Rabenstein an der Pielach
| Rabenstein an der Pielach | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Sankt Pölten-Land járás | ||
| Irányítószám | 3203 | ||
| Körzethívószám | 02723 | ||
| Forgalmi rendszám | PL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2560 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 344 m | ||
| Terület | 36,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Rabenstein an der Pielach weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rabenstein an der Pielach témájú médiaállományokat. | |||
Rabenstein an der Pielach osztrák mezőváros Alsó-Ausztria St. Pölten-i járásában. 2024 januárjában 2471 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]



Rabenstein an der Pielach a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Türnitzi-Alpokban, a Pielach folyó mentén. Legmagasabb pontja a Geisbühel (849 m). Területének 46,1%-a erdő, 46,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 8 települést egyesít: Deutschbach (178 lakos 2024-ben), Dorf-Au (666), Königsbach (141), Markt (808), Röhrenbach (35), Steinklamm (185), Tradigist (361) és Warth (97).
A környező önkormányzatok: északra Hofstetten-Grünau, keletre Eschenau, délre Kirchberg an der Pielach, északnyugatra Kilb.
Története
[szerkesztés]Rabensteint 1136-ban említik először egy bizonyos Wilhelm de Raminsten nevében. A település 1280-ban mezővárosi jogokat kapott. Miután a Rabensteinek 1323-ban kihaltak, birtokaik az osztrák hercegre szálltak, plébániáik gondozását a göttweigi apátság vette át. Az anyagi nehézségekkel küzdő hercegek többször is elzálogosították a várat és az uradalmat, többek között a Schaunberger, Scheck, Rorer és Losenstein nemzetségek kapták meg egy időre.
A 16. században a lakosság nagy része áttért a protestáns vallásra, köztük voltak az akkori földesurak, a Hacker család. 1597-ben parasztfelkelés tört ki Alsó-Ausztriában. A rabensteini parasztok elfoglalták Kilb falut, majd továbbvonultak Wilhelmsburg és Lilienfeld felé. A felkelést leverték és Hans Zwickl rabensteini kapitányt felakasztották. Az ellenreformáció idején a protestáns Hackerek Bajorországba és Frankóniába vándoroltak ki. Christoph Hacker Ferdinand azonban Rabensteinben maradt és 1676-ban áttért a katolikus hitre. 1683-ban, Bécs török ostromakor megvédte a várat az oszmánok egy hónapig tartó ostromával szemben. A várat 1750-ig folyamatosan lakták, de utána csak időnként, majd pusztulásnak indult.
Az első világháború idején Rabensteinben tábort létesítettek politikai foglyok és menekültek számára. Később hadifoglyokat, mintegy 8 ezer embert tartottak itt. A háború után Bécs városa 1919-ben megszerezte a tábort, és az épületekben tüdőszanatóriumot hozott létre.
Rabenstein 1983-ban kapta mai címerét.
Lakosság
[szerkesztés]A Rabenstein an der Pielach-i önkormányzat területén 2024 januárjában 2471 fő élt. Lakosságszáma 1910 óta enyhe gyarapodást mutat. 2022-ben az ittlakók 94,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 1,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,5% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 0,5% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,3%-a római katolikusnak, 2,2% evangélikusnak, 0,3% ortodoxnak, 1,7% mohamedánnak, 4,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (97,2%) mellett a törökök alkották 0,5%-kal.
A népesség változása:
| 2016 | 2 512
|
| 2018 | 2 560
|
Látnivalók
[szerkesztés]- a rabensteni vár romjai
- a Szt. Lőrinc-plébániatemplom
- a tradigisti Szűz Mária-kápolna
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- Rabenstein an der Pielach Gedächtnis des Landes
- Rabenstein an der Pielach Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rabenstein an der Pielach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

