Osztrák Szabadságpárt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osztrák Szabadságpárt (FPÖ)

Logo of Freedom Party of Austria.svg
Adatok
Elnök Heinz-Christian Strache

Alapítva 1955. november 3.[1]
Tagok száma 50 000 (2014)

Ideológia nemzeti radikalizmus
bevándorlásellenesség
kivándorlásellenesség
iszlámellenesség
konzervativizmus
euroszkepticizmus populizmus
gazdasági liberalizmus
Politikai elhelyezkedés radikális jobboldal, illetve szélsőjobboldal
Parlamenti jelenlét Nemzeti Tanács:
51 / 183
Szövetségi Tanács:
13 / 61
Landtagok képviselői:
96 / 440

Európai Parlamentben:

4 / 18
Európai párt Mozgalom az Európai Nemzetekért és a Szabadságukért
EP-frakció Nemzet és Szabadság Európája
Hivatalos színei Kék

Ausztria politikai élete
Weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) témájú médiaállományokat.

Az Osztrák Szabadságpárt (németül: Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) nevű szélsőjobboldali osztrák pártot 1955-ben alapították.[1]

Története[szerkesztés]

Előzmény[szerkesztés]

A Szabadságpárt magát az 1848-as forradalmak idejéből eredő pángermanizmus és nemzeti liberalizmus ideológiai örökösének tekinti. A két világháború közti korszakban a nemzeti liberálisokat támadta az Osztrák Keresztényszociális Párt. A nemzeti liberális tábort a Nagy Német Néppárt gyűjtötte be. Az Anschluss után Ausztriában üldözték a keresztényszocialistákat és a szocialistákat is.[2] A nemzeti liberálisokat később megvádolták, hogy kollaboráltak a nácikkal.

A párt elődje a Függetlenek Egyesülete (VdU) 1949-ben alakult meg, alternatívát nyújtva az SPÖ és ÖVP-vel szemben.

FPÖ kezdete[szerkesztés]

Az Osztrák Szabadságpárt 1955-ben jött létre, akkoriban ellenzékként működött, első vezetőjük Anton Reinthaller lett, aki SS bridágvezető volt.[3] Reinthaller tagja volt az NSDAP-nak, amikor az Anschlussot végre hajtották. A párt vezetője 1958-1978 között Friedirch Peter lett, akinek ideje alatt az 1960-as évektől a párt, hogy nagyobb esélye legyen a nagy koalícióban való részvételre egyre jobban eltávolodott a szélsőjobboldali, nacionalista szellemiségétől és liberálisabb lett. Ez a párt szélsőjobboldali szárnyában felháborodást váltott ki, ami miatt 1967-ben kilépve a pártból megalapították a Nemzeti Demokrata Párt-ot (NDP).

1970-ben a párt támogatta az SPÖ vezette kisebbségi kormányt. 1975-ben Simon Wiesenthal - aki akkoriban a bécsi zsidók irattárának volt vezetője, nyilvánosságra hozta, hogy Friedrich Peter SS-főhadnagyként szolgálatot teljesített egy tömegmészárlásnál.[4]

Jörg Haider korszaka[szerkesztés]

A párt elnöke 1986-ban Jörg Haider lett, aki a párt nacionalista szárnyának támogatásával lett vezető. Ezt követően Vranitzky felbontotta a párttal kötött koalíciót. Az 1986-os választáson a párt 9%-ot ért el. A párt az 1990-es választásokon 16%-ot ért el. Jelentős számban pártoltak át az Osztrák Néppárttól.

Választások[szerkesztés]

A 2015-ös októberi bécsi választáson a második helyen végzett az Osztrák Szociáldemokrata Párt mögött.[5]

A 2016-os áprilisi osztrák elnöki választáson Norbert Hofert indították. A második fordulóban, május 23-án Alexander Alexander Van der Bellen az Osztrák Zöld Párt jelöltje nyerte a választást 50,3 százalékkal, Hofer 49,7 százalékot kapott.[6] Az alkotmánybíróság szabálytalanságok miatt elrendelte az elnökválasztás második fordulójának megismétlését. A megismételt válaztáson ismét elveszítette a párt jelöltje 46,2 százalékot kapott, ezzel Alexander Van der Bellen lett Ausztria első zöldpárti elnöke.[7] Norbert Hofer később bejelentette, hogy indulni fog a következő osztrák elnökválasztáson.[8]

Az FPÖ elnökei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]