Asperhofen

	Asperhofen
	Asperhofen látképe (az előtérben Grabensee)
	; Asperhofen címere
	; Asperhofen címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Sankt Pölten-Land járás
Irányítószám	3041
Körzethívószám	02772
Forgalmi rendszám	PL
	Népesség
Teljes népesség	2361 fő (2025. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	212 m
Terület	28,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 15′, k. h. 15° 55′48.250000°N 15.916667°EKoordináták: é. sz. 48° 15′, k. h. 15° 55′48.250000°N 15.916667°E
	Asperhofen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Asperhofen témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Asperhofen osztrák mezőváros Alsó-Ausztria St. Pölten-i járásában. 2024 januárjában 2354 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Asperhofen a tartomány Mostviertel régiójában fekszik, a Bécsi-erdő északnyugati határán, a Große Tulln folyó mentén. Területének 21,6%-a erdő, 68,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 20 települést egyesít: Asperhofen (698 lakos 2024-ben), Diesendorf (99), Dörfl (37), Dornberg (44), Erlaa (61), Geigelberg (40), Grabensee (202), Großgraben (140), Habersdorf (33), Hagenau (42), Haghöfen (60), Johannesberg (49), Kerschenberg (23), Kleingraben (4), Maierhöfen (14), Paisling (59), Siegersdorf (425), Starzing (131), Weinzierl (17) és Wimmersdorf (176).

A környező önkormányzatok: északra Michelhausen, keletre Sieghartskirchen, délkeletre Pressbaum, délre Maria Anzbach, nyugatra Neulengbach, északnyugatra Würmla.

Története

Asperhofent 1037-ben említik először, amikor a geisenfeldi bencés kolostor birtoka lett. Később az osztrák hercegé lett, de a garsteni és a St. Pölten-i apátságoknak is voltak itt birtokai. 1326-ban a herceg Ludwig von Zelkingnek adományozta hűbérként, aki eladta Eberhard von Wallsee-nek, aki az általa alapított säusensteini cisztercita kolostornak adományozta. A szerzetesek lebontották a mai főtéren álló várat. 1593-ban ismét a St. Pölten-i apátsághoz került vissza. Asperhofen Abstetten filiáléja volt, 1683-ban saját plébánost kapott. Bécs 1683-as ostromakor a törökök elpusztították: 109 házát felgyújtották, 300 lakosát lemészárolták.

Asperhofen csak 1899-ben vált önálló egyházközséggé. 1987-ben a községet mezővárosi rangra emelték.

Lakosság

Az asperhofeni önkormányzat területén 2024 januárjában 2354 fő élt. Lakosságszáma 1961 óta enyhén gyarapodó tendenciát mutat. 2022-ben az ittlakók 88,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 7,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,9% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 2,5% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 88,1%-a római katolikusnak, 1,7% evangélikusnak, 0,3% ortodoxnak, 1,5% mohamedánnak, 5,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (95,7%) mellett a horvátok alkották 1,8%-kal.

A népesség változása:

A népesség alakulása 2016 és 2025 között:

Lakosok száma	2223	2206	2361
	2016	2018	2025

Adatok: Wikidata

Látnivalók

az asperhofeni Szt. Agáta-plébániatemplom
a johannesbergi Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
az asperhofeni tájkert (Landesgarten Aspehofen)
A Wilhelm Kisser-kilátó

Híres aspenhofeniek

Leopold Gegenbauer (1849–1903), matematikus
Georg Danzer (1946–2007), zenész

Testvértelepülések

Zalakaros, Magyarország

Jegyzetek

Források

A település honlapja
Aspenhofen Statistik Austria
Aspenhofen Gedächtnis des Landes

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Asperhofen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap