de Zalakomárral is összeköti egy mellékút, a 7521-es út. Egy szakaszon a közigazgatási területének határvonalán fut a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es út. A várostól délre, mintegy 5 km-re fut a 7-es főút, valamint ettől pár km-re délebbre az M7-es autópálya. Az autópálya 191 km-es szelvényénél található a Zalakaros-Zalakomár lehajtó.

A városban autóbusz-állomás üzemel, amelynek elsősorban a távolsági közlekedésben van fontos szerepe. A legfontosabb járatok Budapest, Hévíz, Keszthely, Marcali, Nagykanizsa, Veszprém, Zalaegerszeg és Zalakomár felől érkeznek.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Szirtes Lajos (független)[8]
  • 1994–1998: Szirtes Lajos (független)[9]
  • 1998–2002: Szirtes Lajos (független)[10]
  • 2002–2006: Szirtes Lajos (független)[11]
  • 2006–2010: Szirtes Lajos (független)[12]
  • 2010–2014: Novák Ferenc (Fidesz–KDNP)[13]
  • 2014–2019: Novák Ferenc (Fidesz–KDNP)[14]
  • 2019–2024: Novák Ferenc (Fidesz–KDNP)[15]
  • 2024– : Czirákiné Pakulár Judit (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
1849
1916
1936
2084
2230
2337
2355
2375
2352
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,8%, német 4,5%, horvát 1,5%, cigány 0,4%. 60,2% római katolikusnak, 2,5% reformátusnak, 1,4% evangélikusnak, 5,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (29,4% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 79,9%-a vallotta magát magyarnak, 4% németnek, 0,8% cigánynak, 0,6% horvátnak, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% lengyelnek, 0,1% szerbnek, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,2% volt római katolikus, 2,9% református, 1,6% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).[17]

Turizmus

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A zalakarosi kilátó

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 500 ezer vendégéjszakával (2016) Magyarország 7. legnépszerűbb települése. Ezen belül a külföldi vendégéjszakák száma 119 ezer;[18] legnagyobb küldőpiacai Németország (66 ezer), Ausztria (27 ezer) és Csehország (15 ezer).[19]

A Zalakarosi fürdő[20] nemzetközi hírű gyógylétesítmény. Vizére szénhidrogén kutatófúrás során találtak rá 1962-ben. Gyógyvize: 2000 méter mélyből fakadó 96 C°-os hőmérsékletű. Összetétele és a vízkészlet nagysága miatt a legjelentősebbek egyikének tartják. Vízösszetétele: alkáli-kloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melyben jód, bróm, kén és fluor együttes jelenléte egyedülálló vízösszetételt képez Európában. A vízben megtalálható kémiai elemek még a kálium és nátrium, magnézium, vas, mangán, metabórsav, metakovasav és szabad szénsav. Termálvize: a felső pannon rétegbe fúrt 2 db, a fürdő tulajdonában álló kút termelte 53 C°-os víz, összetétele szerint nátriumkloridos, hidrokarbonátos. Krónikus nőgyógyászati betegségek, fogágy megbetegedése, Mozgásszervi panaszok (idült gyulladásos ízületi betegségek), sebészeti mozgásszervi károsultak utókezelését, bőrgyógyászati problémák kezelését segíti elő.

Testvérvárosok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Zalakaros települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 11.
  2. ↑ "Stadtseite". Hozzáférés: 2019. október 7.
  3. ↑ "Partner cities". Hozzáférés: 2021. április 29.
  4. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  5. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  6. ↑ "Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?". origo.hu. 2018. október 19. Hozzáférés: 2021. november 30.
  7. ↑ "Zala megyei polgárőr egyesületek". zmpsz.hu. Hozzáférés: 2016. július 7.
  8. ↑ "Zalakaros települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  9. ↑ "Zalakaros települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 21.
  10. ↑ "Zalakaros települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 17.
  11. ↑ "Zalakaros települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 17.
  12. ↑ "Zalakaros települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 17.
  13. ↑ "Zalakaros települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 17.[halott link]
  14. ↑ "Zalakaros települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 21.
  15. ↑ "Zalakaros települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 16.
  16. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  17. ↑ Zalakaros Helységnévtár
  18. ↑ Győrffy Árpád (2017. február 20.). "Összeállt a leglátogatottabb hazai települések listája" (magyar nyelven). Turizmus Online. Hozzáférés: 2017. november 3.
  19. ↑ "Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb" (magyar nyelven). Turizmus Online. 2013. február 19. Hozzáférés: 2014. január 10.[halott link]
  20. ↑ "Zalakarosi Fürdő". 2018. június 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. június 11.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Gyógy + wellness (katalógus 2008., kiad. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság - www.itthon.hu)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zalakaros&oldid=29428167”