Osztrák Szabadságpárt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Osztrák Szabadságpárt (FPÖ)
FPO - A szociális hazafi párt
FPO - A szociális hazafi párt
Adatok
Elnök Herbert Kickl
Alapítva 1955. november 3.[1]
Tagok száma 50 000 (2014)
Ideológia Nemzeti radikalizmus Nacionalizmus bevándorlásellenesség kivándorlásellenesség keresztényszocializmus nemzeti liberalizmus harmadikutasság
Politikai elhelyezkedés radikális jobboldal, illetve szélsőjobboldal
Parlamenti jelenlét Nemzeti Tanács:
31 / 183
Szövetségi Tanács:
16 / 61
Landtagok képviselői:
110 / 440

Európai Parlamentben:

3 / 19
Nemzetközi szövetségek Liberális Internacionálé (1978-1993)
Európai párt Identitás és Demokrácia Párt ID
EP-frakció Identitás és Demokrácia
Hivatalos színei Kék
Ausztria politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) témájú médiaállományokat.

Az Osztrák Szabadságpárt (németül: Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) (más néven: Ausztria Szabadság Pártja) nevű radikális jobboldali, illetve szélsőjobboldali osztrák pártot 1955-ben alapították.[1]

Története[szerkesztés]

Előzmény[szerkesztés]

A Szabadságpárt magát az 1848-as forradalmak idejéből eredő pángermanizmus és nemzeti liberalizmus ideológiai örökösének tekinti. A két világháború közti korszakban a nemzeti liberálisokat támadta az Osztrák Keresztényszociális Párt. A nemzeti liberális tábort a Nagy Német Néppárt gyűjtötte be. Az Anschluss után Ausztriában üldözték a keresztényszocialistákat és a szocialistákat is.[2] A nemzeti liberálisokat később megvádolták, hogy kollaboráltak a nácikkal.

A párt elődje a Függetlenek Szövetsége (Verband der Unabhängigen, VdU) 1949-ben alakult meg, alternatívát nyújtva az SPÖ-vel és az ÖVP-vel szemben.

FPÖ kezdete[szerkesztés]

Az Osztrák Szabadságpárt 1955-ben jött létre, akkoriban ellenzékként működött, első vezetőjük Anton Reinthaller lett, aki SS-Brigadeführer[3] volt.[4] Reinthaller tagja volt az NSDAP-nak, amikor az Anschlussot végrehajtották. A párt vezetője 1958-1978 között Friedirch Peter lett, akinek ideje alatt az 1960-as évektől a párt, hogy nagyobb esélye legyen a nagy koalícióban való részvételre egyre jobban eltávolodott a szélsőjobboldali, nacionalista szellemiségétől és liberálisabb lett. Ez a párt szélsőjobboldali szárnyában felháborodást váltott ki, ami miatt 1967-ben kilépve a pártból megalapították a Nemzeti Demokrata Párt-ot (NDP).

1970-ben a párt támogatta az SPÖ vezette kisebbségi kormányt. 1975-ben Simon Wiesenthal - aki akkoriban a bécsi zsidók irattárának volt vezetője, nyilvánosságra hozta, hogy Friedrich Peter SS-főhadnagyként szolgálatot teljesített egy tömegmészárlásnál.[5]

Jörg Haider korszaka[szerkesztés]

A párt elnöke 1986-ban Jörg Haider lett, aki a párt nacionalista szárnyának támogatásával lett vezető. Ezt követően Vranitzky felbontotta a párttal kötött koalíciót. Az 1986-os választáson a párt 9%-ot ért el. A párt az 1990-es választásokon 16%-ot ért el. Jelentős számban pártoltak át az Osztrák Néppárttól.

Választások[szerkesztés]

Választási eredmények[szerkesztés]

Nemzeti Tanács[szerkesztés]

Választás éve Szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Kormánypárt/ Ellenzék?
1956 283,749 6.5
6 / 165
 Ellenzék
1959 336,110 7.7
8 / 165
 Ellenzék
1962 313,895 7.0
8 / 165
 Ellenzék
1966 242,570 5.4
6 / 165
 Ellenzék
1970 253,425 5.5
6 / 165
 SPÖ kisebbségi kormányának támogatója
1971 248,473 5.5
10 / 183
 Ellenzék
1975 249,444 5.4
10 / 183
 Ellenzék
1979 286,743 6.1
11 / 183
 Ellenzék
1983 241,789 5.0
12 / 183
 Kormánypárt, SPÖ kisebb koalíciós partnere
1986 472,205 9.7
18 / 183
 Ellenzék
1990 782,648 16.6
33 / 183
 Ellenzék
1994 1,042,332 22.5
42 / 183
 Ellenzék
1995 1,060,175 21.9
41 / 183
 Ellenzék
1999 1,244,087 26.9
52 / 183
 Kormánypárt
2002 491,328 10.0
18 / 183
 Kormánypárt
2006 519,598 11.0
21 / 183
 Ellenzék
2008 857,028 17.5
34 / 183
 Ellenzék
2013 962,313 20.5
40 / 183
 Ellenzék
2017 1,316,442 26.0
51 / 183
 Kormánypárt, ÖVP kisebb koalíciós partnere
2019 772,666 16.2
31 / 183
 Ellenzék

Tartományi parlamenti választások[szerkesztés]

Tartomány Választási év Szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Kormánypárt/

/Ellen? zék

Alsó-Ausztria 2018 134,085 14.76
8 / 56
 Kormánykoalíció az ÖVP-vel és az SPÖ-vel
Bécs 2020 51,603 7.11
8 / 100
 Ellenzék
Burgenland 2020 18,161 9.79
4 / 36
 Ellenzék
Felső-Ausztria 2015 263,985 30.36
18 / 56
 Kormánykoalíció az ÖVP-vel, az SPÖ-vel és a Zöldekkel
Karintia 2018 67,538 22.96
9 / 36
 Ellenzék
Salzburg 2018 47,194 18.84
7 / 36
 Ellenzék
Stájerország 2019 105,294 17.49
8 / 48
 Ellenzék
Tirol 2018 49,727 15.53
5 / 36
 Ellenzék
Vorarlberg 2019 23,011 13.93
5 / 36
 Ellenzék

2015-ös bécsi önkormányzati választás[szerkesztés]

A 2015-ös októberi bécsi választáson a második helyen végzett az Osztrák Szociáldemokrata Párt mögött.[6]

2016-os osztrák elnök választás[szerkesztés]

A 2016-os áprilisi osztrák elnöki választáson Norbert Hofert indították. A második fordulóban, május 23-án Alexander Alexander Van der Bellen az Osztrák Zöld Párt jelöltje nyerte a választást 50,3 százalékkal, Hofer 49,7 százalékot kapott.[7] Az alkotmánybíróság szabálytalanságok miatt elrendelte az elnökválasztás második fordulójának megismétlését. A megismételt választáson ismét elveszítette a párt jelöltje 46,2 százalékot kapott, ezzel Alexander Van der Bellen lett Ausztria első zöldpárti elnöke.[8] Norbert Hofer később bejelentette, hogy indulni fog a következő osztrák elnökválasztáson.[9]

Választói[szerkesztés]

A pártnak számos választói vannak a közép- és felső osztályban, de jelen vannak a gyári munkások és Bécs külső kerületeinek lakosai. A párt számos volt szociáldemokrata szavazót tudhat magának. A bevándorlók között a párt az ausztriai szerbek körében népszerűek. Kartintiában a párt Jörg Haider idején az orvosok, ügyvédek, vállalkozók, földművesek, szabadúszók, gyógyszerészek voltak szabadságpártiak.[10]

Az FPÖ elnökei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Die Freiheitlichen in Kärnten – eine starke Landespartei (német nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2015. október 12.)[halott link][halott link][halott link]
  2. ↑ Drittes Reich (1938-1945). (Hozzáférés: 2017. október 20.)
  3. ↑ Vezérőrnagynak megfelelő tábornoki rang az SS-ben.
  4. ↑ Anton Reinthaller. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
  5. ↑ Wiesenthal megosztja Ausztriát. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
  6. ↑ A szociáldemokraták nyerték meg a bécsi tartományi választást. Híradó, 2015. október 12. [2015. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  7. ↑ MNO: Fordulat: mégsem a radikáljobbos jelölt nyert Ausztriában. mno.hu. [2016. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 23.)
  8. ↑ http://24.hu/kulfold/2016/12/06/hivatalos-az-osztrak-elnokvalasztas-eredmenye/
  9. ↑ Archivált másolat. [2016. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 18.)
  10. ↑ Der FPÖ-Wähler, das bekannte Wesen. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
  11. ↑ Új elnöke van az Osztrák Szabadságpártnak (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2021. június 19.)
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Osztrák_Szabadságpárt&oldid=25019304”