Frankenfels
| Frankenfels | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Sankt Pölten-Land járás | ||
| Irányítószám | 3213 | ||
| Körzethívószám | 02725 | ||
| Forgalmi rendszám | PL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1975 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 464 m | ||
| Terület | 56,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Frankenfels weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankenfels témájú médiaállományokat. | |||
Frankenfels osztrák mezőváros Alsó-Ausztria St. Pölten-i járásában. 2024 januárjában 1897 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]

Frankenfels a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Türnitzi-Alpokban, a Nattersbach folyó mentén. Területének 57,5%-a erdő, 37,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz 2020 óta egyetlen település és katasztrális község tartozik, amikor is egyesítették a korábbi 19 települést.
A környező önkormányzatok: északra Texingtal, északkeletre Kirchberg an der Pielach, keletre Loich, délkeletre Schwarzenbach an der Pielach, délnyugatra Puchenstuben, nyugatra Sankt Anton an der Jeßnitz, északnyugatra Sankt Georgen an der Leys.
Története
[szerkesztés]Frankenfels területére a 11. században érkeztek bajor és frank telepesek. A település első említése 1083-ból származik. 1300 körül az osztrák herceg is rendelkezett a környéken földbirtokkal. Nagyjából ekkor építtette Dietrich von Rabenstein Weißenburg várát, amely hosszú évekig az uradalom székhelyéül szolgált, és a 16. századtól Frankenfels felett is joghatóságot gyakorolt. Frankenfels 1429-ben vált önálló egyházközséggé, 1787-ig Schwarzenbach, 1804-ig pedig Puchenstuben is hozzá tartozott. A reformáció után a lakosság és az uradalom tulajdonosa is áttért a lutheránus vallásra.
Az 1596/97-es alsó-ausztriai parasztfelkelésekben frankenfelsiek is részt vettek: Stephan Progl kapitány részt vett St. Pölten ostromában. Christian Haller puchenstubeni vendéglős pedig saját osztagot szervezett, ám nem engedte hogy Weißenburgot (amelynek alattvalója volt) kifosszák, csak a borukat rekvirálta el. Az uradalom 1635-től a Tattenbach család birtokában volt. Frankenfels gazdasága ekkor érezhetően fellendült, itt is részt vettek a stájerországi vasérc feldolgozásában. 1655-ben mezővárosi jogokat kapott. Bécs 1683-as török ostromakor a mintegy 300 lakos Weißenburgban talált menedéket.
A mariazelli vasút megépítésével Frankenfels megnyílt az idegenforgalom számára. A forgalom 1905-ben indult meg, de a vonal csak 1907-ben jutott el Mariazellig.
Lakosság
[szerkesztés]A frankenfelsi önkormányzat területén 2024 januárjában 1897 fő élt. Lakosságszáma 2001 óta csökkenő tendenciát mutat. 2022-ben az ittlakók 97,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 0,6% az új EU-tagállamokból érkezett, 1,6% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 96,9%-a római katolikusnak, 0,4% evangélikusnak, 0,3% mohamedánnak, 1,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (99,5%) mellett a csehek alkották 2 fővel.
A népesség változása:
| 2016 | 2 023
|
| 2018 | 1 975
|
Látnivalók
[szerkesztés]- Weißenburg vára
- a Szt. Margit-plébániatemplom
- a Grasser-malom
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Hollstadt (Németország)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- Frankenfels Statistik Austria
- Frankenfels Gedächtnis des Landes
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Frankenfels című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

